Népújság, 2016. január (68. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-04 / 1. szám

2 NÉPÚJSÁG 4., hétfő A Nap kel 8 óra 6 perckor, lenyugszik 16 óra 48 perckor. Az év 4. napja, hátravan 362 nap. O isten/éltese/! Ma GENOVÉVA, holnap LEONA, TITUSZ napja. GENOVÉVA: germán összetett név, a jelentése bizonytalan, egye­sek szerint szövőnő vagy asszony. LEONA: a Leó férfinév latinos női párja. Jelentése: oroszlán. TITUSZ: latin eredetű, jelentése vitatott, vagy tisztelt, becsült, vagy mezei galamb is lehet. Változó idő­­Hőmérséklet: max. -1°C min. - 4 °C ELŐFIZETÉS A SZERKESZTŐSÉGBEN IS. Elfogadunk előfizetést lapunkra a következő hónapra a Népújság szerkesztőségében: Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, 2. emelet, 57-es iroda. Borbély Ernő, naponta 8- 14 óra között, szombat - vasárnap zárva. Tel: 0742-828-647 IDŐJÁRÁS MEGYEI HÍREK Rendkívüli újévi vokálszimfonikus hangverseny Rendkívüli újévi vokálszimfonikus hangversennyel indul az év a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia számára. A Kultúrpalota nagytermében január 7-én, csütörtökön este 7 órakor kezdődő koncerten Victor Duminescu karmes­ter vezényel, énekel Cristina Maria Oltean szoprán és Cristian Balásescu tenor. Műsoron: J. Strauss - Dene­vér - nyitány, Anna­polka, Adél áriája (Denevér, 2. felvo­nás), Barinkay áriája (Cigánybáró, 1. felvonás), Pizzicato­­polka, Tavaszi hangok - keringő (szoprán szólóval), Dör­gés és villámlás - polka, Rozalinda-Einsenstein-duett (Denevér, 2. felvonás), Kék Duna - keringő, P. I. Csaj­kovszkij - Polonéz (Jevgenyij: Anyegin), Lehár Ferenc - Dein ist mein ganzes Herz (A mosoly országa), Ch. Gou­nod - Je vivre - Júlia keringője (Rómeó és Júlia), P. I. Csajkovszkij - Nápolyi tánc (Hattyúk tava), Kálmán Im­re - Maritza-Tasillo-duett (Marica grófnő), P. I. Csaj­kovszkij - Magyar tánc (Hattyúk tava), Non ti scordar di me, D. Sosztakovics - 4. keringő (Első ec­alon), L. Bernstein - Kunigunda áriája (Candide), Hanna-Danilo­­duett (A víg özvegy). A hangversenyre a 12-es számú bérletek érvényesek. A hangversenyt január 8-án, pénte­ken este 7 órakor megismétlik a Kultúrpalota nagytermé­ben. Kiállítás a Kultúrpalota kistermében Marosvásárhelyre érkeztek Mantegna, Dürer, Hogarth, a rézmetszés mestereinek legszebb munkái a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A Maros Me­gyei Múzeum nagyszabású kiállítása február 28-ig tekint­hető meg. Csárdáskirálynő Kálmán Imre örökzöld, az elmúlt évszázad során világhí­rűvé vált operettjét, a Csárdáskirálynőt január 4-én, ma este 7 órától is meg lehet tekinteni a Nemzeti Színház nagytermében. Az előadásra a Delly Ferenc-bérletek ér­vényesek. Előadások a Nemzetiben Január 5-én, kedden és 6-án, szerdán 19.30-kor A nyu­galom látható a Nemzeti Színház Kistermében. Szintén szerdán 17 órától a Nagyteremben az About Übü című előadást játsszák. Január 7-én, csütörtökön 19 órától a Nagytermi stúdiószínpadon a Sirály látható, 8-án, pénte­ken 19 órától a Tartuffe van műsoron. Tűzesetek December 30-án két tűzesethez is kihívták a megyei Horea tűzoltó-alakulatot. Szovátán, a Parajdi úton egy asztalosműhely gyulladt ki este fél 10 órakor, a helyszínre a marosvásárhelyi tűzoltók mellett a szovátai és az erdőszentgyörgyi önkéntes tűzoltókat is riasztották. A bal­esetet valószínűleg rövidzárlat okozta, a termelőcsarnok tetőzete mintegy 250 négyzetméteren leégett, tönkre­ment a biztosítéktábla és egy munkagép is. Éjjel 1 óra kö­rül Marosszentgyörgyön egy épületnek a kéménye gyul­ladt ki, a marosvásárhelyi tűzoltók két tűzoltókocsival ér­keztek a helyszínre, a tüzet rövid időn belül eloltották. Hírszerkesztő: Antalfi Imola NÉPÚJSÁG ÖNÁLLÓ MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS KFT. FŐSZERKESZTŐ: Karácsonyi Zsigmond FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Ferenczi Ilona LAPSZERKESZTŐ: Benedek István MUNKATÁRSAK: Antalfi Imola (közigazgatás), Bodolai Gyöngyi (egészségügy-tanügy), Farczádi Attila (sport), Menyhárt Borbála (közélet), Mezey Sarolta (közönségszolgálat), Mózes Edith (politika), Kaáli Nagy Botond (kultúra), Nagy Miklós Kund (Múzsa), Nagy Székely Ildikó (közélet), Nagy Tibor (fotó), Szer Pálosy Piroska (közélt), Vida György (közélet-fotó). KORREKTÚRA: Horváth Éva, Kiss Éva. TÖRDELÉS: Iszlai Anna, Makkai Katalin, Makkai Melánia, Vajda Gyöngyi. FŐKÖNYVELŐ: Nagy Melinda. REKLÁMMENEDZSER: Borbély Ernő - e-mail: reklam@e-nepujsag.ro tel. 0742-828-647. REKLÁM-LAPTERJESZTÉS: Madaras Éva Adrienn tel./fax: 00-40­(0)265-268-854. APRÓHIRDETÉS: Petres Emília. SZERKESZTŐSÉG: 540015 Marosvásárhely, Dózsa György út 9. szám, II. emelet. Internet: www.e-nepujsag.ro E-mail: nepujsag@e-nepujsag.ro Telefon: titkárság: 0265/266-780 és tel./fax: 0265/266-270, közönségszolgálat: 0365/410-440, 0265/266-780. A lapban felhasznált hírek az MTI és a MEDIAFAX hírügynökségtől származnak. A szerkesztőség véleménye nem feltétlenül azonos a szerzők véle­ményével. Nyomda: PALATINO. Tel. 0265/319-930. Előfizetés a postahivatalokban, postásoknál és a szerkesztőségben. Hirdetési irodánk nyitvatartási rendje: hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-15 óra, szombat: zárva, vasárnap: 10.30-14.30 óra között ISSN 1220-3475 (print); ISSN 1584-3238 (online) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Jó itthon is! (Folytatás az 1. oldalról) pezsgő is jár. Nem lehet összevetni a több évtizedes hagyományokkal és komoly felszereltséggel rendelkező, legalább 1000 méterrel magasabban fekvő osztrák, francia, német, olasz síparadicsomokkal a hazaiakat. De jó tudni, hogy nem kell elmenni a Prahova völgyébe vagy Brassó­­pojánára, a Keresztényhavasra, itt kö­zel is lehet „ekézni” a havat. Jó volt tapasztalni, hogy az említett települé­seken működő sípályák, ha nem is teljes ütemben, de fogadták a tél örö­meit kereső turistákat. S ha nem is mindenki fogadja el, de jó látni, hogy távolabbi megyékből is jönnek láto­gatók vidékeinkre. Ilyenkor, télen a havason minden más. Nem csak azért, mert a globális felmelegedés miatt egyre feljebb szo­rul a mindent elborító hósapka, amely talán szimbolikusan - ilyenkor, ami­kor az év fordulóján mindenki szám­vetést készít és tervez - fehér leplet borít mindarra a rosszra, szennyre, sárra, amely az óévben ránk ragadt. És reményt is ad ugyanakkor, hogy fehér lappal kezdjünk egy jobb esz­tendőt. Azért is jó ilyenkor, télvíz idején a hegyekben barangolni, mert ott, ahova nem sokan merészkednek a csend a fagyban mélyebb. Az éles le­vegő nemcsak a külső, de a belső lá­tást is élesebbé teszi. Jó végignézni, ahogyan a sípályán sisak és szem­üveg mögé bújt emberek szolidarizálnak: egymáson segítenek, továbblendülnek, nincsenek szándé­kos ütközések, csak véletlen, megbo­csátandó kisiklások, amelyek a mene­dékház szűk vendéglátóegységének forralt boros gőzében elsimulnak. Mert a hegynek sajátos törvényei vannak. Ilyenkor és máskor is. A hó­födte bércek nemcsak 8000 méteren, hanem ez alatt is tiszteletre, ember- és természetszeretetre, bajtársiasságra intenek. Ezért is jó volt látni, hogy 2015 szilveszterét is sokan a hegyek­ben töltötték, lehet, mostohább körül­mények között, mint máshol, de itt­hon. Megéri? Csak egy példa: a Görgényi-havasokban, a Bucsin olda­lán levő Bogdán-tisztás mára bejára­tott desztináció. 35 személynek tud­nak menedékházban kényelmet bizto­sítani. Minden évben elkelnek a he­lyek. Pedig megszorítások is vannak, egy csoportnak adják ki. Az idén már augusztusban foglaltak az élelmeseb­bek szilveszterre. Nincs a ház által felajánlott menü. Amit hoznak, esz­nek, isznak alapon jönnek a csopor­tok. Konyha áll a vendégek rendelke­zésére. A hiányosságokat pótolja a táj és két sípálya. Nem nyúlik el kilomé­teren, mint az osztrák Alpok végelát­hatatlan síútvonal-kacskaringói. De van hóágyúkkal karbantartott pálya, civilizált szolgáltatás. Jó szó és meleg bor, forró tea és helyi ételkülönleges­ségek. No meg tisztaság, rend és ven­dégszeretet. S fejlődés, hiszen a házat napelemes kollektorok látják el áram­mal, ami ott egy kicsit különleges, de lehet, hogy jövőre mutató. S mind­ezek ellenére, ahogy elmondták, az azelőtti évhez viszonyítva nem volt nagy a forgalom, mintegy 150-en sik­lottak naponta a pályákon. Készülnek már a nyári idényre, táborokkal, te­matikus túrákkal, s minden olyan kí­nálattal, amely természeti örökségün­kön alapszik. Kell-e ennél több? Ta­lálékonyság, kitartás, vendégszeretet és némi munka, s a remény, hogy 2016-ban talán jobb lesz... itthon, a havasok ölelte Erdélyben. Év vége a sóbányában A rejtett város fényei Nagy Székely Ildikó Az év utolsó napján szinte minden­hol éjfél előtt pár órával indul az élet, a nappali szórakozást kínáló helyeken pedig rendszerint rövidített program szerint fogadják, és a világért sem marasztalnák a vendégeket­­ játszó­házakban, de a korcsolyapályán is ezt tapasztalhatja a december 31-i dél­utánt makacsul kihasználni vágyó vásárhelyi (szülő). Nem számítottam arra, hogy a Sóvidéken egészen más a forgatókönyv. Bár tudtam, hogy a parajdi sóbányában csak karácsony szombatján hozták előre a zárórát, mégis meglepett a föld alatti birodal­mat benépesítő turisták látványa. A mélybe vezető lépcsőkön kínaiak fényképezkedtek, hosszú hajú székely fiúcsapat portyázott a hatalmas szür­késfehér falak alatt, a hagyományos, fahintákkal és csúszdákkal felszerelt játszótérre és a gumivárakba is egyre érkeztek a gyermek-felnőtt társasá­gok, a kalandpark irányából tirolizó tizenévesek sikítása hallatszott, de a pingpongasztalok körül is nagy volt a mozgás, és a bányamúzeumban, illet­ve a faragott szobrokkal hívogató ökumenikus kápolnában is sokan el­időztek. Egy titokzatos hangulatú, megvilágításában kicsit meseszerű - vendéglővel, háromdimenziós vetíté­seket kínáló mozival, gyógynövény­­bolttal is ellátott - városka mindenna­pi élete zajlott ezekben az órákban, és a plusz 17 fokban csupán egy-két apró karácsonyfa, illetve az egyik sótömb mögött megbújó, mozgatható és fel is emelhető játékhóember éreztette a tél hangulatát. Záróra előtt pár perccel könnyen ki lehetett szűrni, ki a bérletes, gyógykezelésre befizetett, illetve új, vagy legalábbis nem túl gyakori ven­dég. A sóbánya pár „bennszülöttje” ugyanis 4 óra előtt tíz perccel még nyugodtan számítógépezett az egyik asztalnál, míg az idegenek igyekeztek minél hamarabb feljutni a lépcsőso­ron, nehogy az utolsó, kifelé induló autóbuszról lemaradjanak. Áldáskérés, tüzek játéka Éjfél előtt pár órával sötét mozdu­latlanságban várták az évmúlást a parajdi házak, tömbházlakások, csu­pán egy-két szórakozóhelyről áradt fény és zene a dermedt kinti világra. Az utol­só órában aztán mégis ébredezni kezd­tek az utcák, és kisgyermekes szülők, tinédzser- és felnőttcsapatok indultak a mínusz 13 fokban a főtéri park felé. Fél 12-kor harangszó töltötte be a teret, majd a református templomban tartott istentiszteletet követően, pontban éjfél­kor a szomszédos kultúrház előtt felso­rakozott fúvószenekar a magyar him­nusszal köszöntötte 2016-ot. Az ezt követő polgármesteri üdvözlet nem­csak a helybélieknek, hanem a Sóvidék minden vendégének is szólt, akárcsak a jó félórás tűzijáték, amely­re odalent, a sokaságban csillagszó­rók, tűzcsóvák és fénygyűrűk vála­szoltak. 2016. január 4., hétfő Erdély TV-ajánló Vig Emese: Haza a magasban - Senkálszky Endre január 5., kedd, 21.35 óra Senkálszky Endre színészt, rendezőt ismerheti meg a néző a Vig Emese ren­dezte portréfilmből. A színművész Kolozsváron született. Pályáját amatőr színjátszással kezdte. 1935 és 1937 között Hetényi Elemér szí­niiskolájában tanult. 1937 és 1939 között Szabadkai József, majd Jódy Kámly tár­sulatában játszott. 1939-ben a kolozsvári Thália színházhoz szerződött. 1944-ben a katonai behívó ellenére is tovább ját­szott a Budapestre menekített társulat­ban. 1945-ben fogságba esett. 1945. jú­nius elsején tért haza Kolozsvárra. Ő játszotta a Magyar Színház megnyitóján a Bánk bán címszerepét. Az előadás ren­dezője Janovics Jenő volt. 1949 és 1954 között a Kolozsvári Színművészeti Főiskola előadótanára. 1964 és 1969 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. 1977-ben ment nyugdíjba, de azután is folytatta a színészi és rendezői munkát, haláláig. -»

Next