Népújság, 2007. január (59. évfolyam, 1-24. szám)

2007-01-04 / 1. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LIX. évfolyam 1. (16483.) sz., 2007. január 4., csütörtök 12 oldal, ára 50 báni 2. oldal Befordultam a konyhára, Fa leszek, ha fá­nak vagy virága... énekelték a sokak által kedvelt megzenésített verseket azok, akik az új év első napján úgy döntöttek, részt vesznek az EMKE Maros megyei szerveze­te által rendezett Petőfi Sándor­­emlékünnepségen (Petőfire emlékeztek) dl­öntök­ Nem lehet jó a kapcsolat két ország között, ha az or­szágon belül feszült a viszony a kormány és a ki­sebbségek képviselői között — nyilatkozta kedden Bugár Béla Pozsonyban. A szlovák SITA hírügynök­ség kérdéseire válaszolva felemlegette a Nyitrán megvert magyar lány esetét. (Bugár Béla a magyar-szlovák viszonyról és kisebbségekről) EU-fória a megyeszékhelyen Tudósításunk a 6. oldalon Fotó: Antalfi Imola Határátlépés személyazonosságival 2007 első 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál, csupán a sze­mélyazonossági igazolványuk birto­kában, közölte a belügyminisztéri­um. A belügyminisztérium szerint az év első 24 órájában a több mint ki­lencezer román állampolgár közül mintegy hétezren csak személyazo­nossági igazolványuk birtokában lépték át a román-magyar illetve ro­mán-bolgár határt. A határátkelőknél csak egy ellenőrző pontban ellen­őrizték a határt átlépőket a román­magyar, illetve román-bolgár határ­rendőrökből álló vegyes csoportok. Vasárnap éjszaka 1 órától hétfő es­téig körülbelül 2.500 személy lépte át a határt a Bihar megyei Borsnál, legtöbben csak azért mentek el a leg­közelebbi magyarországi településig, hogy meggyőződjenek róla, hogy csupán a személyazonossági igazol­vány birtokában átléphetik a határt, és a román ellenőrzőpontnál nem ál­lítják meg őket. Az ellenőrzést ma­gyar területen, egy román-magyar határrendőrségi csoport végzi. Január elsejétől a román állampol­gárok a személyazonossági igazolvá­nyukat felmutatva is átléphetik az európai uniós államok határát. Kezdeti érdeklődés az eb-kártyák iránt Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Bodolai Gyöngyi A 2006. december 31- tottonlyzás nyerőszámai 46,29,8,15,36,10 N0R00: 9695475 Ha megfelelően időzítettük a szilveszteri pezsgőspalack kibontását, az üvegről a dugó még Romániában szállt fel, de már az Európai Uni­óban ért földet, mert bizonyos értelemben átköltözött felettünk a határ. A nem egészen egy évszázad alatt három politikai határváltást is meg­élő Erdély szellemi szempontból mindig is Európa része volt, most már valós értelemben is része az Európai Unióként ismert államkö­zösségnek.­­ Most már hivatalossá is vált európaiságunk számtalan változással jár. Mindennapi életünkben az első azonnal érzékelhető pozitív fejle­mény a mozgásszabadságunk megnövetése, hiszen már a kor- és év­váltás első perceiben ezrek próbálták ki, hogy a határt már gyorsab­ban, egyszerűbben léphetjük át. Tágabb értelemben leghamarabb gazdasági szemszögből hoz válto­zásokat európai mivoltunk mert a vámhatár vasárnap éjszaka meg­szűnt, így az üzleti kapcsolatok úgymond belföldivé váltak akkor is, ha üzlettársunk éppen magyar avagy holland. Ennek a gazdasági életben még számos hatása várható, egészen a hétköznapi emberek szintjéig. És logikus, hogy először a gazdasági életben fújnak új szelek hiszen ez az államközösség, melyhez most már tartozunk a nyugat-európai országok gazdasági érdekcsoportján alapszik Politikai értelemben is jönnek hamarosan érezhető változások, mert európaiságunk választással is jár, a mi képviselőinknek is teljes értékű helye lesz az Európai Parlamentben Magyarságunk viszonylatában tehát a Trianonban közénk húzott határok is eltűntek valamiképp, és hamarosan egymás mellé ülhet a felvidéki, erdélyi és budapesti ma­gyar képviselő, ha nem is Budapesten, legalább Strasbourgban. Ám a magyarországi közélet mai állapotának láttán még igencsak nyitott kérdés, hogy ez a közképviseletben elvileg simán letudható összetarto­zás miként csapódik majd le a képviselők hátországában, a választóik között. Az tény, hogy az államközösség ahová most már tartozunk, politikai és közigazgatási értelemben még igencsak képlékeny, változékony, ami jó dolog abból a szemszögből, hogy ezentúl képviselőinken ke­resztül mi is alakíthatjuk a játékszabályokat. Rossz viszont abban az értelemben, hogy számos jel szerint, példaként csak az egyes biztosítá­sok terén uralkodó, hamisítatlanul balkáni káoszt hozzak fel, az ország korántsem készült fel annyira az integrációra, mint azt a politikum el szeretné hitetni. Márpedig az unió nem egy jótékonysági szolgálat, hanem egy olyan közösség, ahol a saját érdekeit minden tag érvénye­síteni próbálja, ebben a versenyben pedig felkészültség nélkül nem terem siker. Ha az előző bővítési körben csatlakozó tagállamok tapasztalatait nézzük, az európaiság nem fenékig tejfel, főleg a felkészületlenek szá­mára. Rövidesen elválik a gyakorlatban, hogy az évtizednél hosszabb készülődés mire volt elég. Ez az ország viszonylatában, mert a nagy európai családba való tartozás mind egyéni, mind nemzeti közösségi viszonylatokban esélyeket rejt arra, hogy az életünket jobbá tegyük. Ezekkel lehet élni, jól vagy rosszul, azt idővel látjuk meg. Benedek István

Next