Népújság, 2013. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 1. szám

ényt­l Villanjon fel a cél... A 2013-as új évet akarva-akaratlanul is egyértelműen a feszültségekkel, válsággal, az emberi létre, a társadalmunkra egyre inkább ránehezedő szociális, morális problémáinkkal lehet csak kezdeni. A 2012-es év világviszonylatban, európai, közép-európai, még inkább szlovén viszonylatban igencsak nehéz év volt. A pénzügyi, gazdasági, szociális válság, a politikai elit útvesztői mellett nem volt kíméletes hozzánk az anyatermészet sem, többek között lesújtott az aszály, majd az árvíz is. Természeti katasztrófák, ahogy társadalmi, gazda­sági válságok is, voltak már történelmünk során, többet mi is megéltünk. Leginkább a rendszerváltozással kapcsolatos igencsak zűrös és nehéz évek jutnak eszembe, amikor újra­rajzolódott Európa és a világ térképe, birodalmak buktak el, valahol újrakezdtük az egészet. Annak ellenére, hogy sokak számára igencsak nehéz és igencsak bonyolult esztendőkről volt szó, szembetűnő a különbség. A múlt század kilencve­nes éveiben ugyanis a jobb és szebb világban reménykedve éltük napjainkat, az emberek tele voltak optimizmussal, tervekkel. Az akkori újrakezdés természetesen nem sikerült mindannyiunknak, általában azonban elmondható, lát­tunk egy határozott célt. Emellett nem szabad elfelednünk, a rendszerváltozás nyűgös éveiben a válság igencsak be volt határolva, az újrakezdést volt kihez, mihez mérni. A jelenlegi válság legnagyobb problémája talán éppen az, hogy igazából nincs cél, vagyis a két évtizeddel ezelőtti célok, az akkori nyugati életszínvonal, társadalmi rendezettség megvalósítása sajnos egyre messzebb kerül, sőt megremegni látszik ott is, ahol megteremtődött. Jó példája az említett céltalanságnak a szlovéniai városokban az év végén lezajlott és minden jel szerint az új évben is folytatódó tüntetések sorozata, melyek során igazából nem alakult ki a cél, csak annyi jön le az egészből, hogy ami eddig volt, az nem jó! De hova, merre induljunk, ki és hogyan vezesse az országot? - erre sajnos nincs válasz, sőt a válaszokat igazából az egész úgystmond gazdag, nyugati világban is csak keresgélik. Csak remény­kedni tudunk abban, hogy a most elkezdett évben legalább a cél felvillan előttünk, mert a minden jel szerint a 2012-es évnél is nehezebb 2013-as így már sokkal elviselhetőbb lenne. Tomka Tibor Megbízott igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solarič Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 -191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os áfát kell fizetni. A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o. 2 Változó államigazgatás Veszélyben a közszó A közjegyzőségről szóló törvény módosításához az ismert kisebbségi észrevételek - a kisebbségi nyelvek tudása - mellett maguk a közjegyzők is számos észrevételt tettek, nem tartják jónak ugyanis a közjegyzői szolgálat úgynevezett liberalizációját. Tomka Tibor_____________& tibor.tomka@nepujsaa.net M A lendvai közjegyzői munkahely kiírásával a Népújság hasábjain már több ízben foglalkoztunk. A felidézés miatt csak any­­nyit, hogy az eddigi tör­vény és a tárcaközti egyez­tetésen lévő módosított verzió sem követeli meg egyértelműen a kisebbségi nyelvek, vagyis az olasz és a magyar nyelv tudását a kétnyelvű területeken. A téma a nemzetiségi parla­menti bizottság legutób­bi, decemberi ülésén is szóba került, sajnos az elhangzottak alapján az illetékes minisztérium és a kisebbségek álláspontja továbbra sem közeledik. A felszólaló illetékes mi­nisztériumi államtitkár szerint ugyanis továbbra is megfelelő megoldás a tolmács alkalmazása, ez véleménye szerint ugyanis jobb megoldás, mintha a kisebbségi nyelvismeret hiányában egyáltalán nem tudnának közjegyzőt alkal­mazni, míg a kisebbségek szerint ez csak ideiglenes, kivételes megoldás lehet, a törvényben, illetve ennek módosításában egyértel­műen meg kell követelni a kisebbségi nyelvek is­meretét. Ahogy már említettük, a tervezett törvénymódosítás több pontban - természe­tesen nem nemzetiségi vo­natkozásban - nem igazán tetszik a közjegyzőknek sem. A közjegyzők jónak tartják, hogy az egysze­rűbb, megegyezés alapján történő örökösödési ügyek a bíróságokról a közj­egyzők illetékességébe kerülnének. Ezt ellenzik a bíróságok, akik illetékesei szerint az ügyfelek megbíznak a bí­rákban, akik jó tanácsokkal látják el az örökösöket, ennek hála pedig igen ki­csi az örökösödési perek száma, ami véleményük szerint a tervezett lépéssel megváltozna. Véleményük szerint az évi szinten bíró­sági illetékként összegyűlt megközelítően 10 millió euró sem elhanyagolható. Hozzáteszik, a bírák ezzel a lépéssel elveszítenék az egyébként ingyenesen vég­zett tanácsadói funkciókat, a polgárok szemében kizá­rólag büntető intézménnyé válnának. A közjegyzők, illetve a közjegyzői kamara nem tartja jónak a közjegyzői szolgálat liberalizációját, vagyis azt, hogy az eddig országos szinten megha­tározott közjegyzői számot megszüntetnék, és jófor­mán mindenki, aki megfe­lel a törvény által megha­tározott feltételeknek, köz­jegyzői irodát nyithatna. A közjegyzők szerint ezzel a lépéssel igencsak növeked­ni fognak a különbségek a közjegyzők bevételeiben, a kisebb településeken, városokban akár meg is szűnhetnek a közjegy­zői irodák. Az illetékes igazságügyi tárcánál ezzel ellentétben úgy vélik, a közjegyzők közötti verseny mindenképpen jól jönne az állampolgárok szem­pontjából, hosszú távon javulna a szolgáltatások minősége, esetleg némileg esnének az árak is - eze­ket egyébként a kormány még decemberben 10-50 százalékkal csökkentette. A közjegyzői érdekképvi­selet szerint a közjegyzők bevételei nem túl magasak, 2011-ben az átlagos bevétel ugyanis bruttó 281.500 eurót tett ki, ami lehető­vé teszi minden költség fedezését. Az érdekkép­viselet ehhez hozzáteszi, a közjegyzői irodák két­harmada ennél kevesebb bevétellel rendelkezik, az NÉPÚJSÁG 2013. január 4 Ideiglenesen a radgonai közjegyző dolgozik Lendván Január elsejétől Zay-Győri Mária eddigi lendvai köz­jegyző nyugdíjba vonulása miatt a városban elvileg új közjegyző vette volna át a munkát. Az illetékes minisz­térium pályázati kiírására két jelölt jelentkezett - infor­mációink szerint egyik sem birtokolja a magyar nyelvet a minisztérium ki is választotta az egyik jelöltet, de a másik a döntés ellen közigazgatási pert indított, így Lendva közjegyző nélkül maradt. A közjegyzői iroda ennek ellenére továbbra is reggel 9 és 12 óra között tart nyitva hétköznap, és tájékoztatja az ügyfeleket. A jövő héttől ideiglenesen heti két alkalommal, illetve szükség esetében többször is a radgonai közjegyző, Danica Hojs végzi a munkát. tt

Next