Népújság, 2006. augusztus (58. évfolyam, 176-202. szám)

2006-08-01 / 176. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 176. (16357) sz., 2006. augusztus 1., kedd 12 oldal, ára 50 báni Szombaton is zajlottak a rendezvények a Nyárádszeredai Vásárváros Napok keretében. A piactéren reggel nyílt meg a hagyományos állatvásár, délután istentisztelet és a Bocskai István Dalkör zászlójának felszentelése után ke­rült sor a Bartók Béla-évforduló tiszteletére szervezett nemzetközi kórustalálkozóra. „A Város Kulcsa lelkünk nyitottságát is jelképezi” Szerbia soha nem fog lemondani déli tartományáról, Koszovóról, ahol már csak elenyésző kisebb­ségben élnek szerbek a túlnyo­mórészt albán lakosság mellett. (Belgrád még az EU-tagság kedvéért sem mond le Koszovóról) Hazafelé baktattunk, éjjel vagy hajnalban, ki tudja már. Felsza­badultan és fáradtan, kimerülten, de vidám és mégis keserű szívvel az ötnapos buliról, az ideiglenes, de évenként visszatérő, újra és új­ra felépülő apró városból. (Városvég a városvégen) Védtelenek kiszolgáltatottsága Szociális „bomba” a Rovinari negyedben írásunk a 4. oldalon Fotó: Vajda György Feloldották a nehézj­árművekre vonatkozó korlátozást A Román Autópálya- és Útügyi Társaság hétfőn a legtöbb övezetben feloldotta a 3,5 tonnánál nagyobb te­­hersúlyú járművek közlekedésére vonatkozó korlátozást. A tiltás csak 13 megyében van még érvényben. A korlátozás feloldásáról az év­szaknak megfelelő hőmérsékleti ér­­tékek beállta következtében döntöt­tek,, jelentette be hétfőn az Autópálya- és Útügyi Társaság. A nehézjárművek­re vonatkozó közlekedési korlátozás még érvényben van Arad, Délj, Dambovita, Galac, Giurgiu, Gorj, Olt, Ilfov, Temes, Teleorman, Mehedinti, Vâlcea és Vrancea megyékben. 2010-ig Románia 24 új harci repülőgépet vásárol A Honvédelmi Minisztérium terv­be vette, hogy 2010-ig új harci repü­lőgépeket vásárol, 24 repülőgépre való pénzalappal rendelkezik, nyilat­kozta Teodor Atanasiu honvédelmi miniszter. Atanasiu aláhúzta, hogy 48 repülőgépre van szükség, ame­lyekkel a román légierőt fel kell sze­relni 2015-ig. „Mi azt terveztük 2010-re, hogy legyen egy új harci re­pülőgépünk, nem egy second-hand”, mondta alá a szaktárca vezetője. Augusztusban a román légierőnek be kell mutatnia a honvédelmi mi­nisztérium vezetőségének műszaki feltételeit egy új repülőgép megvá­sárlására. „Ezt követően kérni fogjuk az engedélyeket ezen új gépre”, tette hozzá Atanasiu. A miniszter ugyan­akkor elmondta, hogy a jelenlegi tör­vények megengedik, sőt „kötelezik” őket, hogy a versenyrendszer keretén belül a legeredményesebb technikát vásárolják fel, ami Atanasiu szerint azt jelenti, hogy „a legjobb és az ol­csóbb”. Egy apró betűs hír margójára A fesztiválok tömkelege, elnöki fehér házi látogatás, illetve liba­noni civilek bombázása közepette elsiklik a figyelem az utolsó ro­mániai madár­influenza-góc bezárásáról szóló híradás fölött. Min­denesetre a hír sokkal kevésbé van jelen a címoldalakon, mint egy­kor a rész­ megjelenésekor volt, pedig az esemény jelentősége leg­alább ugyanakkora. De hát ilyen a sajtó: az olvasókat a látvány, a szenzáció, a katasztrófák, a szenvedés vonzza, s a legkevésbé sem az élet visszatérése a normális kerékvágásba. Az utolsó (és időrendben az első­ góc, a feketehalmi csirkefarm biztonságossá nyilvánításával azonban távolról sem tekinthető tel­jesen lezártnak az ügy, s ezúttal nem elsősorban a felelőtlen szemé­lyek ellen indult jogi eljárás folytatására gondolunk. A madárinflu­­enza-járvány tavaszi szélvészszerű elterjedése ugyanis olyan vetü­­letekre vetett fényt a romániai állattartásban, amelyek nem oldód­tak meg a járvány hivatalos felszámolása révén Márpedig, ha eze­ket nem orvosolják, akkor a több mint egymillió szárnyas feláldo­zásáért fizetett 13,5 millió új lejes kárpótlás (rengeteg más, sokkal értelmesebb célra is felhasználható) vesztesége nem csupán megis­métlődhet, hanem meg is sokszorozódhat, s az áttételes vesztesé­gekről, a baromfitenyésztőket, feldolgozókat és forgalmazókat álta­lánosan ért kárról még nem is szóltunk. Ha most úgy teszünk hogy minden rendben, folytatódhatnak a korábbi praktikák, akkor bizony saját magunk alatt fűrészeljük a fát. Ornitológusok, állategészségügyi szakemberek ugyanis tisztá­ban vannak azzal, hogy a vírus a vadmadarak körében tovább él, megfékezése a háziszárnyasokra alkalmazott módszerrel lehetetlen, s az őszi vonulás idején felbukkanása szinte törvényszerűnek mond­ható. A kérdés: kitesszük-e ismét háziszárnyasainkat — és ezzel köz­vetve magunkat — a gyilkos kórnak? Dán turisták — többek között­­ azért látogatják a Maros megyei kis falvakat, mert ott anakronisztikus állapotok uralkodnak az állat­tartás terén. Ami azonban részben a turizmust elősegítheti, másik oldalról óriási veszélyt rejt magában. Az árok sarában dagonyászó disznó s a körülötte csipegető csirkék romantikáját kereső turisták ugyanis elfelejtik, hogy saját országukban éppen közegészségügyi megfontolásból tiltották meg a hasonló típusú állattartást. S amíg Romániában minden egyes településen, a legeldugottabb faluban is, nem értik meg — legalább a világot továbbra is fenyegető ma­dárinfluenza veszélyének megszűntéig —, mennyire fontos a szár­nyasok zárt helyen történő nevelése, elkóricálásuk megakadályozá­sa, a kór minden vándormadár-vonuláskori felbukkanása törvény­­szerű. Nem véletlen ugyanis, hogy a madár­influenza azokban az országokban — Távol-Kelet, Törökország, Oroszország, Románia - szedi (szárnyas) áldozatait, amelyekben a korszerű állattartás gye­rekcipőben jár. Bálint Zsombor Ahol már csak pipacsok teremnek. Dicsőszentmártoni Népújság a 6. oldalon Fotó: Vajda György

Next