Népújság, 2013. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 1. szám
énytl Villanjon fel a cél... A 2013-as új évet akarva-akaratlanul is egyértelműen a feszültségekkel, válsággal, az emberi létre, a társadalmunkra egyre inkább ránehezedő szociális, morális problémáinkkal lehet csak kezdeni. A 2012-es év világviszonylatban, európai, közép-európai, még inkább szlovén viszonylatban igencsak nehéz év volt. A pénzügyi, gazdasági, szociális válság, a politikai elit útvesztői mellett nem volt kíméletes hozzánk az anyatermészet sem, többek között lesújtott az aszály, majd az árvíz is. Természeti katasztrófák, ahogy társadalmi, gazdasági válságok is, voltak már történelmünk során, többet mi is megéltünk. Leginkább a rendszerváltozással kapcsolatos igencsak zűrös és nehéz évek jutnak eszembe, amikor újrarajzolódott Európa és a világ térképe, birodalmak buktak el, valahol újrakezdtük az egészet. Annak ellenére, hogy sokak számára igencsak nehéz és igencsak bonyolult esztendőkről volt szó, szembetűnő a különbség. A múlt század kilencvenes éveiben ugyanis a jobb és szebb világban reménykedve éltük napjainkat, az emberek tele voltak optimizmussal, tervekkel. Az akkori újrakezdés természetesen nem sikerült mindannyiunknak, általában azonban elmondható, láttunk egy határozott célt. Emellett nem szabad elfelednünk, a rendszerváltozás nyűgös éveiben a válság igencsak be volt határolva, az újrakezdést volt kihez, mihez mérni. A jelenlegi válság legnagyobb problémája talán éppen az, hogy igazából nincs cél, vagyis a két évtizeddel ezelőtti célok, az akkori nyugati életszínvonal, társadalmi rendezettség megvalósítása sajnos egyre messzebb kerül, sőt megremegni látszik ott is, ahol megteremtődött. Jó példája az említett céltalanságnak a szlovéniai városokban az év végén lezajlott és minden jel szerint az új évben is folytatódó tüntetések sorozata, melyek során igazából nem alakult ki a cél, csak annyi jön le az egészből, hogy ami eddig volt, az nem jó! De hova, merre induljunk, ki és hogyan vezesse az országot? - erre sajnos nincs válasz, sőt a válaszokat igazából az egész úgystmond gazdag, nyugati világban is csak keresgélik. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a most elkezdett évben legalább a cél felvillan előttünk, mert a minden jel szerint a 2012-es évnél is nehezebb 2013-as így már sokkal elviselhetőbb lenne. Tomka Tibor Megbízott igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solarič Nad Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 -191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os áfát kell fizetni. A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o. 2 Változó államigazgatás Veszélyben a közszó A közjegyzőségről szóló törvény módosításához az ismert kisebbségi észrevételek - a kisebbségi nyelvek tudása - mellett maguk a közjegyzők is számos észrevételt tettek, nem tartják jónak ugyanis a közjegyzői szolgálat úgynevezett liberalizációját. Tomka Tibor_____________& tibor.tomka@nepujsaa.net M A lendvai közjegyzői munkahely kiírásával a Népújság hasábjain már több ízben foglalkoztunk. A felidézés miatt csak anynyit, hogy az eddigi törvény és a tárcaközti egyeztetésen lévő módosított verzió sem követeli meg egyértelműen a kisebbségi nyelvek, vagyis az olasz és a magyar nyelv tudását a kétnyelvű területeken. A téma a nemzetiségi parlamenti bizottság legutóbbi, decemberi ülésén is szóba került, sajnos az elhangzottak alapján az illetékes minisztérium és a kisebbségek álláspontja továbbra sem közeledik. A felszólaló illetékes minisztériumi államtitkár szerint ugyanis továbbra is megfelelő megoldás a tolmács alkalmazása, ez véleménye szerint ugyanis jobb megoldás, mintha a kisebbségi nyelvismeret hiányában egyáltalán nem tudnának közjegyzőt alkalmazni, míg a kisebbségek szerint ez csak ideiglenes, kivételes megoldás lehet, a törvényben, illetve ennek módosításában egyértelműen meg kell követelni a kisebbségi nyelvek ismeretét. Ahogy már említettük, a tervezett törvénymódosítás több pontban - természetesen nem nemzetiségi vonatkozásban - nem igazán tetszik a közjegyzőknek sem. A közjegyzők jónak tartják, hogy az egyszerűbb, megegyezés alapján történő örökösödési ügyek a bíróságokról a közjegyzők illetékességébe kerülnének. Ezt ellenzik a bíróságok, akik illetékesei szerint az ügyfelek megbíznak a bírákban, akik jó tanácsokkal látják el az örökösöket, ennek hála pedig igen kicsi az örökösödési perek száma, ami véleményük szerint a tervezett lépéssel megváltozna. Véleményük szerint az évi szinten bírósági illetékként összegyűlt megközelítően 10 millió euró sem elhanyagolható. Hozzáteszik, a bírák ezzel a lépéssel elveszítenék az egyébként ingyenesen végzett tanácsadói funkciókat, a polgárok szemében kizárólag büntető intézménnyé válnának. A közjegyzők, illetve a közjegyzői kamara nem tartja jónak a közjegyzői szolgálat liberalizációját, vagyis azt, hogy az eddig országos szinten meghatározott közjegyzői számot megszüntetnék, és jóformán mindenki, aki megfelel a törvény által meghatározott feltételeknek, közjegyzői irodát nyithatna. A közjegyzők szerint ezzel a lépéssel igencsak növekedni fognak a különbségek a közjegyzők bevételeiben, a kisebb településeken, városokban akár meg is szűnhetnek a közjegyzői irodák. Az illetékes igazságügyi tárcánál ezzel ellentétben úgy vélik, a közjegyzők közötti verseny mindenképpen jól jönne az állampolgárok szempontjából, hosszú távon javulna a szolgáltatások minősége, esetleg némileg esnének az árak is - ezeket egyébként a kormány még decemberben 10-50 százalékkal csökkentette. A közjegyzői érdekképviselet szerint a közjegyzők bevételei nem túl magasak, 2011-ben az átlagos bevétel ugyanis bruttó 281.500 eurót tett ki, ami lehetővé teszi minden költség fedezését. Az érdekképviselet ehhez hozzáteszi, a közjegyzői irodák kétharmada ennél kevesebb bevétellel rendelkezik, az NÉPÚJSÁG 2013. január 4 Ideiglenesen a radgonai közjegyző dolgozik Lendván Január elsejétől Zay-Győri Mária eddigi lendvai közjegyző nyugdíjba vonulása miatt a városban elvileg új közjegyző vette volna át a munkát. Az illetékes minisztérium pályázati kiírására két jelölt jelentkezett - információink szerint egyik sem birtokolja a magyar nyelvet a minisztérium ki is választotta az egyik jelöltet, de a másik a döntés ellen közigazgatási pert indított, így Lendva közjegyző nélkül maradt. A közjegyzői iroda ennek ellenére továbbra is reggel 9 és 12 óra között tart nyitva hétköznap, és tájékoztatja az ügyfeleket. A jövő héttől ideiglenesen heti két alkalommal, illetve szükség esetében többször is a radgonai közjegyző, Danica Hojs végzi a munkát. tt