Népújság, 2009. július-december (53. évfolyam, 26-51. szám)

2009-07-02 / 26. szám

Muravidék Könyvkiadás - közös projektek a Területi Múzeummal A kuratórium döntött a 2009/Ittas kiadványokról Az MMM­ Könyvkiadási Kuratóriuma keddi ülésén határozott a 2009/10-es évadban támogatott kiadványokról. A pályázatra érkezett kötetek közül három kézirat nyert támogatást, a kon­ferencia-anyagok egységes résztámogatásban részesülnek. Király M. Jutka___________ jutka.kiraly@nepuisaa.net M Dr. Bence Lajos, a ku­ratórium elnöke és Kepe Lili, az MNMI igazgatója az ülés utáni sajtótájékoz­tatón ismertette a döntést. A 2009/10-es évadban meg­jelenik a jubiláló Muratáj, a Naptár és Gábor Zoltán: Ke­serű emlékek című emlék­könyve. A pályázatra beér­kezett kéziratok közül a ku­ratórium - recenzensek vé­leménye alapján és az inté­zet könyvkiadási keretét fi­gyelembe véve - támogatja Magyar Zoltán: Muravidé­ki népmondák című mű­vének, dr. Kovács Attila: Dobronaki életképek a XX. század elejéről című köte­tének és Bükié Irén nyelv­­használati szöveggyűjtemé­nyének kiadását. Egy kézirat nem nyert támogatást, éspedig Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Má­ria: A Boldogasszony orszá­gának szentjei című műve. A kuratórium a kéziratot nem utasította teljes egé­szében vissza, mivel véle­ményük szerint túl általá­nos információkat hoz, to­vábbi, muravidéki jellegű kiegészítéseket, kutatáso­kat javasol a szerzőknek. Az MNMI a kuratórium javaslatára három könyv­­kiadási projektben kíván együttműködni a Mura­­szombati Területi Múze­ummal. Kovács Attila köny­ve indítaná az MNMI és a múzeum közös kiadvány­­sorozatát a muravidéki me­zővárosokról, a másik pro­jekt a „Ne menjen feledés­be” című néprajzi sorozat (indító darabja volt a hímes tojásokról szóló könyvecs­ke), melynek második ré­sze - a goricskói hímes tojá­sokról - már közös gondo­zásban jelenne meg, a har­madik kötetsorozatot pedig az Életképek - Življenjske zgodbe című kiadványok jelentik. A kuratórium résztá­mogatást - 500 eurós ke­rettel - javasol a nemzeti­ségi könyvtárakról szer­vezett konferencia, a két­nyelvű oktatás 50 éves ju­bileuma kapcsán tervezett konferencia, valamint - ab­ban az esetben, ha elegen­dő anyagi támogatást sze­rez a szerkesztő - a népraj­zi konferencia anyagának megjelentésére. A Lindua folyóiratot kimondottan té­mához kötötten (ha nem­zetiségi témát dolgoz fel) támogatják ugyanolyan összegben. Magyar nyelvtanulás Ljubljanában Göncz László nemzetiségi képviselő tájékoztatása szerint megoldódni látszik a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő magyar nyelvi lektorátuson magyar órákat (is) lá­togató muravidéki egyetemisták problémája. Mint már tudósítot­tunk róla, az egyetem a diákoknak idegen nyelvként számolja el a magyar nyelvet, így az órák látogatásáért fizetniük kellene. Gon­dot jelent az is, hogy a hallgatók erről a teljesítményről (vizsga) nem kaphatnak hivatalos, az egyetemi értékelési rendszerben el­ismert bizonylatot. A problematika több fórumon való megtárgya­lása után a Felsőoktatási Minisztérium illetékes igazgatóságának igazgatóasszonya az elmúlt napokban garanciát adott, hogy a kér­dést őszig mindenképpen megpróbálják megoldani, kit Ünnepi megemlékezés Sopronpusztán és Budapesten Húsz évvel a vasfüggöny lebontása után Az elmúlt hétvégén két helyszínen emlékeztek magas ran­gú külföldi állami képviselők a 20 évvel ezelőtt történtekre, az akkori magyar vezetés, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter vezetésével a vasfüggöny lebontására. Bence Lajos____________ga lajos.bence@nebuisaa.net M Történelmi esemény­nek számított, amikor 1989. június 27-én Alois Mock osztrák és Horn Gyu­la magyar külügyminiszter szimbolikusan is átvágta a Magyarország és Ausztria között sebtében újra felál­lított szögesdrótot, mint­egy jelezve, itt ezentúl más szelek fognak fújdogálni. A 20. évforduló kap­csán rendezett ünnepsé­gek már pénteken elkez­dődtek Sopronpusztán, il­letve Margarethenben. Ott, ahol 1989. augusztus 19-én a magyar hatóságok csen­des beleegyezésével több száz keletnémet hagyhat­ta el Magyarországot. A budapesti, operagá­lával egybekötött ünnep­ségen 30 ország magas ran­gú állami képviselői vettek részt: többek között Danilo Türk szlovén, Horst Köhler német államelnök, Hans- Dietrich Genscher egyko­ri német külügyminiszter, Wolfgang Schüssel, egy­kori osztrák kancellár, va­lamint a svájci, a finn és az albán elnök. Németh Miklós, egy­kori miniszterelnök visz­­szaemlékezéséből tudjuk: már 1989 márciusában kö­zölte Mihail Gorbacsoval, mire készülnek. Gorbacsov nem tett ellenvetést. Kohl német kancellár is puhato­lózott az esetleges szovjet „válaszlépésről”, de Gorba­csov csak annyit mondott a kancellárnak: „A magyarok jó emberek”. Ebből lehe­tett érezni, a szovjet hata­lom nem fog beavatkozni. A megemlékezésen, melyre szombaton a Ma­gyar Parlamentben került sor, részt vett Danilo Türk, szlovén államfő is. Felszó­lalásában kifejtette:­­ Euró­pa még sohasem volt eny­­nyire egységes, mint ma. Persze vannak még prob­lémák, naponta alakulnak ki krízishelyzetek térsé­günkben is, amelyekre ne­künk kell megtalálnunk a választ. De közös erővel menni fog. A felszólalók többsége, így Sólyom László államel­nök és Szili Katalin, a par­lament elnöke is hangsú­lyozta: 1989 szeptemberé­ben egy pillanatra Magyar­­ország került a kelet-euró­pai átalakulás élvonalába. Szeptember 10-én a balato­ni szezon utáni hangulat­ban, amikor több ezer kelet­német turista indult haza, de már nem a megszokott útvonalon, a magyar kor­mány megnyitotta a nyu­gati határt a keletnémetek előtt. Ezekben a napokban a kínálkozó lehetőséggel több tízezer Magyarorszá­gon nyaraló turista élt,­­ így nem csak a vasfüggöny tűnt el, hanem a berlini falon is rést sikerült ütni - hangzott el egyhangúlag. A Kossuth téri zászlófelvonáson (balról a második Danilo Türk). 4

Next