New Yorki Magyar Élet, 1980 (33. évfolyam, 2-50. szám)

1980-01-12 / 2. szám

4. oldal JIII1IJ]l11Ullllinillllltllfflt!IIHiJllll]lllll]IUUIfS(IUlllll)tRltllfDIII Miért elkerülhetetlen a III. világháború ? (Fizessenek a gazdagok?) Bangladesh Dacca nevű városában sűrű sorok áll­nak az üres keroszin-tartályok előtt, várva az egyre rit­kább és egyre drágább üzemanyag megérkezését. Dar Es Salaam-ban a tanzániai lakosság néha na­pokat tölt sorállással, hogy némi cukrot, meg egyéb a­­lapvető élelmiszert vásárolhasson, mert a teherautók­­ gyakran késnek az üzemanyaghiány miatt. A benzint adagolják, a kutakat hetente háromszor lezárják s maga az államelnök, Julius Nyerere arra in­tette a kormány többi tagjait, hogy kerékpáron járjanak be ezentúl a minisztériumba. Rio de Janeiroban a taxisofőrök csúcsforgalomban három napon át leállították kocsijaikat, hogy ezzel a taxi­sztrájkkal tiltakozzanak az 50 százalékos üzema­nyag-áremelés ellen. Dominica köztársaságban már háromszor emelték a benzinárakat ebben az évben s az esztendő folyamán számos benzinkút-tulajdonost legyilkoltak. Colombia államfője, Julio Ayala rendkívüli éleslátás­sal jellemezte a helyzetet, amikor a következőket mon­dotta: „— Egy-egy OPEC (petróleum exportáló államok szövetsége) olajáremelés felér tíz államellenes összeeskü­véssel, ami a következményeket illeti. . .” A fentiekben jellemzett fenyegető, képek ugyancsak tipikusnak bizonyultak az u.n. Harmadik Világ iparilag kevésbé fejlett államok belső háztartásaiban. Az infláció első szele mindig a­ legszegényebb réteget sodorja mélyebb nyomorba, és ugyanígy, a kőolaj­árak harapófogószom­i szorítása a Harmadik Világ országait préseli halálra satujában. Ezek a fejletlen, szegény országok, amelyeknek nincs hazai olajlelőhelyük, vagy nem önellátóak az ü­­zemanyag terén,­­ egyszerűen nem képesek megfizetni az energiát és a petróleum melléktermékeket igénylő á­­rucikkeket, mint pl. a műtrágya és más fontosabb agro­kémiai vegyszerek. Az olaj világpiaci árának gyors és meredek emelke­dése felemészti a Harmadik Világ államainak féltve őr­zött és kuporgatott nemesvaluta készletét. Láncreakcióként csaknem minden fontos importcikk,­­ mint pl. mezőgazdasági gépek, gyáripari felszerelé­sek és berendezések­ árát a nevelési és egészségügyi tár­cából kell a legtöbb esetben ezekben az államokban le­faragni. Kenya helyettes elnöke, Mwai Kibaki például így panaszkodott: — ,,A magasabb olajárak azt jelentik, hogy a vilá­gon minden más cikkre egyre kevesebb pénz jut”. . .— A legsötétebb jövő elé a haladottabb fejlődő álla­mok néznek, mint pl. Brazília, Dél-Korea, Taiwan és Kenya. Ezek a fentnevezett államok gyors ipari fejlesztést erőltetve, igavonó ökreiket traktorokkal cserélték fel, a­­nn­ a jelenlegi ,,olajár-harapófogó” idején­ ,,szarvashibá­nak” bizonyult. 1970 óta az üzemanyag ára 1600 százalékkal (ezer­­hatszáz) emelkedett s a gépesített mezőgazdasági és ipari felszerelés üzemanyagtartályai egyre gyakrabban maradnak üresen,­­ az uzsoraárak megfizethetetlensége miatt. Ha valamely fejlődő állam korszerűsítette volna a­­ termelését és gépi erőre tért volna át, az ma jóval ki­szolgáltatottabb helyzetbe kerül, mint az, aki megma­radt a vízibivaly benzint nem igénylő húzóereje mel­lett. Ezért van az, hogy Thaiföldön a traktorokat ma 30 százalékos árengedménnyel próbálják a vevőre rá­sózni, ugyanakkor a bivalyok ára ugyancsak 30 száza­lékkal emelkedett! A Harmadik Világ évi olajszámlája 1972-ben csak 4 billió volt. Ez az összeg ma 44 billióra emelkedett! Costa Rica elnöke, Rodrigo Casaro rendkívüli ér­­zékletességgel írta le országa sanyarú helyzetét: ,,1972-ben 12 millió dollárt tett ki az olajszámlánk, ugyanakkor 1979-ben már 103 millió dollárt igényelt az olajimportunk kiegyenlítése. A különbség a két időszak között az, hogy jelenleg kettős harapófogóba kerültünk. Az olajárak megtízszereződtek, s míg 1972-ben 57 font banánt, vagy 3 font kávét adtunk egy hordó nyersolaj­ért, addig ma 440 font banánt, vagy 24 font kávét kell fizessünk ugyanazért a két hordó olajért!” Jelenleg a Harmadik Világ államainak a nyugati bankoktól felvett kölcsönök összege a csillagászati 300 billió dollárra rúg, mely összeg 1980-ban újabb 60 bil­lió dollárral fog szaporodni, mint kinnlevőség. Az ismert iráni fizetésképtelenség óta a nyugati ál­lamok bankjai egyre óvatosabb és körültekintőbb elővi­gyázatosságot iparkodnak gyakorolni a kölcsönök jóvá­hagyása terén, azonban e lap szerkesztőségének az az egységes véleménye, hogy „késő bánat ,­elhalál”, az­az azokat a kölcsönöket a Harmadik Világ soha az é­­letben nem képes többé visszafizetni, s a csőd nyilván­valóan a gazdasági pangás újabb gyökerét szolgáltatja az amúgy sem rózsás nyugati gazdasági élet hitelberkei­ben. A 20. század hallatlan technológiai fejlődése után a két utolsó évtizedben lassan már ott állunk, hogy a „Falon megjelent az írás” alapon, szégyenszemre egy­­re-másra térnek vissza az egyes elmaradottabb országok a jelenleg olcsóbb és jóval megbízhatóbbnak tűnő, leg­primitívebb őstermelés szerény eszközeihez. Az OPEC petróleum-diktatúrájára elvileg csak egy lehet a felelet: nemzetközi ellenőrzés alá kellene he­lyezni az összes jelentősebb olaj­lelőhelyeket. Természetesen ez papíron igen egyszerűnek tűnik. Annál nehezebb a megvalósítása. Sajnos, igazságos elosztás és ésszerű olajárak he­lyett a szuper-hatalmak bizonnyára „szuper-részese­désre” törnének majd, ha eljönne végre a Nagy Leszá­molás ideje, ami egyben a III. világháborút is jelente­né. Ez a háború nem fog sokáig tartani,­ a leghalá­losabb, legtökéletesebb ölőfegyverek kölcsönös gyilkoló­ereje miatt. Tudniillik: szuronyok helyett atombombák­kal vívandják a III. világháborút. Egyszer Einstein professzort megkérdezték, 1. vajon milyen fegyverekkel fogják vívni a III. világháborút, a­mire szellemesen csupán ennyit felelt: — „Azt, hogy milyen fegyverekkel fogják vívni a III. világháborút, arról fogalmam sincs. Annyit azonban tu­dok, hogy a IV. világháborút fütykösökkel fogják vív­ni. . .” Ezúttal is: visszatérés az ősi, kőkorszakbeli szerszá­mokhoz?. . . A III. világháború történetének nem nagyon akad majd krónikása, mert még hírmondó sem marad belő­lünk, hiszen amit nukleáris nyelven „Ultimate Ring- Bang”-nak, azaz „Utolsó Nagy Mennydörgésnek” ne­veznek, annak már nem lesz egy szál fölt­artója sem. MMMIUnilMIIWIIWIIM llllllllllllllllüllllilllüllllllllllllllliflIljllllllllllllllllllllUlljljlllljlllllllljllllljllüllllljjljjjjjlllljlllllUlllljmilHIIDIIIIjjHllllllllllllllllllllllllljllllllll! Az osztrák császárság tevékenysége a Kossuth-emigráció megbontására (Folytatás az első oldalról) Zerffinek sikerült együttműködésre bírni az 1850-es évek elején még Törökországban bujdosó Egressy Gábort, a híres színészt is! Ismeretes, hogy 1848 március 15-én­­ szavalta el Petőfi Nemzeti Dalát a Nemzeti Színház lelkes közönségének s ezzel — Petőfi, Jó­kai, Vasvári mellett — a pesti forradalom egyik hősének tekintet­ték. Két hónapig­ Szeged kormánybiztosa volt, majd Világos után Törökországba menekült. Úgy látszik igen sanyarúnak találta az emigrációs életet s mindent el akart követni, hogy valahogy­ akárhogy egyengesse a hazafelé vezető utat. Már a viddini menekült­tábor­ban jelentkezett besúgásra Jasmagynál, a török földön buzgólkodó császári kémnél, ki Bécs konstantinápolyi követétől nagy összegeket vett fel kiépített kémhálózatának fizetésére. Egressy főfeladata Kos­suth elleni lázító kijelentések tétele volt. Jellemző volt Zerffinek ki­tűnő bécsi összeköttetéseire, hogy Egressy Bécs által történt „reha­bilitálásában” nagy szerepe volt a két jómadár — Zerffi és Egressy — levelezésének. Egressy Gábor — bár távollétében halálra ítélték — már 1850 szeptemberében hazatérhetett s amnesztiában részesülve is­mét színpadra kerülhetett. Irodalmároskodásáért még a Kisfaludy Tár­saság tagja is lett és 1866-ban bekövetkezett haláláig a nemzet meg­becsült művészének számított. Még legközelebbi baráti köre sem sej­tette, hogy kémkedés, árulás hozta őt vissza Magyarországra és e­­melte őt be a legmagasabb művészi-írói körökbe. A szabadságharc elfojtását követő esztendőkben Bécs külföldi á­­genseinek tevékenysége nem kevesebb, mint százezer forintjába ke­rült — évente — a bécsi udvarnak. Bach Sándor, a mindenható mi­niszter évi állagban kb. négyezer jelentést kapott s jellemző volt a Zerffi Gusztáv „szorgalmára”, hogy az ő (számozott) kémjelentései 15 év alatt közel kétezer iratot tartalmaztak. (Ma is meglelhetők a­­bécsi levéltárban, G.Z. vésett pecséttel.) Bach miniszter nyilván legügyesebb külföldi kémjeként tartotta szá­mon Zerffit. Vak követője volt Zerffi a Habsburg abszolutizmusnak? Bár para­doxonnak hangzik, mégis ki kell mondanunk: éppenséggel nem volt az, hanem sokkal inkább: „bírálója”! János-arcú ember volt, afféle korabeli „középutas”. Az emigráció titkairól küldött, számozott be­számolóiban itt-ott hajlandó volt a Stabsburg-politikát is bírálni,az elnyomó hatalom embereit is szigorúan kritizálni. Néha — eléggé nyíltan — még annak a személynek is szemére vetette hibáit, — a­­kinek a levele, jelentése cím­ezve volt! Mikor Zerffi felesége az ang­liai „The Cornhall Magazinéiban nyílt cikkben lerántotta a leplet a bécsi besúgóhálózatról, — persze leleplező részletek, nevek, címek nélkül, — akkor nyilván ebben is benne volt a keze, hiszen a befo­gadó ország politikusaiban is, emigránstársaiban is bizalmat akart kelteni. Zerffi életrajzán manapság otthon egy Frank Tibor nevű törté­nész dolgozik. Kérdéses, hogy kutatásaiból mennyi és milyen formá­ban fog a nagyközönség elé kerülni. A teljesség kedvéért említsünk meg mos , a Kossuth-i emigrá­cióban beépített bécsi ügynököket is. Viddinben Ullmann Frigyes bankár és Batthyányi István gróf szállítottak híreket Jasmagynak a török kémnek. Surm­án Pollák­ Móric, volt honvédtisztről azt rebes­gették, hogy áruló. A császári irattár aktáiból kimutatható volt, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiMi hogy még Wagner őrnagy édesanyja is, — aki pedig Kossuthné — Meszlényi Teréziát ura után csempészte az emigrációba, — vállalko­zott — itt-ott — titkos jelentéstételre. Dembinszkiné Hogl Emilia is nagytitokban adott adatokat Bécs számára. A kiutahyai tábor­ban ép tehát a Kossuth-emigráció utolsó törökországi állomáshelyén Sórody Ede volt képviselő és Szőllősi Ferenc tolmács gyűjtötték össze az adatokat és küldték el azokat a már fentebb említett vas­­magy főkémnek. Párizsban Csernátoni Lajos küldött leveleket az e­­migráció tevékenységéről Bécs városába. Még Amerikában is,­­ a­­hol Kossuthot nagy nemzeti hősként és a világszabadság bajnoka­ként ünnepelték. — akadt „osztrák” kém, ki egyébként angol szárma­­zású volt. Loosey tanácsos pl. 1852 augusztusában közvetlenül Bécs­be küldte a Kossuth-emigráció fontosabb tagjainak névsorát, minden egyes személy neve után rövid jellemzést adva. Érdekes bizonyítéka annak, hogy Bécs a kémjeit megint más kémek­kel ellenőrizte az, hogy pl. a bécsi rendőrminiszter Looseytől infor­mációt kért Bangya őrnagytól,­­ aki pedig maga is Bécsnek dolgo­zott. Loosey erről mit sem tudott és Bangyát „gefährliches Indivi­­duum”-nak azaz „veszélyes egyénnek” nevezi. Mi vitte rá a Kossuth-emigráció egyik-másik tagját, hogy Bécs szolgálatába álljon és árulója legyen annak az ügynek, melyért éle­tét kockáztatta s mely őt az idegenbe sodorta? Többségüket bizo­nyára az elkeseredés, a Kossuth-misszió kilátástalanságának tapasz­talatai, a nagyvilág csalárdsága és közönye, a gyökértelenség, a hon­vágy, illetve annak reménye, hogy Bécs tán amnesztiával, hazamene­teli lehetőségekkel fizeti meg jelentéseiket. Aztán otthon majd csak lassan „rendbejön” minden. Voltak, akik idegekkel nem bírták a lé­­lekőrlő emigráns hónapokat, éveket és lelkileg-jellembelileg teljesen összeomlottak. Megint mások élesen összekülönböztek emigráns tár­saikkal és — a fáktól nem látván az erdőt — szem elől tévesztették azt, hogy egyik-másik társuk ellen fordulván, — lényegile­g a ma­gyar szabadságeszme árulóivá válnak. Egy Thunes Adolf nevű em­ber Kossuth futáraként ment Párizsból Krakkóba, ahol elfogták.­­ Mint várfogságra ítélt fogoly jelentkezett kém szolgálatra, mert így nyert szabadulást. A fentebb már említett Pollák nevű honvédtisz­tet — még akkor kellő bizonyítékok hiányában — a törökországi ma­gyar emigráció egy rögtönzött bíróság elé akarta állítani. Szobafog­ságából megszökött és a sumlai osztrák konzulátus épületében talált menedéket. Utána — tényleg beállt a besúgók, jelentésírók táborába. A bécsi titkos levéltárak ajtajai kinyíltak. Sok olyan adat kerül­hetett az ámuló-bámuló történészek szeme elé, melyekre nem számít, hattak. Folyik az adatok feldolgozása, vastagodnak a kéziratcsomók, értékes tanulmányok várják a nyomdába kerülést. Jó volna, ha az í­­róik által remélt, tervezett vaskos kötetek a nagyközönség elé kerül­nének. Jó volna, ha a könyvtárak polcain megjelennének azok az a­­datok, melyek részleteiben is kimutatják Bécs aknamunkáját a Kos­suth-emigráció megbontására. Azóta több mint 130 esztendő pergett le az Úristen naptárában. A régi emigránsok éppúgy elporladtak,­­ mint a köztük szorgoskodó kémek. Mégis igen jó volna mindezekről olvasgatni. Frank Tibor és társai szorgalmas kutatása megérdemli, hogy írásaik széleskörű tanulmányozás tárgyai legyenek. MAGYAR ÉLET Magyarból „fordított” anatómiai tanácsok Irta: Szű­ts Gábor Halló. . . halló. . . itt a szív beszél. . . gyertek csak test­véreim, keringjetek beljebb a pitvarba. . . szívesen látlak . . .itt maga a színtiszta szeretet beszél. Jöjjenek a bu­rokban született fiatalok, jöjjetek ti vénák is. Itt nem érhet benneteket szélhűtés. Véredényből ehetitek a vér­cukrot, Isten látja telkemet szív,bajt kapnék, ha éhenhal­­nátok. Mehetnék koszorúér. . . koszorúér. . . Halljátok a zenét s a dobogást? Már veri a szív a tak­tust, üti a rekeszizom a billentyűket. Füleljetek csak! A fül egy kis kalapácsa akkorákat üt egy bőrrel bevont kis üllőre, hogy a dobhártya szinte beszakad. E csont­zenét csak vastag falaim tompítják és a fülzsír a kagy­lókban, melyet az agy kenésére tartalékolnak. Agyunknak különben ne „aggyunk” velőt, mert lágyít­ja. A velő maradjon a hátgerincben, hogy az ember le­­h­esssen gerinces. Gerinces állat! Küzdjön fej fej mellett, derekasan, vállvetve, kéz a kézben, szemtől-szembe, al­karcsontot alkarcsontba öltve. Ne legyen rosszcsont már fiatalon, de csak móddal törje magát, mert csak ebcsont forr be. Ne hagyja, hogy gáncsontot vessenek neki.Dob­ja vissza. Lábaljon ki bajaiból, s ha kell taposson ma­ga, de azt meleg lábbeliben. Ha rövid a karja,tolja meg egy lökéssel, van az annak ki meg nem szánja. Lábait használja másra, ne rúgjon be. Ne dőljön be­­ senkinek, maradjon törzse egyenes. Keze ne hajoljon ma­ga felé, mert úgy marad. Ne nézzen másra görbe szem­mel, legyen tekintete egyenes. Ha mégis bedőlne, kajla füleiről vegyen példát. Fején ne tartson vajat, s ha van végzete kerülje el. Vigyázzon arra, hogy mindig az or­ra után menjen. Csak akkor legyen nagyképű, ha nagy pofája van. Járás közben ne vegyen le senkit se a lá­báról. Mire tenné őket? Ne kockáztassa életét, mert szegletes lesz. Ne nyaljon talpat mosatlan, vagy mást mosatlant nyelvével. Azért mert Gerendásnak hívják, még nem kell szálkát lásson bele a mások szemébe. Legyen belátással: nem mind kálvinista, aki vastagnyakú. Ne mutogassa a fo­ga fehérjét, sárga az. Ne higyye naivan, hogy valaki is mozgatja a fü­le botját, nincs neki. S — jó jaj — legyen bőr a képén, míg a szőr már nem oly fontos. Ne járja le a lábát, nem fog kinőni. Szemtelen meg végleg ne le­gyen, mert csak szemesnek áll a világ. Ne vessen sze­met a más asszonyára, használja arra a szántóföldet. Kerülje a kézfogást a ragadós kezű emberekkel. Ne higyye, hogy láb lábat ápol, csak azért mert kéz kezet mos. Kezest nehezebb lesz találnia, mint lábast ven­nie, vagy kezeslábast próbálnia. Vigyázzon, hogy fel ne öklelje az, akit felkarolt. Ha nem találná az eszét, keresse a tokjában, de az esze ágát le ne vágja a tör­zséről. Mielőtt a fülét hegyezné, kérjen érzéstelenítést orvosnál. . Ne próbáljon térdet hajtani, úgysem fog az menni. Ha nagyon muszáj hát ereszkedjen térdre. Fejet se hajtson, talán inkább görbítse be a nyakát. 1960. januá­r 12. Gyászjelentés Fájdalomtól megtört szívvel, de a Mindenható akaratában megnyugodva tudatom, hogy drága férjem STEFÁNI BÉLA hosszú szenvedés után, 1979. december 17-én vissza­adta nemes lelkét Teremtőjének. Gyászolják: örökké bánatos felesége, Anna, Magyarországon élő fia Béla; menye Viola; kicsi uokája Szabolcs; testvére László és családja; valamint kiterjedt rokonsága és barátai. A gyászoló feleség ezúton fejezi ki hálás köszö­netét mindazoknak, akik a gyászszertartáson megje­lentek, nagy bánatában osztoztak. Az igényes hölgyek FODRÁSZ SZALONJA SILHOUETTE HAifi DESIGN 21 Vaughan Rd.­­ 654-0166 A Bathurst—St. Clair-nél, az egyetlen magyar fodrász szalon. Szeretettel várja: Elizabeth Artandi The Danube Dinning Room * Tavern Észak-Toronto egyetlen magyar vendéglője. Zene minden este. Pénteken és szombaton Cutlos István és zenekara, tánccal egybekötve. Kiváló magyar konyha — remek italok. A régi Budapest kiváló kiszolgáló pincérével. 3363 Yonge St. (Fairlawn mozival szemben.’ Asztalfoglalás: 483-1601 TEMETKEZÉSI VÁLLALAT I. CARDINAL AND SON 366 Bathurst St. # 868-1444 92 Annette St. 9 762^8141 Ha gyász­ért forduljon bizalommal hozzánk. Anyagiakkal ne legyen gondja. Havi részletet is adunk! A mi áraink mindenki anyagi erejét eléri! ED ROSE REAL ESTATE 593 Bloor St. W., (Honest Ed’s-nél) Belvárosban: 5 napos gyorskiszolgáló Sandwich-Bar családi okok miatt eladó. Floridában: telkek a tengerparton ismét kaphatók. 5 különböző település között válogathat. Ára $ 5.000- 15.pop-ig. Lefizetés 5 százalék. Bloortól északra: 7 lakásos apartment ház, jó álla­­pontban, $ 17.000 évi bevétel, alacsony lefizetés. A- ra $ 98.000. Aloor-Bathurst: üzletház, szép nagy üzlethelyiség és 2 kéthálószobás lakás, kitűnő állapotban, bármilyen célra megfelelő. Mrs. Vörös, 537-4444,492-9683 MIÉRT SÜTNE OTTHON? HÁZI FINOM sütemények, torták , esküvőkre, partykra­­ROYALPATISSERIE & BAKERYTM TEL.: 651-7689 732 ST. CLAIR AVE. W.| Megnyitottuk második üzletünket!! ! 848 YONGE ST. alatt tel.: 960-5146 (Yorkville-nél, egy sarok északra a Bloor-tól) Süteményeken kívül megtalálhatja a legfinomabb európai felvágottakat, sajt-különlegességeket —­ a világ minden tájáról — fia nincs kedve főzni, finom, magyaros, meleg „take out service.” Tulajdonosok: NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ CONTINENTAL II ÉTTEREM 456 Bloor Street W. alatt 534-7859 Szemben a régi Continentallal A Continental étterem eredeti és mindenki által elismert, ízletes, magyaros ételkülönlegességekkel, naponta friss házikészítményű rétessel és teljes italmérési engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a CSESZKO CSALAD

Next