Népújság, 2006. augusztus (58. évfolyam, 176-202. szám)
2006-08-01 / 176. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 176. (16357) sz., 2006. augusztus 1., kedd 12 oldal, ára 50 báni Szombaton is zajlottak a rendezvények a Nyárádszeredai Vásárváros Napok keretében. A piactéren reggel nyílt meg a hagyományos állatvásár, délután istentisztelet és a Bocskai István Dalkör zászlójának felszentelése után került sor a Bartók Béla-évforduló tiszteletére szervezett nemzetközi kórustalálkozóra. „A Város Kulcsa lelkünk nyitottságát is jelképezi” Szerbia soha nem fog lemondani déli tartományáról, Koszovóról, ahol már csak elenyésző kisebbségben élnek szerbek a túlnyomórészt albán lakosság mellett. (Belgrád még az EU-tagság kedvéért sem mond le Koszovóról) Hazafelé baktattunk, éjjel vagy hajnalban, ki tudja már. Felszabadultan és fáradtan, kimerülten, de vidám és mégis keserű szívvel az ötnapos buliról, az ideiglenes, de évenként visszatérő, újra és újra felépülő apró városból. (Városvég a városvégen) Védtelenek kiszolgáltatottsága Szociális „bomba” a Rovinari negyedben írásunk a 4. oldalon Fotó: Vajda György Feloldották a nehézjárművekre vonatkozó korlátozást A Román Autópálya- és Útügyi Társaság hétfőn a legtöbb övezetben feloldotta a 3,5 tonnánál nagyobb tehersúlyú járművek közlekedésére vonatkozó korlátozást. A tiltás csak 13 megyében van még érvényben. A korlátozás feloldásáról az évszaknak megfelelő hőmérsékleti értékek beállta következtében döntöttek,, jelentette be hétfőn az Autópálya- és Útügyi Társaság. A nehézjárművekre vonatkozó közlekedési korlátozás még érvényben van Arad, Délj, Dambovita, Galac, Giurgiu, Gorj, Olt, Ilfov, Temes, Teleorman, Mehedinti, Vâlcea és Vrancea megyékben. 2010-ig Románia 24 új harci repülőgépet vásárol A Honvédelmi Minisztérium tervbe vette, hogy 2010-ig új harci repülőgépeket vásárol, 24 repülőgépre való pénzalappal rendelkezik, nyilatkozta Teodor Atanasiu honvédelmi miniszter. Atanasiu aláhúzta, hogy 48 repülőgépre van szükség, amelyekkel a román légierőt fel kell szerelni 2015-ig. „Mi azt terveztük 2010-re, hogy legyen egy új harci repülőgépünk, nem egy second-hand”, mondta alá a szaktárca vezetője. Augusztusban a román légierőnek be kell mutatnia a honvédelmi minisztérium vezetőségének műszaki feltételeit egy új repülőgép megvásárlására. „Ezt követően kérni fogjuk az engedélyeket ezen új gépre”, tette hozzá Atanasiu. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy a jelenlegi törvények megengedik, sőt „kötelezik” őket, hogy a versenyrendszer keretén belül a legeredményesebb technikát vásárolják fel, ami Atanasiu szerint azt jelenti, hogy „a legjobb és az olcsóbb”. Egy apró betűs hír margójára A fesztiválok tömkelege, elnöki fehér házi látogatás, illetve libanoni civilek bombázása közepette elsiklik a figyelem az utolsó romániai madárinfluenza-góc bezárásáról szóló híradás fölött. Mindenesetre a hír sokkal kevésbé van jelen a címoldalakon, mint egykor a rész megjelenésekor volt, pedig az esemény jelentősége legalább ugyanakkora. De hát ilyen a sajtó: az olvasókat a látvány, a szenzáció, a katasztrófák, a szenvedés vonzza, s a legkevésbé sem az élet visszatérése a normális kerékvágásba. Az utolsó (és időrendben az első góc, a feketehalmi csirkefarm biztonságossá nyilvánításával azonban távolról sem tekinthető teljesen lezártnak az ügy, s ezúttal nem elsősorban a felelőtlen személyek ellen indult jogi eljárás folytatására gondolunk. A madárinfluenza-járvány tavaszi szélvészszerű elterjedése ugyanis olyan vetületekre vetett fényt a romániai állattartásban, amelyek nem oldódtak meg a járvány hivatalos felszámolása révén Márpedig, ha ezeket nem orvosolják, akkor a több mint egymillió szárnyas feláldozásáért fizetett 13,5 millió új lejes kárpótlás (rengeteg más, sokkal értelmesebb célra is felhasználható) vesztesége nem csupán megismétlődhet, hanem meg is sokszorozódhat, s az áttételes veszteségekről, a baromfitenyésztőket, feldolgozókat és forgalmazókat általánosan ért kárról még nem is szóltunk. Ha most úgy teszünk hogy minden rendben, folytatódhatnak a korábbi praktikák, akkor bizony saját magunk alatt fűrészeljük a fát. Ornitológusok, állategészségügyi szakemberek ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a vírus a vadmadarak körében tovább él, megfékezése a háziszárnyasokra alkalmazott módszerrel lehetetlen, s az őszi vonulás idején felbukkanása szinte törvényszerűnek mondható. A kérdés: kitesszük-e ismét háziszárnyasainkat — és ezzel közvetve magunkat — a gyilkos kórnak? Dán turisták — többek között azért látogatják a Maros megyei kis falvakat, mert ott anakronisztikus állapotok uralkodnak az állattartás terén. Ami azonban részben a turizmust elősegítheti, másik oldalról óriási veszélyt rejt magában. Az árok sarában dagonyászó disznó s a körülötte csipegető csirkék romantikáját kereső turisták ugyanis elfelejtik, hogy saját országukban éppen közegészségügyi megfontolásból tiltották meg a hasonló típusú állattartást. S amíg Romániában minden egyes településen, a legeldugottabb faluban is, nem értik meg — legalább a világot továbbra is fenyegető madárinfluenza veszélyének megszűntéig —, mennyire fontos a szárnyasok zárt helyen történő nevelése, elkóricálásuk megakadályozása, a kór minden vándormadár-vonuláskori felbukkanása törvényszerű. Nem véletlen ugyanis, hogy a madárinfluenza azokban az országokban — Távol-Kelet, Törökország, Oroszország, Románia - szedi (szárnyas) áldozatait, amelyekben a korszerű állattartás gyerekcipőben jár. Bálint Zsombor Ahol már csak pipacsok teremnek. Dicsőszentmártoni Népújság a 6. oldalon Fotó: Vajda György