New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-06 / 1. szám

4. oMal A legelterjedtebb ital a víz után kerülbelül kétszáz fajtát is ittélnek belőle, s mind k­ek ifiás a­z aromája. Már négyezer évvel ezelőtt gyó­gyításra használták. Ázsia, Afrika számos országában nemzeti ital, de az angolokat játni lehet elképzelni nél­küle. Valóban elmondható, hogy a víz után a legelter­jedtebb ital a világon a tea. A második világháborút követően japán tudósok­­meg­lepő felfedezésre jutottak. Megállapították, hogy a Hiro­simára és I­agaszakira ledobott atombomba után azok az emberek, akik a közeli teaületvényekért dolgoztak mentesek maradtak a sugárzási ártalmaktól. Vizsgálni kezdték az okát. Feltételezték, hogy a tealevél olyan anyagokat is tartalmaz, am­ely semlegesíti az életre ve­szélyes radioaktív stronciumot. (Ez persze nem jelenti azt, hogy az atomveszély ellen kizárólag teával lehet védekezni.) Mint említettük, Ázsiában már évezredekkel ezelőtt felismerték a tealevél gyógyító hatását. Főként Kínában és Indiában tekintették varázsszernek, anélkül, hogy tud­ták volna az okát. Természetesen sok idő múlt el, míg rájöttek, hogy főzni is lehet, mert rendkívül kellemes zamata van, sőt élvezete meggyorsítja az agyműködést. Az ember teázás közben és után például gyorsabban tud számolni, olvasni, sőt még verselni is, ha költő, és tisztább az ítélőképessége. A modern orvostudomány­­ igazolta az ősi népi tapasztalatot. Kimutatták, hogy a tea, megfelelő mennyiségben, jó hatással van az agyra ugyanúgy mint a szívműködésre, a vérkeringésre, az érrendszerre, vérnyomásra, s egyáltalán az egész ember­­k­ szervezetre. A berlini „Horizont” nemrég részletesen ismertette a tea történetét, amelyben nemcsak az az érdekes, ahogyan Kínában, Indiában és Japánban a teakultusz kialakult, — hiszen itt e gyógynövénynek az őshazája — de elké­szítési­­ módja és térhódítása is figyelemre méltó. A tea élvezete Kínában már a Tarig- majd a Szung-dinasztia idején külön társadalmi szertartásnak számított. Japán­ban pedig szinte íratlan törvény szabályozta a teaházak látogatását, évszázadokon keresztül valósággal megha­tározta e nép — és népek — életformáját. Egy időben még versenyeket is rendeztek a teafőzés legváltozato­sabb és legfurfangosabb művészei számára, mert azt még a szakácsművészetnél is fontosabbnak tekintették. Ja­pánban a tea most, a műszaki korban is kikapcsoló­dást jelent a mindennapi élet stresszhatása alól, a tea­házakban keresik azt a harmóniát, elmélkedési lehető­séget és tisztánlátást, amitől a civilizáció megfosztja őket. Európába a középkorban került át, portugál hajó­sok hozták, ők monopolizálták a tea­kereskedelmet, mert gyorsan terjedt és nagy üzletnek számított. Tőlük a hol­landok sajátították ki a teapiacot, s azután következtek az angolok. Különösen az „ópiumháborút” követően — amelyben­­ alulmaradt — nyílt szabad tere a Reake-fe­se­edelemflek. London valósággal Mekkája lett a nemzet­közi üzletnek. A nyerészkedési szándéktól eltekintve, az angolokat valami megmagyarázhatatlan ok­ m­iatt — legalábbis ittt nem ismerjük a titkát — szinte rabságba ejtette ez az ital. Szenvedélyükké vált, Olyannyira, hogy korábbi ká­­véházaikat gyorsan átalakították teaházakká. Kína tulajdonképpen az angoloknak ,,köszönhette”, hogy már a múlt században elvesztette vezető szerepét a világpiacon. A brit gyarmatbirodalom ekkor élte vi­rágzását. Ezt a teaüzlet terén is érvényesítette. Főként Indiába és Ceylon szigetén, a mai Sri Lankában. A brit Keletindiai Társaság a vadon termő cserjés terüle­teket ültetvényekké alakította át, különösen ott, ahol az éghajlati viszonyok is kedveztek a termésnek. A tea­cserje ugyanis páratartalmú levegőt, enyhe télet, egyen­letes csapadékot, trópusi vagy szubtrópusi éghajlatot igényel. E követelményeknek különösen megfelelő hely az indiai Asszám­ tartomány, Ceylon, valamint Kelet- Afrika, am­ely ugyancsak a birodalomhoz tartozott. A Világmárka a kétszáz fajta között­­i asszami és a ceyloni tea lett, e kettőt tekintik a legértékesebbnek. Az angol monopóliumok elsősorban a Lyons cég hozta mind a kettőt forgalomba, érdekeltségük részben ma is fennáll, de e függetlenségüket elnyert államok fokozato­san veszik nemzeti tulajdonba kincseiket, köztük ezt a fontos exportcikkükét. Jelenleg líndia fedezi a világexport ál­l százalékát. Sri Lanka 29,3 százalékkal áll a második helyen. Anglia a legnagyobb fogyasztó, őt az arab államok követik és a Szovjetunió, ahol még mi­ndig hatszorosa az egy fölé eső teafogyasztás, mint mondjuk a két Németországban, Franciaországban, vagy a Beneiux-dularhokfban. Gyász esetén forduljon hozzánk bizalommal ! Me Dougall & Brown Limited 646 St. Clair Ave. West A 651-5511 Otthonosan berendezett szobáink legmagasabb igényt is kielégítik. Csak a koporsók árai változnak, a szolgáltatás egyforma. Óriási parkolóhely. A város bármely részébe küldjük kocsijainkat. MAGYAR GYÁSZJELENTÉST DÍJMENTESEN ADJUK Első Magyar Református Egyház 439 Vaughan Rd., Toronto. Ont. MGC 231. Telefon: 656-1342. Lel­kipásztor Nt. Seress Ödön. Se­gédlelkész: dr. Dékány István. Istentisztlet vasárnap délelőtt 11 órakor. Vasárnapi Iskola, gyer­mekeknek hittantanítás az is­tentisztelettel egy időben. Bib­liaóra csütörtök esténkint 8 óra­kor. Cserkészgyűlés vasárnap délután. Lelkipásztor fogadó­órát tart hivatalában csütörtö­kön du. 3 órától este 8 óráig és szombaton du. 2­5-ig. Kálvin János Magyar Református Egyház 121 Bird­ Ave., Hamilton 23, Ont. Telefon: 525-3641. Lelkipász­tor: Nt. dr. Baksa Csaba. Va­sárnapi istentiszteletek de. 10.30- kor. Ugy­anebben az időben tartjuk vasánapi iskolai oktatá­sunkat. Isten igéje után vágyó­­testvéreinket szeretettel várjuk. Az istentiszteletek magyarul és angolul folynak. A lelkipásztor hivatalos órái: kedden 1—5-ig és csütörtökön 10—1-ig, szerdán 5- től 8-ig. A cserkészcsapat minden hétfőn este 6.15-kor tartja ösz­­szejövetelét. The Pentecostal Assemblies (Pünkösdi Egyház) Lelkipásztor: László Imre. Te­lefon: 424-2946. Istentisztelet: minden Vasárnap de. 11-től és minden pénteken este 8 órakor. Vasárnapi iskola de. 10 órakor Evangélizációs istentisztelet minden vasárnap este 7-kor. Bib­lia óra: minden kedden este 8 órakor. 2665 Dundas 81. West (Annette sarok, a YMCA épülete) VANCOUVERI KÁLVIN JÁNOSI MAGYAR EVANGÉLIUMI REFORMÁTUS EGYHÁZ Templom címe: 2791 East 27th Avenue Vancouver 12, B.C. Lelkipásztor: Nt. Sz­lmosközi László Telefonszám: 438-0349­­$teati£zféíetéi minden ! vasárnap délelőtt 11 órakor Szent Erzsébet Egyházközség 282 Spadina Ave. Toronto M5T 285. Telefon: 368-7692. Szentmi­sék: hétköznap 7, 7,30 és 8 óra­kor, vasárnap 9, 10, 11 és 12 óra­kor. A plébánia iroda fogadó órái 3—5 és este 7—9 között. Szombaton de. 9-től du. Hétfőn mindig zárva az iroda. Hitoktatásra, elsőáldozási előké­szítésre a plébánián kell beirat­kozni. Az oktatás október 16-án kezdődik és május 1-ig tart, minden szombaton délután fél­­egytől két óráig. Elsőldozáshoz azok járulhatnak, akik résztvet­­tek az előkészítő oktatáson. Magyar Evangélikus Egy­ház First Lutheran Church 116 Bond St. Lelkész: Nt. Brach­­teletek minden hónap első és harmadik vasárnapján du. 430- kor kezdődnek. MAGYAR REFORMÁTUS EVANGÉLIKUS KERESZTYÉN EGYHÁZ 8 Robert St. Toronto, Ont. M5S 2K3 Telefon: 923-9416, Rés.: 494-0580 Lelkipásztor: NT. MEZŐ PÁL Istentisztelet vasárnap délelőtt 11-kor. Vasárnapi iskolai hitok­tatás az istentisztelettel egyidő­­ben. Biblia óra minden csütörtök este *­68 órakor. A Lelkipásztor hiva­talos fogadó órái: csütörtökön d.u. 5 — V48 és szombaton d.u 1 — 3. Konfirmációs oktatást szombaton délelőtt tartjuk. Min­denkit szeretettel várunk. Templom-szentelő és beiktató istentiszteletét tartja egyházunk november 26-án, d.u. 5 órakor. Ünnepi vacsora 6.30-kor. Magyar Evangéliumi Őskeresztyén Gyülekezet 51 Scarlett RdP (St. Clair nyuga­ti végén). Lelkipásztor: Urbáni Károly Tel:769-3855. Istentisz­teletek ideje: vasárnap de. 10.30 kor, du. 630-kor, szerdán este 7.30 órakor. Biblia-Óra és Ima óra. A Magyar Evanéliumi Ős­­keresítvény Gyülekezet minden magyart szeretne szolgálni. Ima­házunkban lehetősége van min­den megfáradt lélekn­ek a Szent­­írás örömhírét anyanyelvünkön Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház és a Független Magyar Református Egyház 423 Queen St. W., Torontó, Ont. M5V 245. 363-9551. Rés.: 247-0849. Lelkész: Dr. Vatai László. Is­tentisztelet minden vasárnap de. 11-kor. Mindenkit szeretettel vá­runk és hívunk. Vasárnapi Isko­lai hitoktatás az istentisztelettel egy időben van. Bibliaóra minden szerda este fél 8 órakor. — A lelkészi hivatal fogadó órái: szerda du. 3—5 és este 6—8, szombaton du. 2—5 óráig. Min­denkit szeretettel hívunk. Courtlandi Szent László Egyházközség Box 190, Courtland. Ont., Tele­fon: 519 — 842-8698. Lelkipász­tor: Fr. Beöthy Tamás. S. J. Szentmisék: szombaton este 7.30- kor. Vasárnap de. 9. 10.30 és 12 órakor. Gyóntatás: a szentmisék előtt. Kérésre bármikor. Első Magyar Baptista Gyülekezet Brooke Ave., főbejárat a 157 Falkirk St.-ről, Toronto, tel.: 783-2941. Lelkipásztor Gerő Sán­dor, tél: 752-1687. Istent­iszte­­teink időpontja: vasárnap de 11 és d.u. 3 óra. — Szerda este 7 óra. Mindenkit szeretettel hí­vunk és várunk. Nagyboldogasszony Körnet­ Magyar Templom 80 Steelawanna Avé., Lackawan­na, N. Y. 14218, USA. Ft. dr Oláh-Tóth Antal, tel.: 716422-9828 Magyar nagymise minden vasár­nap de. 10.15 órakor Szent István Egyházközség London, Ontario, 377 Horton St. Telefon: 434-9963 Szentmisék: vasárnap d.é. 11-kor hétköznap: 5.30-kor a plébánia otthonban. Ft. Molnár Miklós SJ Első Magyar Hetednapi Adventista Egyház 506 College St. (Palmerstonról a bejárat) Lelkipásztor: Szerecz L. László Telefon: 223-0470. Istentisztelet minden szomba­ton d.e. 9.30 órai kezdettel. Egyházi Élet MAGYAI fLfi T N­MAIMM Évek óta sok szó esik a nemzetközi konferenciákon és a sajtóban az energiaválságról, a túlnépesedésről, az éhínségről és általában a Föld lakosságának élelem­­ellátásáról, ami egyre fontosabb kérdés, nemcsak a jelen­ben, hanem különösen a következő nemzedékek szem­pontjából. Gyakori a borúlátás és a veszély felrajzolása. Más vélemények szerint nincs ok aggodalomra. Az em­beriség mind ez ideig megoldotta a létfenntartás problé­máit. Miért ne birkózna meg a műszaki korban — a tör­ténelem felgyorsult menete ellenére — az újabb és újabb feladatokkal? Mint például a környezetvédelemmel? Talán még csak a szakemberek foglalkoznak komo­lyabban azzal a gondolattal, hogy éppen a műszaki kör olyan újabb kérdéseket is felvet, amelyekkel eleddig nem sokat törődtünk, mert természetesnek tekintettük. A víz­re célzunk, amely nélkül nem lenne élet e földtekén. Ez természetesen örökös gondja volt mindig az emberi­ségnek, de más formában, mint most. Korábban (Indiá­ban és Vietnamban ma is) árvíz formájában vetődött fel, vagy úgy, hogy az aszály tönkretette a termést, de a két szűk esztendőt rendszerint két bő év követte, s a természet rendje pótolta a korábbi veszteségeket. Most azonban az eddigiektől eltérően irtásként kell átformálnunk idézetünket és terveinket, ha meg akarjuk előzni azt, hogy — mondjuk — az olaj-ertergiaválságot és a környezet szennyeződését ne kövesse a szomjhalál. Márpedig e fenyegetés is fennáll. Különösen Euró­­­pában. (Most nem szólunk a sivatagi országokról, ahol ez természetes jelenség volt mindaddig, amíg a vízhi­ányt nem pótolta az olajbőség.­­ egyes országok — Sza­­úd-Arábia, Kuvait — akár jéghegyeket is importálhat­nak az Antarktiszról, vagy megengedhetik maguknak a tenger sós vízének költséges szűrését.) Tény az, hogy a Föld vízállományának mindössze 2,8 százaléka édesvíz. Tehát ami ívásra alkalmas. De ez sem oszlik meg ará­nyosan. A nagy tömeg az északi és déli sarkvidéken tárolódik, heltyek és gleccserek formájában, mindössze 0,6 százalék, ami a talajból, a patakokból, folyókból és csapadék formájában a légkörből fakad. Ez éltet ma már több mint négymilliárd embert. És nem mindenütt egyformán. Mert vannak vízben gazdag és csapadékban szegény területek. Mocsarak és styeppék, bővizű folyók­kal gazdag vidékek, másutt hasonló terjedelmű sivatagok. Mindez még nem volna baj, mert eleddig az emberi­ség valahogy mindig el tudta magát látni vízzel, csak­hogy most ez az édesvíztartalék is veszélybe került. Okol­hatjuk érte természetesen az iparosítást, a vízszennye­zést, a rablógazdálkodást, mert mindez összefügg, a lé­nyeg azonban mégis az, hogy a politikusok és a szak­emberek nem ismerték fel kellő időben ennek a jelentő­ségét. Különösen vonatkozik ez a fejlett ipari államokra, közöttük is elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság­ra, s annak is magvára, a Ruhr-vidékre. Száz ével ez­előtt szabályozták a Rajnát és mellékfolyóit. A folyam szabályozása körülbelül nyolcvan kilométerrel rövidítette meg a Rajna medrét. Ez befolyásolta a folyók és pa­takok szintjének süllyedését, amelyek a Rajnába ömlöt­tek, vagy abból merítették vízellátásukat. Ennek arányá­ban süllye­dt a mezőgazdasági termelés színvonala, szá­radtak ki a mezők és ritkultak az erdők. (A „Frank­furter Allgemeine Zeitung” közlése.) Valószínűleg még ez sem okozott volna különösebb gondot, ha az ipari fejlődés arányának megfelelően nö­vekszik a vízállomány. Ez azonban túltett a rendelkezés­re álló mennyiségen. A szennyeződés miatt a talajvíz­­f­orr­ásokat kellett feltárni. Biológiai számítások szerint egy embernek naponta körülbelül három liter vízfogyasztásra van szüksége (per­sze különböző formában veszi magába ezt a mennyisé­get), hogy egészséges életét fenntarthassa. A Ruhr-vi­déken a vízfogyasztás, egy főre számítva, az ipart te­kintve, napi 140—160 liter. Minthogy a folyók szeny­­nyezettek, a szűrőberendezések ellenére ezt a mennyi­séget csak a talajvízből biztosíthatják. Az említett okok miatt azonban a talajvíz alig egy évtized alatt hat­nyolc litert süllyedt, aminek a mezőgazdaság — és ál­talában a környezet — éppúgy kárát látja, mint a la­kosság. És ha ez így folytatódik, a Ruhr-vidéki nagyvá­rosok lakóit a „bér Spiegel­” szerint a szomjhalál fe­nyegeti. Mert nem lesz elegendő talajvíz, hogy az ivó­vizet biztosíthassák. ...........................................iil!Éiiji|iii..........................ál Szomjhalál fenyeget A torontói Művész Színház hírei Az új esztendő első nagy művészi eseménye ja­nuár 21-én, vasárnap este 7 órakor lesz, amikor a Münchenben­ élő Zsolnay Hédi mutatkozik be a to­rontói közönségnek ,­­a ré­gi Budapest hangulatát visszaidéző dalaival, vala­mint a világ legszebb mai sanzonjaival. A mai pesti és amerikai humorról a Hollywoodból ide ér­kező Héczey Iván író-hu­­morista-konferanszié gon­doskodik. Mellettük Légrá­­dy-Tassy Tamás és Kertész Sándor lépnek még fel a grandiózusnak ígérkező mű­sorban. Az előadás színhelye a Lawrence Park Collegia­te színházterme (Chats­­word Dr., az Avenue Ro­­tól a Lawreib­en­­ blokk­ra Eastre). Érdekesség Japán tudósok azt ku­tatják, hogy a különböző gázok, amelyek föld fel­­színén keletkeznek, illetve a talajból törnek elő, jel­­zik-e a közelgő földrengést. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a gázok megjelenése szinte mindig előjele a földrengésnek. (Asahi Sim­­ban) Megalakult a Szabad Magyar Újságíró Szövetség Többhónapos előkészítő munka után Szabad Magyar Újságírók Szövetsége néven megalakult a magyar emigráns sajtó mun­­sainak érdekképviseleti szervezete. Az ala­kuló közgyűlést 1978. november 25-én tar­tották Clevelandban, a Magyar Találkozó keretében. A jelenlévők megvitatták az új szervezet célkitűzéseit, program­mját és megállapodtak egy később elkészítendő a­­lapszabály főbb pontjaiban. Miután eldön­tötték, hogy kik lehetnek tagjai a Szövet­ségnek, ideiglenes vezetőséget választottak, mely a közeli jövőben kitűzendő tisztikar­választó közgyűlésig viszi a Szövetség ügyeit. Az alakuló közgyűlés elnökül — a betegsége miatt távollévő — Flórián Tibort kérte fel, míg a két alelnöki tisztséget Sza­kács Erzsébet és Ft. Dehgl Miklós O­ft­ vállalták. Az ügyvezető titkári tennivalók ellátása Stirling György feladata lesz. Az alakuló közgyűlés résztvevői egyet­értenek abban, hogy az új szervezetnek tagja lehet mindenki, aki a kommunizmus elöl menekült szabad földre és bármiféle hírközlő, vagy sajtótevékenységet folytat, magyar újságokban — akár fő-, akár mel­lékfoglalkozásként — rendszeresen vagy alkalmilag publikál, magyar sajtótermék szerkesztője vagy kiadója, illetve magyar­­nyelvű rádióadásoknál közreműködik, vagy magyar lapok számára készít riportképeket. A felvételt kérőnek ki­viti jelen­ténse, hogy a kommunizmussal semmiféle elvi komp­romisszumra nem hajlandó. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsé­ge elsősorban érdekképviseleti szervként kíván­ közreműködni: legfontosabb felada­tának tekinti, hogy kampányt indítson a szabadföldi magyar újságok megmentése érdekében és a lapok iránti érdeklődés fel­keltésével, új előfizetők, olvasók toborzá­sával friss vért, pumpáljon a szabad ma­gyar sajtó egyre­ lassuló vérkeringésébe. A Szövetség — az összmagyarságot érin­tő alapvető fontosságú ügyekben — igyek­szik majd közvetítő tevékenységével össze­hangolni az emigrációs sajtó lapjainak ál­láspontját, különös tekintettel arra, hogy Toronto és Hága döntései a világkongresz­­szusok közti években is érvényesüljenek s azok elvi határozatai feledésbe ne menje­nek. Ezek szellemében a Szövetség — szük­ség esetén — amerikai, vagy nemzetközi fórumokon is hallatni fogja szavát, egyet­értésben az azonos célokat követő többi magyar szervezettel. Végül célul tűzi rá a Szövetség a sajtóetika és a sajtó nívója fölötti őrködést, a régi tiszteletreméltó ma­gyar sajtóhagyományok nyomán. További információkat a Szövetség le­velezési csikén kaphatnak az érdeklődök: Federation of Free Hungarian Journalists J— C/d Stirling 4515 South 31st Street, Ar­lington, Va. 22206, USA. 1979. január 6. Egy jó pesti hangulatért érdemes a magyar étterembe menni. Cigányzene, Tánczerté­rtü­rtdért este Vajdulák Gyuléval. Bördos Géza hegedül. Naponta ráütött börjűláb, halászlé, rántott hal és sok más finom étel. Asztalfoglalás: 923-6599 200 Blaor St. W., Tatenta (közel az Avenue R cs .-hoz) Parkoláshoz bejárat a Bedford Rd.-ról. 7 NAPON ÁT NYITVA Mindenkit szeretettel vár Ladányi Arthur és családja. Kedves Magyar Barátom! Minden vasárnap este 6 órakor Magyar Biblia Osztályt tartunk. Személyes kérdéseive­ együtt, Isten Szavából ke­resünk választ. Helyiség: 506 College Street, Toronto, a Palmerston ut­­cai bejáratnál.Ha nem tud jelen lenni, úgy bibliai, vagy lelki vonatk­ozású kérdéseivel levélben keressen fel. Levelező bibliai tanfolyammal is tud uruk szolgálni. Cí­münk: Magyar Biblia Osztály, 506 College Street, To­rontó, Ontario M8G 106. Szerecz L. László, hetedna­pi adventista lelkész. LÁTTA MÁR „ANDY” CSODÁLTOSAN SZÉP VIRÁG- ÉS AJÁNDÉKÜZLETÉT? Ha nem, jöjjön el, mert ezt látni kell! Cserepes és vágott virágok, naponta frissen érkeznek a kertészetből, szobanövények. Különlegesen szép ajándéktárgyak nagy választékban. Esküvői fényképezésre külön terem. R0SEDALE FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5600 Péter T. Zöldhelyi B.Sc., L.L.B., értesíti a kanadai magyarságot, hogy tagja lett az ANTHONY M. SPECIALE & ASSOCIATES ügyvédi irodának. 332 Brown’s Line, Toronto, Ont. M8W 3T6 Telefon: 251-6504 Islington —Chrysler — Plymouth Autók képviselete Ha ÚJ vagy HASZNÁLT kocsit akar venni kérje Mr OTTO G. KING-et 02 „egy igaz embert" magyarul is beszélő eladónkat 5476 Dundas St. West, Islington Telefon: 239-3541 York Mortgage Broker Mindenféle mortgaget folyósítok, veszek és eladok Minden mortgage ügyben díjmentes felvilágosítást adok. Hívjon hétköznap telefonon bármely időben, vagy kérésén fel: 2687 Eglinton Ave. W, 10-2 óráig. Magyar Mortgage Broker — TEL.: 652-3505, 652-3506 BARRY FREEMAN REAL ESTATE LTD. 988 BATHURST STREET Blikk­ — Howland: 12 szobás téglaház, 3 garázs. Ala­csony lefizetés. Bloor — Spadina: üzlet és 2 különbejáratú lakás, jó ál­lapotban. Restaurant: italengedéllyel. Teljesen újjáépítve, új be­rendezés, nagy forgalom. Épülettel vagy anélkül, a vá­ros egyik legforgalmasabb helyén, betegség miatt el­adó. Restaurant: és delicatessen üzletek A város különböző helyein 5, vagy 1 napos ríjzitvatartással. Apartmentház 34 lakással. To­vábbi információ Mrs. Vörös, 535-31113,492-9683

Next