Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)

2001-07-05 / 26. szám

­ Glóbusz Nem ölte meg Tony Blairt A jugoszláv vezérkari főnök 1999-ben, a koszovói válság kellős közepén paran­csot kapott arra, hogy ölje meg Tony Blair brit miniszterelnököt. A gyilkos­ság 1999. május 3-án történt volna: e napon tett látogatást Tony Blair a ma­cedón fővárosban, ahol menekülteket látogatott meg. A The Sunday Times című brit újság legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában Nebojša Pavkovič tábornok megerősítette, hogy teljesen felkészült a Blairt szállító Puma helikopter lelövésére. Pavkovič elmond­ta azt is, hogy a “legfelső szintről” ka­pott utasítást a gyilkosság végrehajtá­sára. Szakértők szerint “legfelső szint” kifejezés csakis Slobodan Miloševič volt jugoszláv elnököt takarhatja. A tábor­nok végül azért állt el a merénylet vég­rehajtásától, mert attól félt, hogy a tá­madás áldozatokat szedhet a civil lakos­ság körében is, és ezzel elveszítheti Ma­cedóniának, Szerbia szláv szövetségesé­nek a támogatását. Attól is tartott, hogy egy ilyen tettért háborús bűnökkel vá­dolják majd. Támogatják a halálbüntetés bevezetését Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában átla­gosan a lakosság mintegy kétharmada támogatja a halálbüntetés bevezetését - derült ki egy felmérésből. A halálbün­tetés legnagyobb támogatottsága Litvá­niában van, 76 százalék, Magyarorszá­gon 64 százalék. Ugyanakkor a halál­­büntetés bevezetését a magyarok 29, a lengyelek 23, a csehek 22, a litvánok 15 százaléka ellenzi. A halálbüntetést leginkább az idősebb generációk, az alacsony életszínvonalú emberek, vala­mint a baloldal választói támogatják. Az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező, illetve jó anyagi helyzetben lévő személyek és a fiatalok többsége viszont ellenzi. A szocialisták nyertek Albániában A hivatalos végeredmény szerint a hatalmon lévő Albán Szocialista Párt nyerte meg az általános választások jú­nius 24-én rendezett első fordulóját Al­bániában. A közvetlen választással be­töltött 100 képviselői hely közül 31-et szereztek meg a szocialisták az első kör­ben, szemben az ellenzék öt pártjának 17 székével. 45 szavazókerületben e hét végén második fordulót tartanak, mert egyetlen jelölt sem szerezte meg az ab­szolút győzelemhez szükséges 50 száza­lékot. A 140 fős parlamentben 40 helyet a választás során kialakult arányok sze­rint a pártok között osztanak fel. 4 SJoboti m ÍVJ llosevič hala ártatlannak Ü Megtartották kedden a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Slobodan Miloševič első meghallgatását a hágai Nemzet­közi Törvényszéken. A volt jugoszláv elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, nem volt hajlandó meg­nevezni ügyvédjét, sem pedig meghallgatni a vádiratot. M­iloševič hangoztatta a meghallgatást vezető Richard May brit bíró előtt: nem ismeri el a hágai Nemzetközi Tör­vényszéket, mert e bírói testületnek sze­rinte az a célja, hogy “igazolja a NATO Jugoszlávia ellen elkövetett bűneit”. Az ellene indított pert “törvénytelennek” tartja, ezért visszautasította, hogy a bíró ismertesse előtte a vádiratot. Mivel a vád­lott nem felelt arra a kérdésre, hogy bű­nösnek érzi-e magát az ellene felhozott vádakban, a bírói kollégium a Nemzetközi Törvényszék perrendtartása értelmében úgy veszi hallgatását, hogy ártatlannak vallotta magát. A vezető bíró az alig ne­gyedórás meghallgatás után augusztus 27-ig elnapolta a tárgyalást. A per megkezdéséig legalább 8-12 hónap telik el, maga a per pedig feltehe­tően további 12-15 hónapig tart majd - jelentette ki Claude Jorda, a hágai bíró­ság elnöke. A hágai Nemzetközi Törvény­szék azzal vádolja Miloševičet, hogy há­borús és emberiség elleni bűntetteket hajtott végre Koszovóban 1999-ben. Az ENSZ által felállított törvényszék azt fon­tolgatja, hogy vádat emel Miloševič ellen a boszniai és a horvátországi háborúkban elkövetett bűneiért is.­­ Nem lenne jó, ha két per indulna, de azt el kell ismerni, hogy nehéz lesz egyesíteni a két vádira­tot egyetlen jogi eljárásban. Ha ez (a pe­rek egyesítése) nem történne meg, akkor egy soha véget nem érő perözön venné kezdetét - mondta Jorda. A szerb hatóságok csütörtökön adták ki Hágának a volt jugoszláv elnököt, noha a jugoszláv alkotmánybíróság néhány órával korábban felfüggesztette a jugo­szláv kormány múlt heti, hasonló célú rendeletének végrehajtását. A kiadatás következtében Jugoszláviában kormány­­válságra került sor. Zoran Žižič jugosz­láv kormányfő tiltakozásul bejelentette lemondását, ami az egész kormány le­mondását jelenti. A szövetségi kormány lemondásával bonyolult politikai helyzet alakul ki Jugoszláviában. A Miloševič kiadását szintén ellenző Kostunica elnök pártja kivált a DOS szerb parlamenti frakciójából, a szerb és a jugoszláv kor­mány átalakítását követelte. Hágába utazott Miloševič két ügyvédje is. Egyes híradások szerint “politikai véde­lem” előkészítésére utasította ügyvédeit, mert a hágai eljárást is politikai jellegű­nek tartja. Belgrádban ismertetett brit lap­beszámoló szerint az ügyvédek a Nyugat cinkosságára kívánják alapozni stratégiá­jukat: tanúként beidéznének a délszláv válságokban egykoron közvetítést vállalt személyeket, mondván: különféle béketár­gyalásokon a nyugati kormányok utat ad­tak Miloševič több ellentmondásos lépésé­hez, erőszak alkalmazásához. Belgrádi hír­adások szerint az ügyvédek várhatóan kér­ni fogják, hogy a törvényszék mentse fel az eljárásban való részvétel alól a NATO-tag­­államokból származó bírákat. Miloševič hívei és jogászai az utóbbi napokban ismételten kifejtették, hogy a volt elnök nem ismeri el a TPI törvényes­ségét, “törvénytelennek és erkölcstelen­nek” tartva az ENSZ által életre hívott jogi testületet. Miloševič kiadásával Há­gának a Nyugat a vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígér­tek Jugoszlávia megsegítésére. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borra­valóként értékelték az adományokat Slobodan Miloševič kiadásáért, és meg­jegyezték, hogy az összeg csepp a tenger­ben Jugoszlávia szükségleteihez képest: a NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A ténylege­sen bejövő összegek nem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb­ törleszteni kell a tanárok, orvosok fizeté­sét, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Ju­goszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart. il n J J­ulie NÉPÚJSÁG 2001. JÚLUS 5.

Next