Népújság, 2002. október (54. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-01 / 228. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja I LIV. évfolyam 228. (15191.) sz., 2002. október 1., kedd 12 oldal, ára 3500 lej M SU Ml db ii Lily/AN I SJ Kossuth idején egyetlen családdá váltunk Markó Béla ünnepi beszéde a Kolozsvári Operában (4. oldal) „Magyarságunk nem szégyen, hanem dicsőség” 120 éve született Ravasz László (5. oldal) Célszerű-e a belső választás? Népújság-ankét (6 oldal) Hamarosan piacon a marosvásárhelyi kötvények Üzleti élet (7. oldal) Ötzi, az ötezer éves „őskrimibős” Világtükör (9. oldal) Költözik a vértranszfúziós központ Tudósítás a 8. oldalon Fotó: Vajda György Ion Iliescu a magyar—román kapcsolatokról Közös hangot találtak Fontos politikai eseménynek tekintjük Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalos romániai látogatását Ez a látogatás a román-magyar kapcsolatok nyitottságának, a kölcsönös bizalomnak és a jószomszédi viszonynak a kifejeződése lesz majd - jelentette ki Ion Iliescu államfő pénteken az 1977-nek adott nyilatkozatában, Mádl Ferenc szerdán kezdődő tárgyalásai kapcsán. A román államfő a legpozitívabbnak értékelte a két ország kapcsolatainak alakulását, amelyben kiemelkedő jelentősége volt az 1996-ban aláírt alapszerződésnek. Véleménye szerint ez a szerződés új légkört teremtett a kapcsolatok bővítéséhez, aminek eredményeként Magyarország mára Románia egyik legfontosabb partnere lett. Iliescu kiemelte, hogy a két ország kereskedelmi forgalma közel egymilliárd dollárt tesz ki. Példaként említette, hogy a román-lengyel, vagy a román-ukrán kereskedelmi forgalom csak 200-300 millió dollárt ér el. (Folytatás a 4. oldalon) Nem lesz vasfüggöny Az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra került tervezete szerint a 2004-re tervezett keleti bővítés után sem ereszkedik újabb „vasfüggöny” a csatlakozott országok és az unión kívül rekedt térségek közé, a kishatárforgalmat ugyanis az EU könnyíteni szándékozza. A Reuters által megszerzett bizalmas tervezet szerint különleges beutazási engedélyeket adnának azoknak az embereknek, akik a határ menti térségekben élnek, és különösképpen azoknak, akiknek munkájuk vagy egyéb fontos ügyeik miatt rendszeresen a határ másik oldalára, immár EU-területre kell átjárniuk. Az EU-nak is érdekében áll az ominózus könynyítés a kishatárforgalomban, mivel nem akarja újra kettéosztani Európát, de legalább olyan fontos ez például Lengyelország számára is, hiszen évi többmilliárd dolláros bevételtől esne el a határmenti kereskedelem megnehezülése miatt. Az egyik elképzelt változat szerint az unió területére ilyen speciális engedéllyel belépők csak korlátozott ideig (maximum egy hétig), és korlátozott területen (a határtól maximum 25 kilométer távolságra) tartózkodhatnak majd. Egy másik változat szerint az érintettek többszöri belépésre jogosító vízumot kapnának, amely egy vagy több évre lenne érvényes. Külön szabályok vonatkoznának a román és bolgár kishatárforgalomra. Fölöslegessé vált a lakásgazdálkodási vállalat? A borfesztiválra készülnek Sikertelen volt az idei sörfesztivál, a Somostető nem a megfelelő színhely, de más alkalmas terület ilyen célra sajnos nincs a városban - vélekedett hétfői sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. A sikertelenség ellenére a hivatal arra összpontosított, hogy a Marosvásárhely piacain tervezett gasztronómiai és borfesztivál annál sikeresebb legyen. Legalábbis ezen a véleményen van Dorin Florea, aki szerint nem indokolt, hogy a város tulajdonában maradt néhány ház, lakrész miatt egy 40 személyzetes gazdasági társaság fennmaradjon, amelytől semmi bevétele nem származik a hivatalnak. A polgármester tervei szerint egy, a város vagyonát adminisztráló igazgatóságtól el tudná látni a Locativ feladatát, és ennek az igazgatóságnak a hatókörébe vonná az iskolákban foglalkoztatott gondnokokat, akik lényegében szintén a város vagyonát adminisztrálják. Ha a hivatal érdekeit képviselnék az iskolákban, azáltal meg lehetne kímélni az igazgatókat attól, hogy nem a szakmájukhoz tartozó iskola-adminisztrálási gondokkal foglalkozzanak - hangoztatta régi ötletét Dorin Florea, aki szerint a lakásgazdálkodási vállalatot egy tanácsi határozattal át lehetne ily módon alakítani. Ennek az igazgatóságnak a feladata lenne, hogy a városban levő sok eladó házból és lakrészből minél többet vásároljon, hogy lakhelyet (b.) (Folytatás a 8. oldalon) ez itt az Chresynájában a AcCye! fegadta Mtár? Ne haCogassa! Igazolt a kormányprog A közvélemény időnkénti szondázása gyakorlattá vált a politikai életben. A közvélemény-kutató intézmények különösen a választások időszakában játszanak fontos szerepet, ilyenkor egy-egy nyilvánosságra hozott eredménynek akár befolyásoló hatása is lehet (lásd például a magyarországi választások során kirobbant botrányt). Ezért a szondázások eredményei mindig politikai disputa tárgyát képezik, s talán nem véletlen, hogy a megrendelőtől is függ hogy miként fest egy-egy végeredmény. A hét végén újabb közvéleménykutatás eredményeit tette közzé az IMAS. Ezeket minden bizonnyal nagyon sokan megelégedéssel vették tudomásul, hisz az adatok mindenképpen pozitív elmozdulásról tanúskodnak. Miután korábban például a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor támogatottsága már-már a 30 százalékot súrolta, a legutóbbi adatok csupán (persze ez még mindig ijesztően sok) 16,2, illetve 19,7 százalékos támogatottságot mutatnak. Ugyanakkor nőtt a demokratikus ellenzék potenciális szavazótábora az elmúlt választásokon már önveszélyesen is túlzott eredményt elérő PSD-vel szemben. Különösen feltűnő a liberális párt 14,6 százalékos támogatottsága, amit a karizmatikus Theodor Stolojan pártelnökké való megválasztásával magyaráznak Emellett a Demokrata Párt szintén meglehetősen jó eredményt, 9,7 százalékot ért el, míg az RMDSZ 6,5%-a reálisnak tűnő arányt sejtet. Joggal mondható meglepőnek Markó Béla 10,2%-os "szimpátiaindexe Miközben azonban felhőtlenül próbálunk örvendezni a belföldi politikai hangulat pozitív irányú alakulásának, megszólal tudatunkban a vészcsengő is. A kutatást ugyanis a 44,4%-os népszerűséggel listavezető Adrian Nastase-kormány rendelte meg, s eredménye kísértetiesen igazodik a kormányfő korábban meghirdetett politikai „ kívánságlistájához”. Alig néhány hete jelentette ki ugyanis a miniszterelnök azt a tézist, mely szerint pártjának érdeke lenne egy erős liberális ellenzék valamint azt is, hogy kívánatos a Nagy-Románia Párt teljes elszigetelése a belföldi politikai porondon. Most pedig, a prágai NATO-csúcs előtt néhány nappal (!), a közvélemény-kutatási eredmények látványosan igazolják a kormányfőt, s ebben az RMDSZ „kellő” népszerűségi aránya is szerepet játszik, hisz tudjuk hogy a magyar kisebbség vállalt kormánytámogató szerepét pozitívan értékelik Nyugaton. Nem állíthatjuk természetesen, hogy az IMAS felmérése egy az egyben hamis, hisz még maguk a közvélemény-kutatók is elismernek bizonyos hibaszázalékot adataik kapcsán. A fenti egybeesések azonban mindenképpen óvatosságra intenek készpénznek elfogadni, hogy a szélsőséges, idegengyűlölő szemlélet látványosan visszaszorulóban van Romániában, a figyelem lanyhulását eredményezheti, ami a két év múltán esedékes választásokkor fájdalmasan üthet vissza. Bálint Zsombor