Népújság, 2002. július-december (46. évfolyam, 26-51. szám)
2002-07-04 / 26. szám
• HÉTRŐL HÉTRE Glóbusz Marad az SFOR Boszniában A NATO-tanács hétfői ülése után Yves Brodeur szóvivő kijelentette, hogy az SFOR Boszniában marad. A 19 szövetséges ország nagykövetei rendkívüli ülésen vizsgálták meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában kialakult helyzetet, amely azzal fenyeget, hogy a boszniai nemzetközi békefenntartó erő (SFOR) az amerikai ellenszavazat miatt nem kap újabb féléves felhatalmazást tevékenysége folytatásához. Az SFOR mandátuma az 1995-ös daytoni megállapodáson alapszik, amely véget vetett a véres boszniai belháborúnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azóta magáévá tette a NATO vezette békefenntartó műveletet. A biztonsági helyzet folyamatos javulásával az SFOR 19 ezres létszámát év végéig tovább lehet csökkenteni 12 ezerre. A pápa nem mond le II. János Pál pápa szombaton először cáfolta személyesen - igaz, csak közvetve - azokat a híreszteléseket, hogy megromlott egészsége miatt lemondana hivataláról. Értékelések szerint a 82 éves, megromlott egészségű Wojtyla pápa a katolikus ünnepen elhangzott szavaival először adta értésre személyesen, hogy nem kíván lemondani, hanem teljesen Istenre hagyatkozik abban, ami Krisztus földi helytartója feladatának teljesítését illeti. Az egyházfő rámutatott, hogy számára példaként szolgálnak Péter és Pál apostolok, akik hitükért áldozták fel magukat és földi létük Rómában ért véget. Jelentések szerint a pápa drasztikusan csökkentette a gyógyszerek használatát, hogy ezek befolyása nélkül, inkább fájdalmakkal irányítsa az egyházat. Powell Arafat távozását sürgeti Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint a közel-keleti megbékélés érdekében távoznia kell Jasszer Arafatnak. Powell azt hangsúlyozta, hogy a jövő év elején esedékes palesztin elnökválasztáson az Arafat irányította régi vezetés helyét egy újnak kell átvennie, amellyel aztán folytatni lehet a párbeszédet. Colin Powell a Fox News televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy Washington megszakította a kapcsolatokat a jelenlegi palesztin elnökkel. Szerinte ugyanis a jelenlegi Palesztin Hatóság “fogyatékos”. Ezzel csaknem egy időben Jasszer Arafat bejelentette: bárhol, bármikor hajlandó lenne találkozni Bush-sal, hogy megvitassák a közel-keleti válság békés rendezésének lehetőségeit. Bush 2001-es beiktatása óta még soha nem találkozott Arafattal, míg Ariel Sharon izraeli kormányfővel már többször is tanácskozott. 4 Segítség Oroszországot és Afrikának • A G8 országcsoport Kanadában tanácskozó vezetői szerdán megállapodtak: 20 milliárd dolláros alapot hoznak létre a volt Szovjetunió utódállamaiban található tömegpusztító fegyverek felszámolásának finanszírozására. A 20 milliárd dolláros alapról létrejött megállapodás azt célozza, hogy az Oroszországban, illetve a volt Szovjetunió más utódállamaiban felhalmozott tömegpusztító (nukleáris, biológiai, illetve vegyi) fegyverkészleteket fel lehessen számolni, mielőtt azok esetleg gonosz szándékú államok, illetve terroristák kezére jutnának. Az Egyesült Államok az alap felét fizeti, a másik 10 milliárdot pedig a többiek adják össze - határozták el a csúcstalálkozó résztvevői. A G8-ak állást foglaltak az izraeli-palesztin konfliktus ügyében is, mely szerint a békéltetési törekvések célja, hogy mindkét fél saját államában élhessen egymás mellett, biztonságban, elismert határok között. Valamennyi vezető egyetértett abban, hogy sürgető teendő a palesztin intézmények és a palesztin gazdaság megreformálása, valamint hogy a palesztinoknak szabad és tisztességes választásokat kell rendezniük. George Bush amerikai elnök azt mondta, hogy új palesztin vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem kompromittálták magukat a terrorizmussal. Az amerikai fél világossá tette ugyan, hogy Jasszer Arafatnak a palesztin mozgalom éléről való távozását szeretné elérni, de Bush az értekezleten adott egyik nyilatkozatában már úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok csak akkor fog pénzügyi támogatást nyújtani a palesztinoknak, ha megvalósítják a reformokat és elutasítják a terrorizmust. Állásfoglalást tettek közzé a “Nyolcak” a dél-ázsiai konfliktusövezetről is. Felszólították Pakisztánt: akadályozza meg, hogy területét szélsőséges csoportok támaszpontjukként használhassák. Ezzel együtt szorgalmazták, hogy India legyen partner a komoly tárgyalásokhoz a kasmíri konfliktus rendezése érdekében. A G8-csúcs résztvevői emellett olyan megállapodást írtak alá meghívott afrikai vezetőkkel, amelyben ígéretet tesznek az afrikai kontinens gazdasági fejlesztésének előmozdítására, de a dokumentumban megfogalmazott számos jó tanácsot kevés konkrét pénzbeli támogatási kötelezettségvállalás kíséri. A G8-csoport kanadai csúcstalálkozóját globalizációellenes tüntetések kísérték szerdán az észak-amerikai ország több városában. Calgary, Ottawa és Vancouver utcáin emberi jogi, környezetvédő aktivisták zajos és színes eseménnyé tették a tiltakozást: “vonatoztak”, doboltak, néhányan még spontán focimérkőzést is játszottak. A tüntetések többsége békésen lezajlott, Calgaryban és Ottawában azonban néhány aktivista összetűzésbe került a kivezényelt rendőrökkel. Az aktivisták a tüntetések indokaként azt mondták, hogy a G8-csoport országai döntéseiket anélkül hozzák meg, hogy előtte megkérdeznék a polgárok véleményét. gyorsabban elérhető a szilfás tenger A Dars, a Szlovén Autópálya-építő Társaság pénteken két autópályaszakaszt is átadta a forgalomnak, mégpedig a Vransko-Trojane (8,6 kilométer hosszú), illetve a Krtina-Kompolje (6,1 kilométer hosszú) útszakaszt. A megnyitó ünnepélyes hangulatát Lukovica község lakói zavarták meg, akik ily módon is kimutatták elégedetlenségüket a Dars-szal szemben, mivel állításuk szerint a társaság Kompolten nem épített meg nekik egy korábban megígért felüljárót. A két pályarész megnyitásával így Koper és Šentilj között mindössze 14,2 kilométer szakaszt kell már csak megépíteni, persze más kérdés, hogy az ország keleti és nyugati része mikor lesz autópályával összekötve. A két szakasznak köszönhetően gyorsabban el lehet majd jutni a szlovén tengerpartra. A Dars megpróbálja a minimálisra csökkenteni a várakozási időt a fizetési kapuknál, ahol július 1-től már a korábbi összegeknél mintegy két százalékkal kell többet fizetniük az autósoknak. A két pályarész összköltsége a tervezettnél valamivel kevesebb volt, s közel 40 milliárd dollárt tesz ki. A hétvégén a megnövekedett forgalom ellenére különösebb forgalmi dugó sem volt, a fizetési kapuknál viszont időnként fél órát is várni kellett. A szlovén turizmusban dolgozók viszont már most panaszkodnak, ugyanis a tavalyi évhez képest visszaesett a turisták száma. NÉPÚJSÁG 2002. JÚLIUS 4.