Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)
2001-07-05 / 26. szám
Glóbusz Nem ölte meg Tony Blairt A jugoszláv vezérkari főnök 1999-ben, a koszovói válság kellős közepén parancsot kapott arra, hogy ölje meg Tony Blair brit miniszterelnököt. A gyilkosság 1999. május 3-án történt volna: e napon tett látogatást Tony Blair a macedón fővárosban, ahol menekülteket látogatott meg. A The Sunday Times című brit újság legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában Nebojša Pavkovič tábornok megerősítette, hogy teljesen felkészült a Blairt szállító Puma helikopter lelövésére. Pavkovič elmondta azt is, hogy a “legfelső szintről” kapott utasítást a gyilkosság végrehajtására. Szakértők szerint “legfelső szint” kifejezés csakis Slobodan Miloševič volt jugoszláv elnököt takarhatja. A tábornok végül azért állt el a merénylet végrehajtásától, mert attól félt, hogy a támadás áldozatokat szedhet a civil lakosság körében is, és ezzel elveszítheti Macedóniának, Szerbia szláv szövetségesének a támogatását. Attól is tartott, hogy egy ilyen tettért háborús bűnökkel vádolják majd. Támogatják a halálbüntetés bevezetését Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában átlagosan a lakosság mintegy kétharmada támogatja a halálbüntetés bevezetését - derült ki egy felmérésből. A halálbüntetés legnagyobb támogatottsága Litvániában van, 76 százalék, Magyarországon 64 százalék. Ugyanakkor a halálbüntetés bevezetését a magyarok 29, a lengyelek 23, a csehek 22, a litvánok 15 százaléka ellenzi. A halálbüntetést leginkább az idősebb generációk, az alacsony életszínvonalú emberek, valamint a baloldal választói támogatják. Az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező, illetve jó anyagi helyzetben lévő személyek és a fiatalok többsége viszont ellenzi. A szocialisták nyertek Albániában A hivatalos végeredmény szerint a hatalmon lévő Albán Szocialista Párt nyerte meg az általános választások június 24-én rendezett első fordulóját Albániában. A közvetlen választással betöltött 100 képviselői hely közül 31-et szereztek meg a szocialisták az első körben, szemben az ellenzék öt pártjának 17 székével. 45 szavazókerületben e hét végén második fordulót tartanak, mert egyetlen jelölt sem szerezte meg az abszolút győzelemhez szükséges 50 százalékot. A 140 fős parlamentben 40 helyet a választás során kialakult arányok szerint a pártok között osztanak fel. 4 SJoboti m ÍVJ llosevič hala ártatlannak Ü Megtartották kedden a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Slobodan Miloševič első meghallgatását a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A volt jugoszláv elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, nem volt hajlandó megnevezni ügyvédjét, sem pedig meghallgatni a vádiratot. Miloševič hangoztatta a meghallgatást vezető Richard May brit bíró előtt: nem ismeri el a hágai Nemzetközi Törvényszéket, mert e bírói testületnek szerinte az a célja, hogy “igazolja a NATO Jugoszlávia ellen elkövetett bűneit”. Az ellene indított pert “törvénytelennek” tartja, ezért visszautasította, hogy a bíró ismertesse előtte a vádiratot. Mivel a vádlott nem felelt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát az ellene felhozott vádakban, a bírói kollégium a Nemzetközi Törvényszék perrendtartása értelmében úgy veszi hallgatását, hogy ártatlannak vallotta magát. A vezető bíró az alig negyedórás meghallgatás után augusztus 27-ig elnapolta a tárgyalást. A per megkezdéséig legalább 8-12 hónap telik el, maga a per pedig feltehetően további 12-15 hónapig tart majd - jelentette ki Claude Jorda, a hágai bíróság elnöke. A hágai Nemzetközi Törvényszék azzal vádolja Miloševičet, hogy háborús és emberiség elleni bűntetteket hajtott végre Koszovóban 1999-ben. Az ENSZ által felállított törvényszék azt fontolgatja, hogy vádat emel Miloševič ellen a boszniai és a horvátországi háborúkban elkövetett bűneiért is. Nem lenne jó, ha két per indulna, de azt el kell ismerni, hogy nehéz lesz egyesíteni a két vádiratot egyetlen jogi eljárásban. Ha ez (a perek egyesítése) nem történne meg, akkor egy soha véget nem érő perözön venné kezdetét - mondta Jorda. A szerb hatóságok csütörtökön adták ki Hágának a volt jugoszláv elnököt, noha a jugoszláv alkotmánybíróság néhány órával korábban felfüggesztette a jugoszláv kormány múlt heti, hasonló célú rendeletének végrehajtását. A kiadatás következtében Jugoszláviában kormányválságra került sor. Zoran Žižič jugoszláv kormányfő tiltakozásul bejelentette lemondását, ami az egész kormány lemondását jelenti. A szövetségi kormány lemondásával bonyolult politikai helyzet alakul ki Jugoszláviában. A Miloševič kiadását szintén ellenző Kostunica elnök pártja kivált a DOS szerb parlamenti frakciójából, a szerb és a jugoszláv kormány átalakítását követelte. Hágába utazott Miloševič két ügyvédje is. Egyes híradások szerint “politikai védelem” előkészítésére utasította ügyvédeit, mert a hágai eljárást is politikai jellegűnek tartja. Belgrádban ismertetett brit lapbeszámoló szerint az ügyvédek a Nyugat cinkosságára kívánják alapozni stratégiájukat: tanúként beidéznének a délszláv válságokban egykoron közvetítést vállalt személyeket, mondván: különféle béketárgyalásokon a nyugati kormányok utat adtak Miloševič több ellentmondásos lépéséhez, erőszak alkalmazásához. Belgrádi híradások szerint az ügyvédek várhatóan kérni fogják, hogy a törvényszék mentse fel az eljárásban való részvétel alól a NATO-tagállamokból származó bírákat. Miloševič hívei és jogászai az utóbbi napokban ismételten kifejtették, hogy a volt elnök nem ismeri el a TPI törvényességét, “törvénytelennek és erkölcstelennek” tartva az ENSZ által életre hívott jogi testületet. Miloševič kiadásával Hágának a Nyugat a vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Miloševič kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest: a NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A ténylegesen bejövő összegek nem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart. il n J Julie NÉPÚJSÁG 2001. JÚLUS 5.