Népújság, 2002. július-december (46. évfolyam, 26-51. szám)

2002-07-04 / 26. szám

C­ÍMOLDALUNKON A motorosok korszerű nomádok. Az állítás már sztereotip­pá vált és ezért nem számít eredetinek a hangoztatása, de igaz. Hogy mind alkohol- és drogfüggők, az begyökerezett előítélet, tény viszont, hogy saját szubkultúrájuk van; az egyre több női motoros véleménye szerint a vegyes motoros társaságokban például még mindig kemény patriarchátus (férfiuralom) ural­kodik. A lendvai közvélemény két évvel ezelőtt, amikor először szervezték meg Petesházán a motorosok európai szinten is nagy, háromnapos találkozóját, visszafogottan fogadta őket, az idén azonban - a találkozóra a hét végén került sor - már szinte hagyományos rendezvényként fogadták a Bikers Weekendet. A találkozó az idén jubileumát ünnepelte, hiszen 10. alkalom­mal szervezték meg a Bikers Weekend márkanév alatt. A hét­végére is több ezer motoros jött el Európa számos országából Lendvára, a legtöbben természetesen Szlovéniából. A találko­zó programja hagyományos: koncertek, tűzijáték, sztriptíz, tattoo-show, paintball... és természetesen a szebbnél szebb, néhány esetben már kultikus motorok (Harley Davidson, Yamaha V-max...) fitogtatása. Az első estét - a koncertműsor programja: Lara Baruca, Divije Jagode, Karandila Gypsi Brass Orchestra, Eric Sardinas, Sweet Sorrow, Wreck, The Bambi Molesters - elmosta az eső és ledőlt a színpad, de a show foly­tatódott. A szombati sztárok a finnországi Leningrad Cow­­boysok voltak, akik valóban feltüzelték a közönséget, a fellé­pők között ott volt a hazai Posodi mi jaija is, vagy a Demolition Group Helena Blagnéval erősítve. A találkozó nagyszabású buli volt nem csak a találkozóra érkezett motorosok számára, ha­nem a lendvai, muravidéki bulizóknak is, akik jövőre várják a show folytatását. Ha írásunkban beszámolunk a biztonsági helyzetről is (köz­úti, egészségügyi...), akkor a szombati petesházi közúti bal­esetben súlyos sérüléseket szenvedett motoros esetén kívül másról szerencsére nem tudunk tudósítani. • Király M. Jutka Szerkesztőség: Horváth Ferenc, Király Meselic Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor, Kovács Attila Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: nepujsag@sidl.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 50 eurónak megfelelő dollárösszeg Folyószámla: 51900-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os általános forgalmi adót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2002. JÚLIUS 4. IRÁNYTŰ. A szlovén-horvát viszony és a kisebbségiek A szlovén-horvát politikai viszony „instabillá” válá­sa, melynek előzményei a Tudjman-korszakra nyúlnak vissza, a hetekben tetőzött. A Szlovéniával és Bosznia- Hercegovinával való kapcsolatok végső rendezése, úgy tű­nik, a szociáldemokraták és a néppárti koalíció felbom­lásához is vezethet. Egyes elemzők nem kis malíciával emlegetik: a horvát kormányzó koalíciónak nem kell el­lenzék, ugyanis egyszerre a kormányellenesek és egymás számára is ellenzéki állásponton vannak. A szerdára ese­dékes, a krskói atomerőmű további sorsáról tartandó sza­vazás sok szempontból pontot tehet a koalíció további sor­sára. Račan miniszterelnök már a hét végén lemondás­sal fenyegette meg a koalíciós társat. Egy bizonyos, a szlo­vén-horvát kapcsolatban nem ez az egyetlen zavaró té­nyező. A krskói erőművel kapcsolatos kérdéseknél hatvá­­nyozottabb belpolitikai bombának számít a határ végső kijelölésének a kérdése, azaz a nemzetközi vizekre kiju­tást jelentő Piráni-öböl ügye. E két ügy Szlovénia számá­ra az uniós csatlakozás egyik előfeltételét jelenti, a hor­vát fél számára pedig „belpolitikai” szempontból lehet­nek igen kellemetlenek, mert a „nagy szláv összeborulást” jelentő kompromisszumos megoldás - mint az egyik kép­viselő a parlamenti vitában kifejtette - horvát részről 12 év után elfogadhatatlannak tűnik. S akkor a harmadik, az uniós csatlakozásban esetleg szerepet játszó kérdésről, a kisebbségekkel való bánás­módról még nem is szóltunk. Amikor nemrég a Horvát Köztársaságban közzétették a tavalyi népszámlálás hi­vatalos és végleges eredményeit, valóságos pánikhangu­lat alakult ki. A nemzeti kisebbségek közül többen is etni­kai tisztogatásról kezdtek beszélni. A magyarokra vonat­kozó eredményeket azonban nem kísérte szenzáció, hiszen az általános vélemény az volt, hogy az elmúlt 10 év - az objektív várakozásoknak megfelelően - nem annyira a tömbben élő magyarság (Vörösmart és Hercegszőlős) kö­rében szedte a legtöbb áldozatát, hanem a szórványban. Az elmúlt 10 év alatt nem kevesebb, mint 25 százalék­kal csökkent a horvátországi magyarok száma. Az 2001-es áprilisi népszámláláson 16.595 horvát ál­lampolgár vallotta magát magyarnak, ami a 4,4 milliós összlakosság 0,37 százalékát teszi ki. Ez a tíz évvel ko­rábbi állapotokhoz viszonyítva 25,77 százalékos fogyást jelent. Ekkor ugyanis 22.355 magyart számoltak össze a déli szomszédok.­ ­

Next