Népújság, 2017. július (69. évfolyam, 146-171. szám)

2017-07-01 / 146. szám

2 NÉPÚJSÁG JÚLIUS 1., szombat A Nap kel 5 óra 32 perckor, lenyugszik 21 óra 18 perckor. Az év 182. napja, hátravan 183 nap. / \ ^I&eyvélteMes! Ma TIHAMÉR, ANNAMÁRIA, holnap OTTÓ napja. OTTÓ: Több germán név be­céző alakjából önállósult. /­c * * ____________________________g IDŐJÁRÁS a VALUTAÁRFOLYAM BNR- 2017. június 30. Kánikula 1 EUR 4,5539 Hőmérséklet: ^ — 3,9915 max. 32 °C lOOHUF 1,4734 min. 15 C 1g ARANY 159,6080 Korunk-július Sárkányok, képzelt lények A képzeletbeli lények leírásainak vizsgálata az emberi képze­let történetének fontos kiindulópontja lehet, régebbi és új míto­szaink sokat elárulnak rólunk. A lapszám szerzői azt vizsgálják, a történetekben, filmekben, bestiáriumokban, képi ábrázolásokon megjelenített képzelt lények milyen összefüggésben állnak egy­mással, hogyan vándorolnak szövegről szövegre, hogyan vannak jelen napjaink kultúrájában, hogyan, milyen helyzetekben, mi­lyen szándékkal beszélünk róluk. A lapszámban szó esik a Row­­ling-univerzum legendás állatairól, Borges képzelt lényeiről, a Kádár-korszak sárkányairól, Mircea Cartarescu sárkányenciklo­pédiájáról, mezőségi prikulicsokról, pozsonyi garabonciásokról. Klasszikus irodalmi anyagok mellett (Beowulf, Ambroise Páré Szörnyek és csodalények című munkája) prózával, verssel van jelen a lapszámban András Sándor, Balázs Imre József, Boda Edit, Ghijász Ahmad Gaddi, Sánta Miriám, tanulmányokat, esz­­széket közöl Beretvás Gábor, Amedeo di Francesco, Kányádi András, Keszeg Vilmos, Mihály István, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám, Székely Bíborka, Végh Balázs Béla. A képanyag Sza­kács Zsuzsánna textilmunkáit reprodukálja. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - KÜLFÖLD 2017. július L, szombat Ismét téríteken az autópálya ügye (Folytatás az 1. oldalról) A vásárhelyi szervezet medveprog­ramját vezető Domokos Csaba az el­múlt két év eredményeit mutatta be, amely időszakban a nagyragadozók életterét és vándorlásuk útvonalait ta­nulmányozták. A tervezett autópálya két természetvédelmi területet vág át, illetve az itt élő medvék vándorlási te­rületeit is. A szervezetnek nem célja a beruházás akadályozása, viszont sze­retné elérni, hogy a vadak átvonulá­sára biztosítsanak úgynevezett zöld folyosókat, továbbá egyes helyeken olyan kerítéseket építsenek a nyomvo­nal mentén, amelyen a medve és szar­vas nem tud átjutni, hisz az autópályára való bejutásuk az állatok és az utazók számára egyaránt végze­tes lehet. Marius Nistorescu környe­zetvédelmi tanácsadó pozitív európai példákat hozott fel annak bizonyítá­sára, hogy a környezetvédelmi érde­kek nem jelentenek akadályt egy ilyen beruházásnál, és léteznek megoldások az egészséges kompromisszumra. Mit kell tudni az autópályáról? Románia közlekedési mestertervét a szállításügyi minisztérium munka­társa, Madalina Teodor ismertette a jelenlevőkkel. A Marosvásárhely— Jászvásár-Ungheni autópálya a 3. számú európai közlekedési folyosó­ része lenne, 31 ezer jármű venné igénybe és 42 százalékkal csökken­tené az utazási időt. Marius Juran, a Közúti Infrastruktúra-kezelő Orszá­gos Társaság (CNAIR) munkatársa szerint 2007-ben elkészült a pálya elő­tanulmánya, 2010-ben a megvalósít­hatósági tanulmánya, de ez utóbbit több helyen is javítani kellett azóta. A pálya három szakaszból áll, a Német­vásár (Târgu Neamț) és Ungheni kö­zötti szakaszt 2017-2021 között épí­tenék meg, míg a Marosvásárhely-Gyergyóditró-Né­­metvásár közöttit csak 2021 és 2030 között. A hegyvidék (Keleti-Kárpá­tok) miatt az autópálya megépítése igencsak költséges, akár hatmilliárd euróba is kerülhet, síkvidéken 8-10, hegyvidéken 25-30 millió euróba is kerülhet egy kilométer út, a hely ma­gasságától és domborzatától függően a kétoldali kerítések közötti távolság 40-150 méter között lehet majd - mindezeket már Julian Panu tervező ismertette, aki elmondta: a pálya me­gyénkben Lukafalva térségében csat­lakozna az észak-erdélyi autópályához, a Vécke-csatorna bal oldalán haladna fel a Nyárád mellé­kén, Nyárádmagyarós községben térne át a Kis-Küküllő vidékére, Szo­­vátát (itt épülne egy csatlakozási pont) délen érintve vonulna át Hargita me­gyébe. Backamadaras mellett pihenő­parkolót, Sóvárad közelében szolgáltatási pontot (töltőállomás, ét­terem, mosdók, szerviz) építenének ki. Mivel a helyi közösségek megkér­dőjelezték a pálya hasznosságát olyan körülmények között, hogy a Nyárád­­mentén nem szerepelt benne le- és fel­hajtási pont, az igényeket figyelembe véve utólag módosítottak a terven, így Nyárádszereda mellett lesz egy csat­lakozási pont, illetve megpróbálják ki­kerülni és nem átszelni a kisvárost. Jó is, nem is Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor úgy véli, ez az autópálya akkor lehet jó projekt, ha mentalitás­váltás következik be, mert ma az eu­rópai és hazai törvényeknek való megfelelés és a medvék védelme fon­tosabb, mint az ember, a közösség, érdeke. Amikor ez a sorrrend megfe­rul, akkor beszélhetünk ilyen ha­zásokról. Számára két elfogadhatatlan jelenleg: az egy, hogy nem szerepelt csatlakozási pont a Nyárádmentén. Ha Szereda mellet megépül a le- és felhajtó rész, akkor, jeddi, ákosfalvi és csíkfalvi megyei utak irányából is megközelíthető lesz a pálya egy, a Székelytompa mellett építendő körforgalom révén. A másik gond az, hogy a nyomvonal Szeredá­­ban a szentannai városrészt ketté vágná, emellett lakóházakat kellet lebontani. Azt javasolná, hogy Ny­rádgálfalva és Szereda közigazgat? határán a pálya vegyen egy enyhe k? nyárt, és Demeterfalvát és Szenta, kikerülve a Varga-dombon át *’ vissza Székelybere határába. Ha repülést kikerülik és csatlakozási ú­tot is építenek, Szereda támor fogja a pálya tervét, ellenkező est viszont mindenhol keresztbe fog­­ annak - jelentette ki lapunk a város polgármestere. Szovátának mindenképp fejb­e fog hozni az autópálya, a vidék töb részének kevésbé - véli Dósa Sándo­r Kis-Küküllő Térségi Társulás e­löké, aki Kibéd polgármestereként­­ ismeri, hogy nekik sok hasznuk nem lesz belőle, hisz két alagút és háro felüljáró vezeti majd át az utat a S­záraddal való közös határon. Sóvár polgármestere sem örül a tervre Biró Csaba elmondta: a falu egy mellékutcáját (amely egyben meg­­nt is) átszelné az autópálya, ott is a­zakat kellene lebontani, ezért ő is­­ a szeredaihoz hasonló enyhe kent látna szívesen a projektben. Georg Paul Hefty: Kohl a legsikeresebb kancellár volt az NSZK történetében A Német Szövetségi Köztársa­ság (NSZK) legjelentősebb kancellárjaként jellemezte a 87 éves korában elhunyt Hel­mut Kohlt Georg Paul Hefty magyar származású német újságíró, politológus. Hefty szerint a modern Németor­szág 1871-es alapítása óta Kohl a legsikeresebb kancel­lár volt, aki még az első német birodalmi kancelláron, Otto von Bismarckon is túl­tett, mivel nem vérrel és vas­sal, hanem egyetlen halálos áldozat nélkül egyesítette a kettészakított országot. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung konzervatív német lap korábbi vezető szerkesztője a mai strasbo­­urgi gyászszertartás, illetve német­­országi temetés előtt az MTI-nek adott interjúban úgy értékelte: a má­sodik világháború utáni Nyugat- Németországnak szerencséje volt, hogy Kohl a legoptimálisabb idő­szakban lett kancellár (1982-től 1998-ig). Konrad Adenauer konszo­lidálta a szörnyű háborús bűnökkel terhelt, háborút vesztett ország nyu­gati részét. Willy Brandt és Helmut Schmidt enyhítette egy szovjet tá­madás veszélyét és az emberek ezzel kapcsolatos félelmeit. Az or­szágot egyesítő Kohl sikeréhez Georg Paul Hefty szerint nemcsak politikai tehetségére volt szükség, hanem egy olyan szerencsés idő­pontra is, amikor Lengyelország és Magyarország a Szovjetunió ellen­állása nélkül aláásta a Varsói Szer­ződés cselekvőképességét. Kohl felismerte, hogy a német és az európai egyesülés ugyanannak a folyamatnak a két oldala. Ezzel kapcsolatban Hefty arra emlékezte­tett: az európai egyesülés gondo­lata, melyet Richard Coudenhove- Kalergi gróf az első világháború után - akkor kevés sikerrel - hirde­tett meg, a második világháború után erőre kapott, mert bebizonyo­sodott, hogy Németország túlerejét az európai történelemben csak meg­­számolhatatlan véráldozattal lehet lefékezni. Ebből született az a gon­dolat, melynek Winston Churchill 1946-os zürichi beszédében első szószólója volt, nevezetesen, hogy Németországot és iparát - úgymond - „be kell szervezni”. A francia Jean Monnet és az olasz Alcide de Gas­­pari úgy fogadták be az akkor ala­kuló európai szervezetekbe Nyugat-Németországot, mintha né­hány évvel korábban mi sem történt volna. Ezért helytelen az, hogy az európai integráció a német újrae­gyesítés következménye, hanem az a helyes, hogy az akkor már négy évtizede zajló integráció tette lehe­tővé a német egyesülést. Kohl megbízható partnere volt az akkori amerikai, francia és szovjet elnöknek, George Bushnak, Fran­cois Mitterrand-nak és Mihail Gor­­bacsovnak. Amerikai elnökként Bush valójában nem is tehetett mást, csak azt, hogy kezdettől fogva támogatja Kohlnak az egyesülésre irányuló törekvéseit. Hiszen 1949- ben az Egyesült Államok jóváha­gyásával került bele az NSZK alkotmányába az, hogy a demokra­tikus német állam a nép egységének és szabadságának beteljesülését szolgálja. Bush Ronald Reagannek volt az alelnöke, aki felszólította Mihail Gorbacsovot a berlini fal le­döntésére. Ha Bush tétovázott volna, összeomlott volna Amerika szavahihetősége. Francois Mitterrand francia elnök addig is már jó barátságban volt Kohllal. Neki viszont tétovázni kellett, nehogy a kikerülhetetlen új német túlerő tovább kicsinyítse a német-francia barátság amúgy is ki­sebb partnerét. Kohl erre egyértel­műen megígérte, hogy együttesen építik Európát, és Mitterrand ezzel megelégedett. Gorbacsov ezzel szemben a hi­degháború idején sokáig a nyugat­német kancellár ellenfele volt. Később azért vált engedékennyé, mert a Varsói Szerződés gyakorlati­lag megszűnt és a szovjet gazdaság a csőd szélén állt. Lengyelországot, Magyarországot és Romániát elve­szettnek látta a Szovjetunió szá­mára, ezért új gazdasági partnereket keresett Nyugat-Európában, a német ipar és kereskedelem szállí­tóképességében reménykedett. Kohl Gorbacsovot nem kezelte fö­lényesen, de az egyenlőséghez ra­gaszkodott. Hefty szerint Kohl valójában csak 1988/89-ben vett teljes mér­tékben tudomást a politikai és rend­szerváltásra készülő Magyar­­országról. De attól kezdve „roman­tikus viszony” fűzte a magyarok­hoz, a magyar vezetőket „szívébe zárta”, Németh Miklóst épp úgy, mint Antall Józsefet és Orbán Vik­tort. Büszke volt arra a jellemvoná­sára, hogy képes hálásnak lenni. A hálát politikai erénynek tartotta, nem gyengeségnek. Ez a hála meg­határozó volt Magyarországhoz fű­ződő viszonyában is. 1999 decemberében a CDU-nak juttatott illegális pénzadományok körül kirobbant válság árnyékot ve­tett Kohl megítélésére. Hefty sze­rint ez rendkívül bonyolult ügy volt. Tény, hogy Kohl olyan pénzekkel szolgálta pártja versenyképességét, melyeknek a felhasználását és bir­toklását törvény tiltotta. Abban vi­szont a különféle politikai pártok érdekeltek voltak, hogy ebből a ki­hágásból az egész országot földi botrány legyen. Az új vezető gáz Angela Merkel vezényletével az is félt, hogy a baloldal támadói mindaddig kivédhetetlenek leszn, míg közösséget vállalnak Kohl Pártjában, a CDU-ban a Kohl új generációnak épp úgy, mint a rabbi, párton belüli kritikusainak volt az érdeke, hogy végre szab­daljanak befolyásától . „Ma azo­ban már mindenki tudja, hogy Ke tettei mérhetetlenül nagyobbá mint hibái” - vélekedett. Hefty visszaemlékezett az, hogy még újságírói munkássá előtt három éven keresztül Kohl kö­zelében dolgozott a Bundes- CDU/CSU-frakciójának referens­ként. „Akkor tapasztaltam, hol messze felülmúl mindenkit. De po­litikája nem volt hibátlan” - foga­mazott. Attól kezdve, ho£ elvesztette kancellárságát, töt mint tíz éven keresztül kapcsola­ban álltak, egészen addig, míg Kol balesete következtében visszavonu­lásra kényszerült. „Közelről, aki négyszemközt, olyan volt mint nyilvánosság előtt: egyidejűleg d­mináló és érdeklődő talmas, adó és fogadó, szív­érzékeny, nagylelkű és sz­­élyes és rosszkedvű, ol távozott” - mondta Georg Paul Hefty. (A NÉPÚJSÁG ÖNÁLLÓ MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS KFT. FŐSZERKESZTŐ: Karácsonyi Zsigmond LAPSZERKESZTŐK: Antalfi Imola Benedek István MUNKATÁRSAK: Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Farczádi Attila, Menyhárt Borbála, Mezey Sarolta, Mózes Edith, Kaáli Nagy Botond, Nagy Miklós Kund, Nagy Székely Ildikó, Nagy Tibor (fotó), Szer­kálosy Piroska, Vajda György. KORREKTÚRA: Horváth Éva, Kiss Éva. TÖRDELÉS: Iszlai Anna, Makkai Katalin, Makkai Melánia, Vajda Gyöngyi. FŐKÖNYVELŐ: Nagy Melinda. REKLÁMMENEDZSER: Borbély Ernő - e-mail: reklam@e-nepujsag.ro, tel. 0742-828-647. REKLÁM-LAPTERJESZTÉS: Madaras Éva Adrienn, tel/fax: 00­ 40-(0)265-268-854. APRÓHIRDETÉS: Petres Emília. SZERKESZTŐSÉG: 540015 Marosvásárhely, Dózsa György út 9. szám, II. emelet. Internet: www.e-nepujsag.ro E-mail: nepujsag@e-nepujsag.ro Telefon: titkárság: 0265/266-780 és tel/fax: 0265/266-270, közönségszolgálat: 0365/410-440,0265/266-780. Nyomda: Palatino. A szerkesztőség véleménye nem feltétlenül azonos a szerzők véleményével. Előfizetés a postahivatalokban, postásoknál és a szerkesztőségben, tel.: 0742-828-647. Hirdetési irodánk nyitvatartási rendje: hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-15 óra, szombat zárva, vasárnap: 10.30-14.30 óra között. 6423578000052 ISSN 1220-3475 (print); ISSN 1584-3238 (online)

Next