Népújság, 1999. augusztus (51. évfolyam, 177-202. szám)
1999-08-02 / 177. szám
2 NÉPÚJSÁG pCCCCCCCCC^5] AUGUSZTUS 2., hétfő A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 41 perckor. Az év 214. napja, hátravan 151 nap. * Hiten Ma LEHEL, holnap HERMINA napja. LEHEL: a régi magyar Lél személynév későbbi keletkezésű változata. Lél finnugor eredetű név, valószínűleg a lehel, lélek, lélegzik szóból származik, melynek jelentése kürtös, kürtfúvó is lehetett. HERMINA: a német Hermann női változata, mely a germán Heriman névből ered, annak jelentése: hadi férfi. TUDÓSÍTÁSOK Sütő András otthonában a kulturális örökség minisztere Hámori József, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, mielőtt a fehéregyházi megemlékezésekre utazott volna, szombaton kora délelőtt felkereste marosvásárhelyi otthonában Sütő Andrást. A látogatásra a minisztert és feleségét elkísérte Elekes Botond, a magyar művelődési tárca erdélyi kérdésekben illetékes főosztályvezetője és Balázs Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének kulturális attaséja. Az oldott hangú, baráti eszmecserén fotósunk, Karácsonyi Zsigmond azt a mozzanatot rögzítette, amikor Hámori József az egyik legszebb és legfrissebb kiadványt, Magyarország képes történetét nyújtotta át a Kossuth-díjas írónak. Sütő András a Helikon Kiadónál nemrég megjelent Naplója vaskos kötetét dedikálta a miniszternek.. "Kelj fel, és járj, Petőfi Sándor!" (Folytatás az 1. oldalról) jelen. — Itt van közöttünk Petőfi szellemisége, a szabadságharc szellemisége. Két éve mottót fogalmaztunk meg, két verséből ihletődve: Úgy mentem el innen, mint kis gyermek — Félegyháza, / És mint meglett ember, úgy jöttem meg — Fehéregyháza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében, melyet volt szíves lapunknak is átengedni, többek között ezt mondta: Petőfi embléma, márkajegy a magyar nemzet számára. Róla nem vitázunk, tetteit nem értelmezgetjük. Dr. Martonyi János magyar külügyminiszter szónoki kérdéssel vetette föl beszédét: ---------------------Mért van az, hogy minden magyar ember, amikor Petőfi nevét, versét hallja, meleget érez a szíve körül? Mert Petőfi a mi összetartozásunk jelképe. Petőfi Sándor a magyarság összetartozásának a jelképe. Életével és halálával üzent a XXI. századnak is. — Csak azt szeretném — mondta végül a szónok —, ha ez a század valóban megfelelne az ő elvárásainak. . Kelemen Hunor, a Román Művelődési Minisztérium államtitkára Ion Caramitru miniszter üdvözletét tolmácsolta. (A jelentős román személyiségek közül egyedül Ana Blandiana jelenlétét emlegették, őt azonban vagy nem kérték fel a szólásra, vagy elhárította magától a kérést. A sűrű tömegben tűt sem lehetett leejteni, a sokaság áttekinthetetlen volt.) — A szabadságért mindennap meg kell küzdeni — hallottuk a fiatal költőállamtitkártól. — Kisgyerek koromban sokáig nem hittem el, hogy Petőfi meghalt... Tőle a felelősséget is megtanultuk. Felelősek vagyunk egymásért. Ez a szolidaritás tart össze bennünket. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke szintén nem jöhetett el, megbízásából Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke, VET- elnök kért szót és tolmácsolta Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter asszony üdvözletét is. (Betegsége miatt kellett távolmaradnia.) A Világszövetség különböző országokban működő szövetségei ünnepi gondolataikat küldik Fehéregyházára (a svédországi magyarok egy csoportja, Molnár Gergely vezetésével koszorúzott is). Csak az igazságot szabad mondanunk, szögezte le Patrubány Miklós. És azonnal kérdezett is: vajon méltók vagyunk-e Petőfi áldozatához. Ötven év alatt nem sokat haladtunk a szabadság tárgyában. Vajon most szabadok vagyunk-e. A pekingi Mennyei Béke terén (Tien-an Men) a diákok nem is oly rég Petőfi Sándor "Szabadság, szerelem" versének négy sorával álltak a tankok elé, mentek szabad mellel a halálba. Az alig tízmilliós nép költője íme, az egymilliárdos nagy nép szabadságvágyának kifejezőjévé válhat. Petőfi mindenki másnál hangsúlyozottabban képviselte az igazságot. És ez számunkra, és mások számára is mindennél fontosabb. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter Románia kormánya nevében beszélt. Petőfi nemcsak a magyarnak akart szabadságot. Költészetében nem találni más népeket sértő gondolatokat. Ezért is lehetett az, hogy a legrosszabb időkben, amikor a cenzúra az irodalom számos nagyját száműzte a közéletből, Petőfi akkor is mindig jelen lehetett, egyrészt, mert tudták, hogy a magyaroknak mit jelent, másrészt pedig, mert támadhatatlan volt. Itt nemcsak mi ünnepelünk, hanem mások is, akik tisztelik Petőfit, és Petőfi emléke örökké velünk lesz — hallottuk még a minisztertől. Soha ennyi koszorút nem helyeztek a turulmadaras emlékmű lábához. Koszorúztak Markó Béla RMDSZ- elnök, Hámori József magyar művelődési miniszter, Takács Csaba, Martonyi János magyar külügyminiszter, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Patrubány Miklós, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala részéről, dr. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Demeter Ervin magyar politikai államtitkár, a Magyarok Világszövetsége, Tabajdi Csaba képviselő, a HTMH volt vezetője, Ficsor József kiskunfélegyházi polgármester, magyarországi és erdélyi városok, helységek művelődési és rMDSZ-szervezetei, távoli országokból érkezett zarándokok csakúgy, mint az Erdélyi Kárpát-Egylet tagjai, akik végigkövették Petőfi utolsó úját, vagy a mezőberényiek, akik viszont kerékpáron érkeztek oda, vajdasági, felvidéki, amerikai csoportok, magánszemélyek. Hatalmas viráglombbá magasodott nemsokára a Petőfi emléke előtt tisztelgők koszorúhalma. A régi és az új Petőfi-szoborról Ficsor József beszélt. Az új szobor gondolata 1997. július 31-én született meg. Négy évszám kapcsolható a történethez. 1897-ben Köllő Miklós gyergyói származású székely szobrász teljes alakú Petőfi-bronzszobrát Segesváron, a Városháza előtt állították fel. Az első világháború után ez a szobor elkerül a helyéről, Magyarországra, Budapestre. 1922. októberében az alkotást Kiskunfélegyháza városa kapja meg, a főtéren állítják fel. Azóta is ott áll, a város díszeséke. 1997. július 31- e, a kezdeményezés után a közös felhívás következett a világ magyarsága felé, és mára, 1999-re, a szobor elkészült. Alkotója Máthé István csongrádi szobrászművész, aki feleségével együtt ugyancsak jelen volt Fehéregyházán. A talapzat Palásti Gábor kiskunfélegyházi kőfaragómester munkája. Ficsor József köszönetet mondott mindazoknak a szervezeteknek, intézményeknek, magánszemélyeknek, akik hozzájárultak a szobor létrejöttéhez. (Névsoruk hosszú oldalakat töltene meg.) Ficsor József érdekes ajándékot nyújtott át Gábos Dezsőnek, a kiskunfélegyházi költőszoborról készült nagyalakú festményt, Losonczi Lilla művét, arra kérve, hogy azt a kis múzeumban helyezzék el. ________________ A szobor átadását követően (Nem hittem, hogy a sors majd megadja nekem, hogy itt átvehetek egy egészalakos Petőfi-szobrot — mondta meghatottan Gábos Dezső —, mikor először jártam Kiskunfélegyházán, egy éjszakát a talapzatánál töltöttem, a padon; adja Isten, hogy ez a szobor itt álljon sziklaszilárdan, a következő évezred folyamán is) — elhangzott a román, a magyar és a székely himnusz, majd a romániai történelmi egyházak vezető személyiségei mondtak áldást, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Nagy László marosvásárhelyi unitárius esperes. Elhangzott a Szózat, majd Sellei Zoltán budapesti előadóművész elszavalta a költő Jövendölés című versét. Ezután adták át a megújult fehéregyházi Petőfi-múzeumot, amely bizonnyal a magyarság jó híréhez és a költő rangjához és méltóságához mérten képviseli a szót és az igét, a hitet és a harcot, a szabadságot és a szerelmet néhány kis szobában. Emlékkiállítását mostantól érdemes megtekintenie minden Erdélybe látogatónak, és minden erdélyinek, aki egy kicsit is ad magára, népére, nemzetére, műveltségére. Ha a költészet templom, melybe mezítláb is _____________be lehet menni, ha szent a kunyhók küszöbe, melyekből az Úr időnkint megváltókat küld az emberiségnek, akkor Petőfihez járulni szabad mellel, mezítlen lélekkel sem szentségtörés. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mondta: Szent a küszöb, amelyen átúllépve találkozunk a magyar irodalom istenné magasztosult alakjával. Itt, Erdélyben, Kohó mellett ez lesz az újabb "búcsújáró hely". Fehéregyháza szent hely, és ne azt nézzék, hogy a termek kicsinyek —, hanem hogy mekkora szellem tölti be azokat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Benkő Samu akadémikus mondott szívünkhöz beszélő gondolatokat. Öröme nem maradéktalan. Petőfi éppen azokhoz nem jut el igazán, akikre a legtöbbet hivatkozunk: a fiatalokhoz. Petőfi költeményei ma nem élnek, sem nálunk, sem az anyaországban — mondta, — nem lehet olcsón hozzájutni műveihez, és itt, Fehéregyházán sem tudunk gyermekeink kezébe adni egy szépen illusztrált János vitézt. "— Én ötven évvel ezelőtt is itt voltam, rendezője is voltam ennek a múzeumnak, amit itt megnyitottak. Eltűnt az a múzeum. A Bolyai Egyetem tanárai és diákjai itt rendeztük be. És mint a Bolyai Egyetem diákja, az akkori rektorral tettem le a virágot a szobor talapzatára. Azóta nincs Bolyai Egyetem. Hallgattam a koszorúzókat, de nem hallottam az ő (a Bolyai, sz.m.) nevét. Ezért kétségekkel veszem át ezt a múzeumot, és csak azt kívánom, hogy teremjenek Erdély földjén olyan tanárok, akik,amikor a tananyagban eljutnak Petőfiig, ne ugorják át. Tanítsák meg Erdély magyar fiait és leányait Petőfi legszebb verseire, tanítsák meg az anyák gyermekeiket az Anyám tyúkjára, a Füstbe ment tervre. A magyar gyermek az alföldet ismerje meg Petőfi verseiből, akárcsak a pusztát, így fog élni Petőfi bennünk, úgy, ahogy élnie kell, az örökkévalóságban." Mi elmegyünk Petőfi van. Petőfi marad. Bölöni Domokos Kérem Istent, áldja meg mindazokat, akik népükért, anyanyelvükért küzdenek, továbbadják gyermekeiknek Istennek ezt az ajándékát, a hazaszeretetet, és az anyanyelvnek a szeretetét Petőfihez hasonlóan ápolják. És kérem Istent, hogy mindazokat a hősöket, akik itt, Fehéregyházán, akárcsak Petőfi, százötven évvel ezelőtt, elestek az anyanyelvért és a hazaszeretetért, Isten minél előbb az örök boldogságban részesítse. (Jakubinyi György) A mi múzeumunk, a Petőfimúzeumunk tulajdonképpen a szívünkben van, az erdélyi szívekben — attól a pillanattól kezdve, hogy július 31-e nem nagypéntek, hanem áldozócsütörtök amikor Petőfi Sándor fölszállt az örökkévalóságba. Ezt az örökkévalóságot a költeményei, a versei jelentik, és addig tud élni Petőfi, amíg lesznek édesanyák, lesznek református, katolikus, unitárius kollégiumok ahol megtanítanak bennünket, gyermekeket Petőfi verseire. (Benkő Samu) Áldott legyen Petőfi Sándor, a magyar Apolló fehéregyházi szobra, amiképpen áldás ő a nemzet életében. Kelj fel, és járj, Petőfi Sándor! (Tőkés László) Fotó: Karácsonyi Zsigmond .1999. augusztus 2., hétfő A költészet esélyei és Petőfi öröksége (Folytatás az 1. oldalról) A román, a magyar és a romániai magyar PEN Klub rendezte megnyilvánulás-sorozaton, illetve a marosvásárhelyi kerekasztal-vitán — moderátor: Gálfalvi Zsolt — részt vettek: Anise Koltz (Luxemburg), az Európai Költészeti Akadémia alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Jean Luc Moreau (Luxemburg), Bogdan Zahura (Lengyelország), Jenny Molson (Luxemburg), Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Váry Fábián László (Ukrajna), Ana Blandiana, Denisa Comanescu, Nicolae Prelipceanu, Romulus Rusan, Mihai Ursachi (Román PEN Klub), Csicsery- Rónai István, Mezey Katalin, Nagy Pál, Oláh János, Tóth Éva (Magyar PEN Klub), Dávid Gyula, Egyed Emese, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Sütő András, Sebestyén Mihály, Szilágyi István, Tóth István és mások. (lokodi) Fotó: Karácsonyi Zsigmond