Népújság, 2014. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-09 / 1. szám
itásával indul az új év tőről valók: a kicsinység, a nagyvárosban és a peremvidéken való szétszóródás és az ezzel kapcsolatos szervezési-összetartási gondok. Szelman Marianntól, a nemrég 75. jubileumát ünneplő Kultúrkör elnökétől megtudtuk, Gábor Zoltán mellett Hangya András délvidéki festő is tagja volt az egyesületnek, sőt néhány évig az elnöki teendőket is ellátta. Az egyesület keretében ma négy szakcsoport, gyermek, irodalmi, revütánc és zenei működik. A versmondó és a színházi csoport nemrég szép sikereket ért el magyarországi vendégszereplésen a János vitéz színpadi adaptációjával. Ennek lendvai bemutatását a vendégeknek is felajánlották. A csoportos klubbéli foglalkozás mellett a kétnyelvű óvodára és az elemi oktatás szervezésére is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogy nem feledkeznek meg a vallási életről sem: a vasárnapi szentmisék horvát-magyar nyelven zajlanak a Szent Márk templomban. A házigazdák nagy érdeklődést tanúsítottak a közös pályázati lehetőségek és az uniós támogatási rendszerek szlovéniai tapasztalatai iránt. E téren azonban továbbra is nagy a bizonytalanság, állapították meg, hiszen a pályázatok elszámolási rendszere nem egyszerűsödött, inkább bonyolultabbá vált. A zágrábi összejövetelen elhangzott: a helyiek örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy január elején még egy „új címmel”, a Balassi Intézettel bővült a magyar kultúra ápolása és a történelmi hagyomány szempontjából is fontos intézmények száma. A találkozón a magyar nagykövetség részéről Dezső János kultúrattasé is részt vett. Hibaigazítás A Népújság 2013. december 19-én megjelent számában A 2014-es év nívódíjasai című cikkben tévesen írtuk, hogy az Árgyélus Gyermek-néptáncegyüttes Hódosról nívódíjban részesül. A tánccsoportot az MNMI Tanácsa elismerésben részesíti. Különdíjban részesül Szabotin László (a nevét tévesen Sobotinnak írtuk) a pártosfalvi Ady Endre Művelődési és Turisztikai Egyesületből. A márciusi ünnepségeket előkészítő pedagógusok díjazását illetően pedig az MNMI Tanácsa javasolja az alapítónak (az MMÖNK Tanácsának), hogy külön elismerésben részesítse a muravidéki kétnyelvű iskolák azon tanárait, akik az elmúlt hat évben hozzájárultak a hagyományos március 15-ei nemzeti ünnepi rendezvény megszervezéséhez. Az érintettek és az olvasók elnézését kérjük. A szerkesztőség Gábor Zoltán sírja a zágrábi központi temetőben. A Népújság a postákon is megvásárolható: * Lendván • Dob róna kon • Pártosfalván * • Gornji Petrovcin • Muraszombatban • (Trg zmage 6.. Nemčavci 1 d„ Rakičan dr. Vrbnjaka 3.) POŠTA SLOVENIJE NÉPÚJSÁG 2014. január 9. Nemzetiség nap Nemzetiségi szempontúé két kulturális törvény váltott ki érdeklődést December a karácsonyi várakozás hónapja szerte a világon, Szlovéniában azonban 2013 decemberét más jellegű várakozási láz is áthatotta; szakemberek és laikusok is, de főképpen a politikai és gazdasági élet szereplői a média által erőteljesen hangoztatott bankhiány nagyságrendje iránt érdeklődtek. Már ősztől fokozódott annak bizonytalansága, hogy elbírja-e az ország a terhet vagy külső segélyhez kell folyamodnia. Hogy a hangulat fokozása teljességében drámai legyen, a pénzintézetek rossz ügyvitelére és tőkésítésére vonatkozó adatok megjelentetését a nemzetközi vizsgálócsoportok december 13-ra tűzték ki. Aztán már egy nappal előbb nyilvánossá vált, hogy az úgynevezett hiány mintegy 4,7 milliárd euró, a bankok tényleges szanálási költsége pedig, amely az állampolgárok közvetlen megterhelését jelenti, meghaladja az ötmilliárdot. A Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter rögtönzött rendkívüli ülésen ismertette az országgyűléssel az adatokat, valamint a bankok szanálási tervét. A legfontosabb üzenet az volt, hogy Szlovénia egyedül is elbírja a reá nehezedő terhet, és nem szorul az úgynevezett „európai mentőmechanizmus” pénzére, és a hírhedt „trojkának” sem kell jönnie. Hogy ténylegesen eleget tudunk-e tenni a kihívásnak, erre majd csak néhány hónap múlva születik meg a reálisabb válasz. A koalícióval ellentétben az ellenzék nem ért egyet a döntéssel, hogy az ország önerőből próbálja megoldani a problémát. Az SDS például jobb megoldásnak vélte volna a „mentőmechanizmus" kedvezőbb feltételekkel biztosított segítségének igénybevételét. Rendkívüli ülésen zajlott mintegy tizenhét órán át a Virant belügyminiszter bizalmi szavazását megelőző vita is, ami számos esetben övön aluli pártpolitikai csatározásba torkollt. A miniszter maradt, mert - véleményem szerint - az interpelláció tartalmi tételei sokkal inkább pártpolitikai, mintsem tartalmi megalapozottságúak voltak. A rendszeres plenáris ülésen is több fontos napirendi pont szerepelt, egyebek mellett sor került az úgynevezett bortörvény, valamint az erdőgazdasági törvény elfogadására is. A bortörvény azért váltott ki nagy érdeklődést, mert ezentúl a szőlőtermelők a vendéglátóipar számára csak palackozott vagy külön eladási célra gyártott edényekben árusíthatják boraikat, ami a kistermelők szempontjából jelenthet nehézséget. Az erdőgazdaság terén pedig máris hiányosnak mutatkozott a közelmúltban elfogadott, jelentős adminisztrációval járó fakitermelés-szabályozás (jómagam is figyelmeztettem erre), amelyet a mostani módosító javaslat valamennyire korrigált. Nemzetiségi szempontból két kulturális vonatkozású törvény váltott ki nagyobb érdeklődést, mindkettővel foglalkozott a Nemzetiségi Bizottság is. Az általános kulturális érdekről szóló törvénymódosítás keretében sikerült kieszközölni, hogy az önkormányzati négyéves kulturális programok tervezését és megvalósítását illetően a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a nemzeti önkormányzati közösségeket is kötelesek a munkába bevonni. A kulturális örökségvédelmi törvény módosítása esetében viszont nem sikerült hathatósabban megjeleníteni az őshonos nemzeti közösségek szerepét a műemlékké nyilvánítási folyamatban. A gondot az képezte, hogy a módosítás tárgya az említett igényre leginkább vonatkoztatható cikkelyre nem terjedt ki, ezért a kultusztárca koncepcionális (nem tartalmi!) szempontból a javaslatunkat nem tartotta indokoltnak. 3