Népújság, 2009. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-08 / 1. szám
Muravidék__________________ Mi változott Őrségben és Hetésben? Élet a határ mentén él Egy év telt el azóta, hogy Szlovénia és Magyarország között eltörölték a határállomásokon az ellenőrzést, átjárhatóvá vált a zöldhatár is. A határ menti térségben tehát új, még szabadabb szelek kezdtek fújdogálni, történtek változások, melyek hoztak jót, kevésbé jót... Az alábbiakban arra keressük a választ, miként élték meg a határ nélküli jelent Hodoson és Bajánsenyén, és hogy milyen pozitívumokat találtunk a történelmi Hetés mikrorégióban... Abraham Klaudia_________ ahraham.klaudia@amail.comB Bence Laios lains.bence@neouisaa.netm Ez a szabadság már régóta váratott magára Ma a „határon” nem kell megállnunk nekünk, becsületes polgároknak, de nem kell megállni a tolvajnak, a bűnözőnek sem. Két oldala van az éremnek. Mégis ez a szabadság már régóta váratott magára. Hogy a változásokat miként fogadták azok az emberek, akik a határ menti településeken élnek, erről elsőként Hodos és Bajánsenye polgármestereit faggattuk. „Úgy gondolom, hogy Hodos község lakóit alapvetően pozitívan érintette a schengeni határnyitás. Országunknak ebben a szegletében egy kicsit elzárva érezhettük magunkat, egy zsákutcában, hiszen a határ elzárt sok mindentől. A határok Orbán Ludvik: Mindent összevetve úgy vélem, a szabad határ nem hozott magával semmi olyant, ami a hodosiak számára bármiféle hátrányt jelentene, ma bárhol átléphetők, lerövidültek a távolságok, példának okáért a Szalafő-Hodos útszakasz 4 kilométerre csökkent, amit korábban csak jelentős kerülővel lehetett megtenni Bajánsenye és Őriszentpéter érintésével. Még jól emlékszünk azokra az időkre gyermekkorunkból, amikor súlyos sorompók és mindenütt katonák védték az államhatárt, a vasfüggönyt pedig ne is említsük. Mindezekre viszszaemlékezve, akkor nem hittük volna, hogy valamikor ezek a határok el fognak tűnni, még elképzelni sem mertük” - mondja Orbán Ludvik, Hodos község polgármestere. Ami a forgalom megnövekedését illeti, úgy véli, hogy az arra tévedt kamionok a lakosság számára nem okoznak semmiféle problémát. „A minisztériumból ugyan kaptunk ígéretet arra, hogy községünk kimarad a teherforgalom okozta kellemetlenségekből, de ha a helyzet megkívánja, akkor meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az itt élőknek ez valóban ne jelentkezzen hátrányként. Tartottunk a közbiztonság romlásától is, eddig azonban erre, hál’ isten, nem volt példa, és bízom benne, hogy a jövőben sem lesz” - zárja gondolatait. Bajánsenyét a határnyitás semmilyen újdonsággal nem lepte meg, hiszen az egyetlen kapcsolat, ami Hódossal, Szlovéniával összeköti, az a közúti határátkelő, eddig is működött, 2001-től működik a vasúti közlekedés is. „Tehát nem az a település vagyunk, ahol a régi elszakított terület új utat kapott, és át lehet menni a szomszéd településre... De jó pár alkalom kellett ahhoz, hogy az ember érezze a szabad átjutásnak az örömét” - fogalmaz Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere, majd folytatja, felhívva a figyelmet a negatív következményekre: „A határnyitás lehetséges problémáival a hodosi önkormányzattal már 2007 végén foglalkoztunk, és azok a feltételes megállapítások sajnos be is igazolódtak. Megnőtt a kamionforgalom, már napi 10-20 kamiont lehet megszámolni. Ezek elsősorban szlovén kamionok, amik az út lerövidítésével igyekeznek Muraszombat felé. A lakosság ezt nem fogadja el, és az önkormányzat sem. Rendkívüli mértékben megnőtt a balesetveszély. Az útburkolaton már jelentkeznek a problémák, annak ellenére, hogy nemrég elértük a 8 tonnás súlykorlátozást”. A bajánsenyei polgármester szerint az elmúlt évben romlott a közbiztonság is. „Fényes nappal betöréses lopások történnek elsősorban idősekhez. A határnyitás tehát ad olyan lehetőségeket is, hogy ezek az elkövetők gyakorlatilag szabadon átjuthatnak a határon, majd pedig egy másik úton térhetnek vissza” - mondja. A hodosiak és bajánsenyei szomszédjaik általában pozitívan értékelik az egyéves „schengeni időszakot”. „Véleményem szerint jobb, mint korábban volt. Nem kell megállni a határon, nincsenek átkutatások, nem kell útlevél. Igaz, ezen a határon nem volt nagy forgalom, de mégis probléma volt az átutazás, különösen abban az évben, amikor még fizetni is kellett, ha az ember át akart menni. Ez még az akkori Jugoszláviában, Milka Planinc idejében volt. A kamionforgalom számomra annyira nem zavaró. A másik, amit észrevettünk, hogy amikor megnyíltak , , Peilschmidt történt az is, Marija hogy valaki elemeit valamit, de ennek hamarosan véget vetettek, úgyhogy most pillanatnyilag rendben van minden” - mondja Peilschmidt Marija nyugdíjas tanítónő Hódosról. „Szabadabban utazhatunk, ez mindenképpen A hodosi határátkelő ma, nem olyan régen még szigorú szabályok közt határőrök és vámosok végezték munkájukat, ma csak úgy átsuhanunk megállás nélkül. Györke Gyula: A határnyitás előtti megbeszélésen pontosan arról volt szó, hogy várhatóan meg fog indulni a kamionforgalom. Az első egy-két hónapban ezt még nem érzékeltük, de tavasztól egyre jelentősebb.