Népújság, 2001. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

2001-10-01 / 229. szám

2 NÉPÚJSÁG OKTÓBER 1., hétfő A Nap kel 7 óra 13 perckor, lenyugszik 18 óra 57 perckor. Az év 272. napja, hátravan 93 nap. *adatt Ma MALVIN: holnap PETRA napja. MALVIN: germán eredetű, a Madalwine rövidülése. Elemeinek jelentése: bíróság+barát, szabad fordításban tehát: a jog barátja. PETRA: a latin Petrus (Péter) női párjának egybeesése a Petronella önállósult becézőjével. Dalosok ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) Hajdú Károly, a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar Orosz Pál József karvezetésével részelte­tett lelki élményben. Az együttesek az egyetemes és a magyar egyházi irodalom/gregorián dalok, klasszi­kus, jelenkori és kortárs szerzők — O.di Lasso, Palestrina, Bach, Verdi, Schubert, Bárdos, Kodály, Zoltán Aladár, Murár Mária, Csíky Boldi­zsár és mások­­ műveiből állították össze felemelő, bensőséges hangu­latot keltő, hitet/gondolatot/érzelmet kiváltó műsorukat. Csató Béla főesperes plébános így méltatta az eseményt: azért köszönt­jük szeretettel az énekkarokat, mivel természetes, hogy a Zene Világ­napján a lélek lakóhelyén, a temp­lomban szólaltatják meg a kórus­műveket. Ott, ahol az ember az Istennel találkozik. Jó hangú, te­hetséges és lelkes diákok, fiatalok olykor, másszor különböző vidéki gyülekezetekből származó, váro­sunkba költözött középnemzedék­beliek e kórusok tagjai, akik meg­őrizték az „otthonmaradottak” kö­zösségének értékes erkölcsi voná­sait, az Isten és embertársaik iránt táplált szeretetüket, s így vettek részt nemcsak az egyházközség életében, hanem a kórusszövetség által rendezett eseményeken is. Hírnevet, rangot szerezve az erdé­lyi magyar karéneklésnek és ön­maguknak is. Az anyaország­ban, Német-, Francia-, Spanyol- és Olaszországban, akár Hollan­diában is. 1990 óta az együttes munkában a hozzáértő karveze­tők által maguk is valósággal feltöltődtek. Az éneklés megváltoztat bennün­ket - mondotta az istentiszteleten Lakatos Péter lelkipásztor, így folytatva: Te (az Isten) a zene és az éneklés által szólítottad meg a lelküket. A Tőled kapott tálentum által gazdagodhatott... Valameny­­nyi fellépő kórus teljesítménye túlmutatott önmagán. A Seprődi János Kórusszövet­ség tagegyesületeinek, karnagyai­nak értékteremtő igyekezete tíz éve megtermelte gyümölcsét. - Szeretet/céltudatosság és elkötele­zettség épül benne egymásra, hogy e munka - amint Nagy Fe­renc, a Kárpát-medencei kórus­szövetség fáradhatatlan szervező­je és a közöségi munkának való­ságos megszállottja fogalmazott- Isten dicsőítésére és az emberi el­me tiszteletére történjék. Sörfesztivál (Folytatás az 1. oldalról) megszoktuk tőlük. (Ha rajtam állna, az egész buszparkot elküldeném Afganisztánba. Ott legyenek rizikófaktorok, ha van hozzá gatyájuk.) El nem tudom képzelni, mi történik, ha egy ilyen, ato­mosan sűrűre pakolt tömegben elkezd „dolgozni” egy-két „tenorista”. A világ betegesen irtózik, retteg a tömeges jelenléttől, itt meg cigányvirágvasárnapot tartanak. Egy szó, egy hang nem esik arról, hogy nemcsak a sulikban lehet­­ egyelőre diákcsínyként megjelenített, de adj csak ötletet a bombernak! - csinos riadó, hanem például egy ilyen „magas színvonalú” - mert hát mégiscsak dombon a Vár, nemde - sör- és bóvlifesztiválon is... Ősz van, érik a szőlő, szüret ideje jön. Ilyenkor mustcsárdákat állítottak fel — a büdös szocializmus idején. A hetvenes évek végén Bukarestben katonás­kodtam, hát annak volt hangulata, annak a muzsiká­nak, annak a kesernyés miccsfüstnek, annak a vá­rosszéli cigánymuzsikának, ami mellett mi, odave­zényelt kisbozgorok a fővárosban szolgáló székely bozgorinákkal elmulathattunk. Marosvásárhely szelleme - Genius­­od­ ja - per­sze más. De azért ősszel nem kimondottan sörrel vi­gad a marosszéki atyafi. Hiába rendez ezt-azt valaki, attól még nem lesz Bernády. Aki nem képes azono­­sulni ennek a városnak a művelődésével, az eltolja a mesét, döglik a kecske, s nem a szomszédé. Hiába ünnepel, feszt­iválozik), volt még egy pasi, aki szin­tén csinálta, aztán bezzeg mi sült ki belőle. A város értelmisége - románok, magyarok, romák is - oda kellene hogy figyeljen erre a „jelenségre”. És ha másképp nem lehet, hát nemzetközi fórumo­kon védje meg a Várat és kultúráját. Az a hely a vá­sárhelyieké, de nem a marhavásárosoké. Lökd ide a sört! Fotó: Szász Károly TUDÓSÍTÁSOK Tőkés Lászlót elítélő döntést hozott a Szövetségi Képviselők Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A kérdés hosszú ideje viták sorozatát érte meg, s a tétje valójában az volt, hogy bármi­lyen indokból lehet-e RMDSZ tagnak, mi több, tisztségviselőnek az RMDSZ ellené­ben kampányolni. Az Etikai Bizottság után, a Szövetségi Képviselők Tanácsa is - mint kiderült, nagy szavazataránnyal - úgy vélte, nem lehet. A döntés hátteréhez tartozónak érezhettük Markó Béla szövetségi elnök egyértelmű ál­láspontját, amely szerint a szervezet csak úgy működhet egységesen, ha senki nem té­veszti össze az ideológiai és politikai plura­lizmust valamiféle erkölcsi pluralizmussal. Mint az elnök nyomatékosította, az erkölcs, az etika egy és oszthatatlan, míg az ideoló­giai és politikai pluralizmus a szervezet élte­tő eleme. Mint az SZKT-ülést követő sajtó­­tájékoztatón megtudtuk, az elmarasztaló ha­tározatot gyakorlatilag vita nélkül fogadta el a testület. A Magyar Köztársaság Nagykeresztje mellett, az RMDSZ kiskeresztjének birtokosa vagyok Tőkés László tiszteletbeli elnök ugyanak­kor külön sajtótájékoztatón utasította el a szóban forgó határozatot. Megítélése szerint erősen célzatos, politikai háttere van az ügy­nek. Emlékeztetett, hogy a választások utáni első SZKT-n olyan nyilatkozattervezet szü­letett, amely egy mondatban ítélte volna el Tőkés Lászlót, ugyanakkor egy mondattal előbb felelős politikai tényezőként dicsérte Iliescut. Akkor a tiszteletbeli elnökre vonat­kozó mondatot kivette a testület, megelé­gedve azzal, hogy fegyelmi úton állapítsák meg bűnösségét. Felemlegette az 1999-es SZKT-ülést, amelyen a Romániai Ma­gyar Kereszténydemokrata Párt elnöke lemondásra szólította fel, s hogy Seres Dénes szenátor februárban nyilatkozott, hogy lépéseket fog tenni a tisztségéből való eltávolítása érdekében. Ezek függ­vényében nevezte „politikai célzatú fe­gyelmi eljárásnak” a történteket, amely „egyfelől politikai ügy,­ másfelől iskola­ügy”, és része az ellene folyó „kiszorítási hadművelet-sorozatnak”. Nem a személyek a fontosak, mondta, hanem a zilahi iskola ügye, amelyről a Romániai Magyar Egyhá­zak Elöljáróinak Állandó Értekezlete szeptember 14-én közös állásfoglalást foga­dott el. Ebben „szorgalmazza, hogy az ille­tékes állami hatóságok, valamint az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket és hoz­zon hathatós intézkedéseket a zilahi isko­laválság megoldása érdekében”. Meg­döbbentőnek nevezte, hogy az SZKT ahelyett, hogy „felemelte volna szavát egy, az állami tanügyi hatóságok, és a ve­lük cinkos Seres házaspár és klikkje által sanyargatott felekezeti iskola mellett, azt ítélte el, aki védi az iskola ügyét”. Mint mondta, ami történt, kísértetiesen emlékezteti, az 1984-ben, 1989-ben, majd később történtekre. „S íme, tizenöt­ év után újból fegyelmi bizottság elé állítot­tak”. Kijelentette: „Nem áll szándékomban ki­lépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapí­tói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágy­ságban. Ilyen szempontból, a fegyelmi hatá­rozatot inkább kitüntetésnek veszem, nem megrovásnak. A Magyar Köztársaság Nagykeresztje mellett, az RMDSZ kiske­resztjének birtokosa vagyok”. Felhívás közös gondolkodásra A szövetségi elnök ülésnyitó helyzetérté­kelője gyakorlatilag csak a platformok (Reform Tömörülés) vagy személyi érintett­ség (Tőkés László) okán váltott ki vitát. A felszólalók többsége osztotta azt az aggoda­lomtól terhes álláspontot, hogy az utóbbi hetek eseményei kiszámíthatatlan folyama­tokat indítottak el, amelyek hatása ma még beláthatatlan, s a szövetség legfontosabb feladata helytállni az elbizonytalanodott viszonyok között. Az elnöki értékelő, így a konkrét utalásokon túl, egyfajta felhí­vást jelenthet a közös gondolkodásra ar­ról, hogy mit tartogathat a jövő Románia, s ezen belül a romániai magyar közösség számára, és a változó körülmények kö­zött hogyan kell az RMDSZ-nek alkal­mazkodnia ismert céljai elérése érdekében. Több határozat is született: az Agache­­ügyben, a sajtószabadság védelmében, a magyar tankönyvek, a terrorizmus ügyében. 2001. október L, hétfő Oltalmazónk és kővárunk: Rákóczi A magyar könyv több évszázados története elképzelhetetlen 11. Rákóczi Ferenc és Mi­kes Kelemen jelenléte nélkül - mondotta Bá­nyai Réka a szombati kiállítás megnyitó­ján, a Teleki Tékában. A nyár folyamán, éppen a Marosvásár­helyi­ Napok egyik rendezvényeként lát­hatta az érdeklődő kö­zönség a sárospata­ki múzeum Rákóczi­­vándorkiállítását, amelyhez értékes do­kumentumokat csatol­tak a helyi szakembe­rek. Most a tékabeli (korábbi) könyves ki­állítást gazdagítja annak a két tárlónak az anyaga, amelynek értékei között található többek között Mikes édesanyja egyet­len (elküldött) levelének a másolata is. Kevésbé ismertük a fe­jedelem fohászait és vallásos elmélkedéseit, még kevesebben tudnak arról, hogy hadserege számára hivatalos imádságot is írt, ami „valóságos prózában írt líra”, és azt németül, latinul, szlovák vitézei számára pedig cseh nyelven is kiadatta. (Akkor még nem alakult ki a szlovák írásbeliség, sz.m.) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ma is erős kultusza van Marosvásárhelyen. Székely Károly szobra ugyan már nincs ott a Kossuth és az Arany János utca sarkán, de a mű egykor be­mutatott márványmakettjét megőrizte a Vártemplom, Fülöp Dénes lelkész csak azért nem hozhatta el a Tékába, mert­­ ne­héz, azonban nincs akadálya pár napos bemutatásának. Mert elkövetkezhet, mint ahogy bizonnyal el is következik az idő, amikor a város egykori szobrainak ügyét is rendezik. Mégpe­dig méltányosan és végérvényesen. És a régi helyére kerül minden olyan műemlék, amelynek helye van városunkban. A Közművelődési Palota kistermében folytatódott az emlé­kezés, Pál-Antal Sándor, Sebestyén-Spielmann Mihály előadá­saival. A fejedelem beiktatásáról, az erdélyi nemesség elvárásairól, a Rákóczi-korszak értelmiségéről hallottunk értékes elemzést, ta­nulmányt, Európára kitekintő magvas összefoglalót. Nem tartozik talán ide, mégis megjegyezzük: a Palota falai között éppen politikai csatározás zajlott. Az erdélyi magyarság képviselőinek egyfajta országgyűlése. Vagyis hát semmi új a Nap alatt. Persze politikusok között hallgatnak a múzsák. (Mind a kilenc.) Ha közönséges hétközi napon rendezik rala az emlékezést, telt háza lett volna. B.D. Értékes dokumentumok a Teleki Tékában Az idősek és legfiatalabbak vasárnapja Vasárnap megyeközpontunk egyike volt a világ azon 1000 városának, ahol az Idősek Világnapját sétával egybekötött hangulatos rendezvénnyel ün­nepelték azok, akik vették a fáradságot és a főtér­ről elgyalogoltak a Víkendtelepig. De a rendezők gondoltak azokra is, akiknek nehezére esik a járás, és a szállítási Vállalat jóvoltából autóbusszal utaz­hattak a szórakoztató műsor színhelyére. A jókedvről Gáspárik Attila és Liviu Pancu mű­sorvezetők gondoskodtak, az Egészségügyi Világ­­szervezet üzenetét az ALPOR-t képviselő dr. Gáspárik Ildikó ismertette. A biztató szót, a tevékeny öregkor mindenki ál­tal ismert, de sokak által be nem tartott titkát dr. Nagy Irén főorvosnő ismételte el a részvevőknek, majd Dorin Florea polgármester köszöntötte a je­lenlevőket, mondván, hogy a városvezetőség célja, hogy a kikapcsolódást és szórakozást biztosító he­lyek megfeleljenek a lakosok igényeinek, s ennek érdekében készül egy színpad a Víkendtelepen, ahol a hasonló rendezvényeket le lehet majd bo­nyolítani. Időközben a Filharmónia fúvósai szóra­koztatták e közönséget, a rövid beszédek után Pethő Éva tanárnő vezetésével megtörtént a hosz­­szú sétára szolgáló bemelegítés is. Az erőforrást a Indrad­o által biztosított 1000 liter tej jelentette, amiből mindenki kedvére fogyaszthatott, sőt a ví­­kenden „sanát” is kínáltak a részvevőknek. Az alkalmi színpadon Csegzi Sándor alpolgár­mester köszöntője hangzott el, majd díjazták az idős sportolókat, akik a tevékeny élet titkáról be­széltek. A nagymamák mellett az unokákat is lát­hattuk a színpadon, az ALPOR tagjai pedig bemu­tatták a közönségnek, hogy hogyan kellene min­denkinek tornásznia. A műsor idején az OGYE hall­gatóinak segítségével vérnyomást és csontsűrűséget mértek, majd közös táncra hívták a közönséget amelynek tagjai a tejgyár ajándékával készülhettek fel a hazavezető útra. Bár Ioan Gyuri Pascu betegség miatt nem vehe­tett részt a sportos vasárnapon, telefonon fejezte ki jókívánságait a hallgatóságnak. Színes, valóban mozgalmas nap volt a szép idő­vel búcsúzó szeptember utolsó vasárnapja azok számára, akik kisétáltak a víkendre az ASPOR, a polgármesteri hivatal, a nyugdíjasok szervezetei, a Rheum-Care, a Pro Família, a Pro Biciclo Urbo és a már korábban említett szponzorok támogatásával szervezett rendezvényre. (b.) Fő szempont a jó kedély Fotó: Karácsonyi Blanka

Next