Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)

2001-07-05 / 26. szám

C­ÍMOLDALUNK Kezd beérni annak a munkának a gyümöl­cse, amit hat évvel ez­előtt kezdtek el a sze­gedi egyetem néprajz szakos hallgatói taná­raik vezetésével. 1995 óta ugyanis a néprajz szakos hallgatók tanáraik vezetése alatt szisztematikus néprajzi tárgygyűjtést végeznek a Muravidé­ken. A gyűjtés kiterjedt az egész Muravidékre, vagyis Lendva­­vidéktől - és ezen belül a Hetésre - egészen az Őrség peremé­ig. Az első „gyümölcs” 1997-ben érett be, amikor is a Kapornakon található Skerlak-házban megnyílt a Kapornaki Tájház. A másik tájegységünket, a Hetést bemutató tájház - amelynek helyszínéül Radamos települést választották - tárgyi anyaga már összegyűlt, egyedül a tájház berendezése és az anyag lel­tározása maradt hátra. Az idei Néprajzi Kutatótábor azonban ennél messzebbmenő célokat támasztott maga elé. Elkezdték az évek során a Muravidéken begyűjtött tárgyakat leltározni egységes, szabványos néprajzi nyilvántartás alapján. Ezáltal pedig létrehozták a Muravidéki Magyar Néprajzi Gyűjteményt. A Muravidéken végzett gyűjtések alatt felhalmozódó néprajzi tárgyak egységes rendszer alapján lesznek leltározva, bárhol is legyen a gyűjtemény helyileg, így például a Kapornaki Táj­házban, a Lendvai Várban lévő, illetve a hetési tárgygyűjte­mény is a Muravidéki Magyar Néprajzi Gyűjtemény részét ké­pezik. A néprajzi tárgyak leltározása a fentiekben felsoroltak mi­att más okból is fontos. Azáltal ugyanis, hogy az összegyűjtött tárgyakat leltározzák és konzerválják, a múltban használt tár­gyakat és hagyományokat mentik át a jelenbe és a jövőbe. Ami egyrészt nagyon fontos szerepet játszhat identitásunk megőr­zésében, másrészt pedig turisztikai - és ezáltal gazdasági - szempontja sem elhanyagolható tényező. Nagyon sok települé­sen, tájegységben a turizmus alapját a múlt, a múltban hasz­nálatos tárgyak és hagyományok képezik. •Kovács Attila Szerkesztőség: Horváth Feri, Király Meszelics Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor, Kovács Attila Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva - Fő u. 120. tel: 02/ 57 88 - 810,02 / 57 88 - 811, telefax: 02 / 577 1412, E-mail: nepujsag@sid­.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2001. JÚLIUS 5. IRÁNYTŰ« Trianon következményei és a trianoni szindróma Szinte sejteni lehetett, hogy A határon túli magyarok­ról szóló törvény, mely a Kárpát-medencei magyar kisebb­ségek „különjogait” egyengeti, előre várhatóan a Trianon­ból jól ismert arrogáns és a békéltetés mindenféle kezde­ményezését elutasító szomszédok elégedetlenségét váltotta ki. A Magyar Országgyűlésben 92%-os többséggel elfoga­dott törvénnyel a magyar állam 80 év után először tesz kísérletet arra, hogy a magyar nemzet egységét és össze­tartozását törvényileg is rendezze. A törvény azon szaka­szait, melyek támogatás formájában a szülőföldön mara­dást, az itteni oktatási és kulturális felemelkedést kíván­ják elősegíteni, magasabb szintre emelni, nem lehetett másként értelmezni, mint diszkriminatív intézkedésnek. Még jó, hogy nem kerültek elő újra azok a frázisok, ame­lyek régi szép jugoszláv szokás szerint „az ország belügye­­ibe való beavatkozásnak” tekintették a hasonló, a kisebb­ségek érdekében szót emelő véleményeket, nyilatkozatokat. A törvénnyel kapcsolatos nyugati vélemény azonban ezúttal eltért a trianoni szindrómával megvert, indoko­latlanul tussoló” szomszédok véleményétől. Amíg ezek a területi követeléseket, egy újabb „mindent vissza” követe­lést láttak benne, az irredentizmus feléledésének kézzel fogható bizonyítékát, a nyugati sajtó másképpen véleke­dett. A román aláírásgyűjtőkkel az EU-tanácsban, a jegy­zékben való tiltakozókkal, a Trianon előtti állapotok visszaállításától rettegő, félelemben élő többségekkel szem­ben a nyugati lapok - hasonlóképpen a trianoni történ­tekre reagálva-az ésszerűtlen és logikátlan diktátum alá­írásának a következményeire is felhívták a figyelmet. A törvény a kisebbségek körében szinte mindenütt óri­ási igenlésre talált. A korábban ismertetett statisztikák azt mutatják, hogy a határon túli magyarok élni fognak az immár törvényesített támogatási lehetőséggel, az anya­országban és a határon túli területeken felhasználható ked­vezményekkel. De talán még ennél is lényegesebb a tör­vény erkölcsi vonatkozása, mellyel Magyarország ország­világ előtt kinyilvánította, hogy a trianoni elcsatolt terü­leteken élő magyarok sorsa iránt a magyar kormány fele­lősséget vállal. Fura, román, szlovák, szerb logika szerint ugyanis azo­kat is meg kellene hogy illesse a kedvezmény - amolyan megkésett, utólagos pótlékként-, akik Trianon után a ma­gyarok földjéből, vagyonából is jócskán részesedtek. Ezek­re a dolgokra azonban ma már Európában sem akad vevő. 3

Next