Népújság, 2009. július-december (53. évfolyam, 26-51. szám)

2009-07-02 / 26. szám

szert helyezték kilátásba jól határozhat, így a LIFE a programja megvalósítá­sára éves szinten mintegy 17 ezer eurónyi támoga­tásban részesült pályázat nélkül. A tevékenység, a szükségesség, a munka, az eredmények nem vitatot­tak, viszont a többi egye­sülettel való egyenjogúság nem biztosított - jegyezte meg többek közt Bernjak Elizabeta tanácstag. Kepe Lili tanácstag a meghívásos pályázati rend­szert ajánlotta a szükséges szabályrendelet kidolgozá­sával (1-2 egyesületet ki­emelt jelentőséggel felru­házni), Végi József pedig vagy a fenti javaslat elfo­gadását, vagy a tanácson belüli ifjúsági szekció lét­rehozását javasolta. Hor­váth Ferenc elnök és Lázár Lenke tanácstag ezzel kap­csolatban a támogatás fel­­aprózását említette, ami nem kedvező megoldás. Az élénk véleménycsere után­­ a tanácsülésről az Egye­temisták Szervizén keresz­tül történő átutalások meg­vitatásakor kizárták a saj­tót - a LIFE-vel kapcsolat­ban az a határozat szüle­tett, hogy mivel az év a kö­zepénél tart, a 2009-es tá­mogatás az eddigi gyakor­lat szerinti maradjon, az őszi ülésre pedig újra terí­tékre kerül a meghívásos pályázati rendszer lehető­sége. A LIFE az LKMNÖK 2009-es, mintegy 230 ezer eurónyi költségvetéséből 17 ezernyi támogatásban részesül. A tanács továbbá elfo­gadta az LKMNÖK 2008-as zárszámadását és az ösz­töndíjazásról szóló sza­bályzatot, melynek ér­telmében ez év augusz­tus végén jelenik meg a 2009/10-es tanévre vonat­kozó ösztöndíjpályázat. Heves vita előzte meg a LIFE támogatásának jóváhagyását. Pahor-Bajnai találkozó Budapesten Július 1-jén Budapesten találkozott Borut Pahor szlovén és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. Az első miniszterelnöki találkozó fő tár­gyalási pontjait a bilaterális kapcsolatok áttekintése - fő hangsúllyal a gazdasági együttműködésen a véleménycsere az EU aktuális kérdéseiről, kölcsönös tájékoz­tatás a gazdasági válság kezelésére irányu­ló intézkedésekről, valamint a két kormány októberre tervezett együttes ülésének elő­készítése jelentette. Pahort a magyar fővá­rosba erős gazdasági delegáció kísérte el, mindkét miniszterelnök részt vett az ez al­kalommal szervezett magyar-szlovén gaz­dasági fórumon is. Borut Pahort délután fo­gadta Szili Katalin, a Magyar Országgyű­lés elnök asszonya, majd koszorút helye­zett el a Hősök terén. A miniszterelnök magyarországi lá­togatását előkészítő folyamatban a mu­ravidéki magyar nemzeti közösség kép­viselői nem kaptak lehetőséget vélemé­nyük kinyilvánítására, illetve vélemény­­egyeztetésre a nemzetiségi kérdéskört illetően, annak ellenére, hogy Pahor kor­mányfő ígéretet tett, hogy erre egyértel­műen sor kerül. „Meggyőződésünk, hogy ilyen eset­ben a nemzeti közösség véleményét is szükséges lenne legalább egyeztetnie vagy kikérnie annak a miniszterelnök­nek, aki a mi országunk miniszterelnö­ke. Mindenképpen számos kérdés van, amit fontos lenne a találkozó előtt meg­beszélni, már a nemzetiségi kérdések egyeztetését illetően is a bilaterális kap­csolatokban. A muravidéki csúcsszerve­zet ülésén javasolni fogom, hogy közös­ségként egy tiltakozó levél formájában a kormány felé adjunk hangot elégedet­lenségünknek” - nyilatkozta lapunknak Göncz László országgyűlési képviselő, kmf Jegyzet Milyen üzenettel bír(hat) egy kiállítás? doc. dr. Kovács Több éves előkészület után Attila vasárnap megnyílt Zsitkócban a Deák Ferenc életútját, valamint a település néprajzát és helytörténetét bemutató ki­állítás. A tárlat amellett, hogy a településről származó Deák családnak állít emléket, bemutatja a falu nép­rajzi értékeit - elsősorban a textil- és fazekas-kultúrá­ját - és történelmét, ezzel is bizonyítva azt, hogy még egy olyan kis településnek, mint amilyen Zsitkóc, van mire büszkének lennie. De milyen üzenettel bír a zsitkóci kiállítás a mu­ravidéki magyarság, illetve a szélesebb környezet számára? Elsőként talán e kis közösség összefogását kell kiemelni. Maga a kiállítás ugyanis nagyon jó példa arra, mire is képes egy közösség, ha összefog egy cél érdekében. A vasárnapi megnyitóhoz vezető út hosszan tartó volt. Kezdődött azzal, hogy 1997-ben a falusiak egy emléktáblát helyeztek el a faluotthon falán Deák Ferenc tiszteletére. Három évvel később, 2000 Pünkösdvasárnapján megszervezték az első Deák-napot - amely azóta hagyományosan május hónapban kerül megrendezésre -, a 2006-ban terv­be vett emlékszoba pedig három évvel később, múlt vasárnap került átadásra. Mindez nem sikerült volna, ha nincs a már említett összefogás a zsitkóciak köré­ben egy közös cél érdekében. Tény viszont az is, ha az ötletet nem karolják fel - főleg anyagilag, de szak­mailag is - a muravidéki magyar intézmények, illet­ve szervek, nem ért volna célt a hazaiak lelkesedése és együttműködése. De példaértékű lehet a zsitkóci kiállítás a muravi­déki magyar tudóstársadalom számára is. Tudniillik ha egy jól és pontosan megfogalmazott cél elérése mellett felsorakoznak az adott szakterületen működő hazai (muravidéki) és nem hazai - Zsitkóc esetében magyar(országi) és szlovén - szakemberek, látvá­nyos eredményeket lehet elérni. Ugyanez elmondha­tó egyébként a Dobronoki György-ház és a kapornaki gyűjtemény kialakítása során végzett munkálatokról is. Itt is eltérő tudományágak különböző országokból érkezett szakemberei fogtak össze és hozták létre az említett kiállításokat. És végezetül üzenettel bír(hat) a zsitkóci Deák-szo­ba a mai kor embere számára is. A Deák család tör­ténete, felemelkedése a jobbágyi sorból Zala várme­gye legjelentősebb nemesi családjai közé, valamint Deák Ferenc életútja, aki munkáságával a „Haza Böl­cse” jelzőt is kiérdemelte a nemzettől, példaértékű lehet bárki számára. A család története ugyanis na­gyon jó bizonyíték arra nézve, hogy egy ilyen kis tele­pülésről is, mint amilyen Zsitkóc, van esély a felemel­kedésre, ha megvan bennünk az elszántság, a kitar­tás és a szorgalom. 3 Muravidék

Next