Nógrád, 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

f­okozódik a verseny A­hogy telnek a hónapok, egyre több üzemben, brigádnál számolnak: mi va­lósult meg az év elején tett ígéretekből, felajánlásokból? A verseny utolsó, úgy is mond­hatnánk döntő szakaszához ér­kezett. A legtöbb helyen ked­vező a mérleg olyannyira, hogy még pótfelajánlások is szület­nek. A Salgótarjáni Bányagép­gyárban például éppen a szo­cialista munkaverseny ered­ményeként az utóbbi időben több exportmunkát vállaltak anélkül, hogy a belföldi szál­lítási határidők veszélyben lennének. A Ménkes-aknaiak legutóbb a verseny fokozására szólították fel az iparmedence aknaüzemeit, szocialista bri­gádjait, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére ér­jenek el még szebb eredmé­nyeket. Itt Fekete József és Fekete Vilmos két gépesített frontbrigádja lépett egymással páros versenyre. Az eredmény: napról napra több szén. Akadnak szép számmal a bri­gádok, ahol bizony még sok a pótolni való. A Nógrádi Szénbányák üzemeiben pél­dául 270 brigád tett felaján­lást és az első félévben csak 180 brigád teljesítette annak időarányos részét. Az elmara­dás oka részben a feltételek hiánya, amit a vezetőknek kell megteremteni. Sok helyen azonban a brigádoktól kíván nagyobb helytállást az ígéret. N­­em csak­ a termelés foko­­­­zását­ segíti elő a szo­­­cialista munkaverseny, hanem ennek révén az anyagi érde­keltséget is. Az év végi ré­szesedés attól függ, hogyan válnak valóra a tervek, csök­ken-e az önköltség, javul-e a minőség, és általában ered­ményesen gazdálkodnak-e az üzemek? Több mint egy ne­gyedév van még hátra ahhoz, hogy pótolhassák ahol szük­séges az elmaradást, másutt viszont fokozzák az eredmé­nyeket. Különösen jelentős ne­gyedév előtt állnak szénbányá­ink. Lehetőségeik nagyobbak az év elején tervezettnél, s­­onban ki is kell használni őket. Több szenet kérnek tő­lük az elkövetkezendő időben, hiszen a tél közeledtével je­lentősen megnövekedett az igény és ezen kívül még az is növeli a lehetőséget, hogy a belkereskedelem egy kicsit el­számította magát. Kevesebbet tervezett a szükségesnél. Tie a többi iparágban is van mit tenni, nemcsak a szénbányászatban. Az építő­iparban például addig kell szorítani a munkát, amíg le­het, az időjárás engedi. Sok függ tehát a következő hetek, hónapok munkájától. Ezért ér­demes és szükséges a számve­tés. Sok még a rejtett tarta­lék a munka jobb megszerve­zésében, az anyagellátás za­vartalanságának biztosításá­ban és általában a szocialista munkaverseny valamennyi feltételének megteremtésében. Nógrád megye bányászai, ipari dolgozói már nagyon sok csatát megnyertek a szocialis­ta munkaverseny frontján. Várható ez most is, hiszen lel­kesedésben nincs hiány. Fon­tos azonban, hogy ez a lelke­sedés anyagi erővé váljék. Az üzemeknél, vállalatoknál általában megvan a mód arra, hogy a példamutatókat népsze­rűsítsék, érdem szerint erköl­csi és anyagi elismerésben ré­szesítsék. Ezt a lehetőséget is használják fel a verseny foko­zása érdekében. Az elkövetkezendő hónapok­ban kettős feladat áll üzeme­ink előtt. Maradéktalanul va­lóra kell váltani az idei terve­ket, elképzeléseket, ugyanak­kor felkészülni a jövő évre. Az 1970-es év sikere e két feladat megoldásán múlik. Bodó János VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " -AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS lARJAI XXV. ÉVF., 217. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Az országos népművelési konferencia előtt Könyvtárosok ünnepi tanácskozása Salgótarjánban A szocialista közművelődési könyvtári hálózat megalaku­lásának huszadik évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár két­napos ünnepi tanácskozást rendezett. Az országos jelle­gű rendezvénysorozat esemé­nyei tegnap délelőtt kezdődtek meg Salgótarjánban, az SZMT nagy tanácstermében. Kojnok Nándor, a Nógrád megyei könyvtár igazgatója üdvözöl­te a Művelődésügyi Miniszté­rium, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága,­­ a Nógrád megyei Tanács képviselőit, valamint az ország 14 megyé­jéből érkezett könyvtárosokat. Ezután Hankó János, a Nóg­rád megyei Tanács VB elnök­helyettese megnyitotta a ta­nácskozást. Külön szeretettel köszöntöt­te a könyvtármozgalom ama úttörőit, akik húsz évvel ez­előtt részt vállaltak a magyar művelődéstörténet egyik leg­szebb és legjelentősebb ered­ményének, a közművelődési könyv­tárhálózat alapjainak le­rakásában. Mint mondotta, a magyar könyvtárügy húsz év alatt nagy utat tett meg és a tudat­formálás legjelentősebb esz­közévé fejlődött. Ezután a je­lenlegi könyvtárhálózat kiala­kulásának mérföldköveiről szólott, s hangsúlyozta, hogy a hazánkban ma több mint 20 * * * millió kötettel rendelkező, kö­rülbelül tízezer könyvtár és könyvkölcsönző, az évi 54—55 millió könyvet kölcsönző, s a több mint kétmillió beiratko­zott olvasó kultúrpolitikai hatása olyan jelentős, amelyre joggal büszkék lehetünk. Az eredményekre Nógrád me­gyében is büszkék vagyunk. Megyénkben majdnem 54 ezer ember él, a lakosság 22,7 szá­zaléka tagja a könyvtáraknak, összesen több mint egymil­lió kötetet olvasnak évente. Ez még akkor is figyelemre­méltó, ha a számok mögött látjuk a gondokait, amelyeket az egyes olvasórétegek igé­nyeinek, vagy az állomány­­csoportok gyarapításának és forgalmának elemzése mutat. Befejezésül Hankó János ar­ról szólott, hogy szocialista társadalmunk általános fejlő­désének vizsgálatával össze­függésben kell számba ven­nünk kulturális forradalmunk egyik legjelentősebb eszközé­nek, könyvtárhálózatunk to­vábbi fejlesztésének teen­dőit. Ezt olyan időben tesszük, ami­kor a társadalom szellemi éle­tének formálásában oly nagy szerepet betöltő közművelő­désügy reflektorfénybe került, így ez az ünnepi emlékülés hozzájárulás lehet az országos népművelési konferencia elő­készítéséhez. Ezután Hankó János átadta a 37 emléklapot, amelyet a Nógrád megyei Tanács VB a jubileumi tanácskozás emléké­re adományozott azoknak a könyvtárosoknak, akik húsz évvel ezelőtt a körzeti könyv­tárak kialakításában részt vettek. Nógrád megyében Je­szenszky Miklós, Ferencz Ru­dolf, Rácz Pál és Harsányi Gyuláné kapott emléklapot. Ezt követően került sor az előadásokra, illetve a korre­ferátumokra. Dr. Sebestyén Géza, az Országos Széchenyi Könyvtár helyettes igazgatója a körzeti könyvtáraknak a felszabadulás utáni könyvtár­­ügyben, N. Rácz Aranka, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa a körzeti könyv­tárnak a gyakorlatban betöl­tött szerepéről beszélt. Ebéd után a tanácskozás résztvevői megtekintették a Salgó­tarjánról készült filmet, délután pedig további korreferátumok hangoztak el. A mai napon Sallai István, a Könyvtártudományi és Mód­­szertani Központ főosztályve­zetője tart előadást. A könyv­tárfejlesztés néhány kérdése, különös tekintettel a körzeti könyvtárak problémáira cím­­mel. Az előadást, illetve a vi­tát­­ követően befejeződik a kétnapos ünnepi tanácskozás. (t. e.) ■ Vietnami jelentés Eredménytelen a 34. párizsi ülés Dél-vietnami partizánok csütörtökre virradó éjszaka merész, rajtaütésszerű táma­dást intéztek az amerikai ten­gerészgyalogság egyik meg­erősített állása ellen Quang Tri tartományban. Az ameri­­kiaiak veszteséglistáján 15 ha­lott és 23 sebesült szerepel. Ugyancsak amerikai közlés szerint a partizánok 22 em­bert vesztettek. A harcban részt vett tengerészgyalogos egység egyike volt azoknak, amelyek a Nixon amerikai el­nök által bejelentett lét­számcsökkentés alapján ha­marosan kivonulnak Dél-Vi­etnamiból.* Az amerikai szenátus szer­dán tárgyalta azt a törvény­­javaslatot, amely maximáli­san 2500 millió dollárt irán­­­nyoz elő a dél-vietnami, va­lamint a laoszi és thaiföldi kormánycsapatok anyagi tá­mogatására. A szerdai vitában 86 szavazattal, ellenszavazat nélkül olyan módosító indít­ványt fogadtak el, amely elő­írja, hogy amerikai csapatok Thaiföldön és Laoszban köz­vetlenül nem vesznek részt a harci tevékenységben, kivéve azt az esetet „ha amerikaiak életének védelméről van szó”. * Laird amerikai hadügymi­niszter szerdai sajtóértekezle­tén elmondotta, hogy a viet­nami háború során a VDK- ban 1355 amerikai katona esett fogságba, illetve szere­pel az eltűntek listáján. A hadügyminiszter a sajtótájé­koztató előtt fogadta több mint száz amerikai hadifo­goly hozzátartozóját, akik kérdéseket tettek fel a fog­lyok sorsára vonatkozóan. Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó pá­rizsi négyes értekezlet csü­­trötökön megtartott 34. ülése is. Henry Cabot Lodge nagy­követ, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szo­rítkozott, hogy néhány szó kí­séretében felolvasta Nixon elnök szeptember 16-i nyilat­kozatát, amellyel újabb csa­pategységek kivonását jelen­tette be. Pham Dang Lam nagykö­vet, a saigoni rezsim képvi­selőjének felszólalása ezúttal sem különbözött az előzőek­től. Din­h Ba Thi, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány , küldöttségének helyet­tes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttsé­gének helyettes vezetője részletesen elemezte és bírál­ta Nixon elnök kedden nyil­vánosságra hozott bejelenté­sét. Dinh Ba Thi, a DIFK képviselője mindenekelőtt rámutatott, voltaképpen nem is lehet tudni, mennyi ame­rikai katonának a visszavoná­sát határozta el az amerikai elnök, az amerikaiak által nyilvánosságra hozott szám­adatok ugyanis homályosak és gyakran ellentmondanak egymásnak. Az amerikai ka­tonák egy csekély számának a visszavonása a több minit félmillió főnyi amerikai ag­­resszor jelenlétéhez képest teljességgel jelentéktelen. Nixon elnök teljesen negatív választ adott a dél-vietnami koalíciós kormány megalakí­tására irányuló javaslatra is — mondotta. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy a Vietnam­mal foglalkozó párizsi konfe­rencia kizárólag azért topog egy helyben, mert a Nix ön­­kormányzat nem akarja bé­késen megoldani a vietnami problémát, a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak tiszteletben tartása alapján. (MTI) T Pótnévnap Híre, rangja van már a salgótarjáni öregek napközi otthonának, s a jól hangzó név a legutóbbi ünnepségso­rozat óta még szebben cseng. Mária-nap alkalmával a Bu­dapest Kötő Hisz és a Salgótarjáni városi Tanács városgaz­dálkodási üzeme látogatott el az öregekhez, hogy együtt ünnepeljék a Máriákat, Ilonákat és Rozáliákat, összesen 13 nénit. Díszzsebkendőt, szegfűt kaptak az ünnepeltek, s kerekedett is olyan jó hangulat, hogy máig is azt emle­getnék, ha ... ha azóta újbb névnapi ünnepség nem követ­kezett volna. De bizony következett, mert ha néhány nappal később is, de a Textilipari Vállalat November 7. brigádja is eljött tegnap délután az öregekhez, hogy pótnévnapot tartsanak együtt. Tományi Istvánné brigádvezető üdvözölte az idős néniket, bácsikat, aztán kezdetét vette a nagy „dinom-dá­­nom”. Bárki kedvére válogatott a dobostorták és minden­féle aprósütemények között. A sok finomság leöblítésére édes málnaszörp szolgált. A 91. éves Péntek néni még a tangóharmonikáját is előkapta, egyéni produkcióját nagy tapssal jutalmazták. Bizony nem, véletlen, hogy a szépen kiöltözött 24 néni, bácsi nótája még az utcára is kihallat­szott —, hogy azt mondja: "Sárgán virágzik a repce..." Tokodi megrendelésre Üveggyári alapanyagszállító edényt is gyárt a Pásztói Szer­szám- és Készülékgyár. A Tokodi Üveggyár 24 ilyen szál­lító alkalmatosságot rendelt meg, amelyből már eddig 18 darabot leszállítottak. A további hat gyártása is befejezés előtt áll, ezek űrtartalma egyenként háromnegyed köbméter. A Tokodi üveggyár megrendelésére gyártott üveggyári szál­lítóedények utolsó tételét a napokban indítják útnak. (Koppány Gy. felv.) Tovább növekedett a betétállomány Ülést tartott a megyei takarékossági bizottság Tegnap délelőtt Salgótar­jánban, az SZMT székházában tartotta soron következő ülé­sét a megyei takarékossági bizottság. U­pfcák József, az SZMT vezető titkára, a me­gyei takarékossági bizottság elnökének megnyitó szavai után Szamoshelyi Jenő, az Országos Takarékpénztár me­gyei igazgatója, a takarékos­­sági bizottság titkára számolt be az 1969. I. félévi takarékos­­sági tevékenységről, majd is­mertette az 1969. évi takaré­kossági napok lebonyolításá­val összefüggő feladatokat. Szamoshelyi Jenő beszámo­lójában elmondotta, hogy eb­ben az évben is tovább növe­kedett a megyei betétállo­mány. A takarékbetét-állo­mány ez év első nyolc hó­napjában több mint 78,3 millió fo­rinttal növekedett és augusztus végére már túl­haladta az 533,5 millió forintot, beleértve a takarékszövetke­zetek által kezelt betétállo­mányt is. Nőtt a takarékos­kodók száma is a megyében. A tervezett 66 ezer fővel szemben az augusztus 31 -i felmérés szerint a betétkönyv­vel rendelkezők száma eléri a 70 ezer főt. Ebben az évben tehát mintegy 7 ezer fővel növekedett a takarékoskodók száma. Különösen a mezőgaz­dasági dolgozók körében volt számottevő az emelkedés. Lé­nyegesen nagyobbodott me­gyei szinten az egy lakosra jutó átlagos megtakarítás összege. Bár az országos vidé­ki átlagot — ami 2529 forint — megyénkben még nem ér­tük el, a 2349 forintos, egy főre jutó átlagmegtakarítás összege mégis jelentős. Az or­szágos vidéki átlagot a salgó­tarjáni járás teljesítette túl 2596 forinttal, de megközelíti a balassagyarmati járás is, ahol az 1 lakosra jutó átlag­megtakarítás összege már el­éri a 2481 forintot. A megye felnőtt lakossága mellett igen jelentős a tanu­lóifjúság takarékossági moz­galma. Az 1968/69-es iskolai évben megyénk ismét meg­nyerte az országos versenyt. Első lett, messze megelőzve a második, Veszprém megyét. Az elmúlt tanév végén egy tanulóra 132,28 forint jutott. A tanulók több mint 92 száza­léka rendszeresen részt vesz a mozgalomban, s az iskolai év alatt begyűjtött összeg 4 mil­lió 486 ezer forint volt. A ta­karékosságban legjobban ki­tűnt iskolák jutalmazására a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága 66 ezer 500 forintot biztosított. A beszámoló foglalkozott az Országos Takarékpénztár hi­telakciójával is. Az OTP Nóg­rád megyei fiókja a különbö­ző hitelakciók keretében az év első felében mint­egy 68 millió forint hitelt folyósított. A többi között 15 millió fo­rintot építési kölcsön­re, 20 milliót áruvásár­lásra, 15 millió forin­tot személyi kölcsönre, 5 mil­lió forintot pedig mezőgazda­­­­sági kölcsönként folyósított. A hitelezési szolgáltatást az év első felében több mint 12 ez­ren vették igénybe. Különö­sen megélénkült az érdeklődés a családiház-építkezések és a saját beruházási társashá­zak vásárlása iránt. Az év első felében mintegy 100 új családi ház építésére engedélyeztek kölcsönt. Százharmincöt saját beruházá­­sos társasház építése van fo­lyamatban, melyek még eb­ben az évben átadásra is ke­rülnek. Szólt a­­ beszámoló az április 1-vel Salgótarjánban bevezetésre került átutalási rendszerről is. A megyei takarékossági bi­zottság ezután elfogadta a vi­­lá­gta­karékossági nap, illetve a takarékossági napok Nógrád megyében mozgalom prog­ramját, amelyet 1969 októ­ber 28-tól, november 3-ig rendeznek meg.

Next