Nógrád, 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Brazília Új elnököt választott a junta Emilio Garnastazu Medici, aki a brazíliai katonai junta döntése alapján november­b­­en foglalja el az elnöki szé­ket a súlyosan beteg Costa E Silva utódjaként, kedden este rádió- és tv-beszédben ismer­tette politikai programját. Be­szédében „szabad sajtót, sza­bad egyházi és egyetemi éle­te­t” ígért, ugyanakkor figyel­meztetett arra, hogy kemé­nyen fel fog lépni mindenfaj­ta „felforgató és terrorista” tevékenység ellen. ..A­m­int a diákok, politiku­sok és újságírók felhagynak az ilyesfajta tevékenységgel, megteremteni szabadságuk feltételeit” — mondotta a tá­bornok. „Brazília jelenleg olyan rendszer uralma alatt él, ame­lyet nem lehet teljességgel demokratikusnak nevezni” — mondotta a tábornok, gyöke­res változásokat ígérve, ugyanakkor elismeréssel szól­va Costa E Silva politikájá­ról. (MTI) ENSZ-közgyűlés Több küldött elítélte Izraelt Az ENSZ-közgyűlés 24. ülés­­selője utalt a feszült, robba­ zet kérdéseivel foglalkozott szakának általános politikai nással fenyegető közel-keleti felszólalásában Szomália kép­vitájában kedden felszólaló helyzetre, amelyért a felelős­ viselője. Izrael rendszeresen Líbia küldötte hangsúlyozta s séget a Biztonsági Tanács ha­ elszabotálja a Biztonsági Ta­­harójában végbement politikai sorozatait figyelmen kívül ta­­nács határozatainak teljesítő­­változások jelentőségét. Miri gyó Izraelnek kell vállalnia, elmondotta, kormánya úgy ha­tározott, hogy nem újítja meg a területén levő külföldi ka­tonai támaszpontok használa­tára vonatkozó szerződést. „A szeptemberi forradalmi sor Mauritánia küldötte élesen elítélte az amerikai imperia­lizmus vietnami háborúját és támogatásáról biztosította az ENSZ-közgyűlés elé terjesz­dulat megszabadította Líbia tett szovjet javaslatokat. Para- ____ ___________ népét a reakció uralmától és a főuag képviselője kormányának derésére. Hasonló intézkedése külföldi imperializmus befő­ aggodalmát fejezte ki a jegy­ sürgetett az afrikai fajül­lyásától” — mondotta. vetkezési verseny kapcsán. döző rendszerek megfékezése-Líbia állandó ENSZ-képvi­vőként a közel-keleti hely­­re is sét, ezzel nyílt kihívást intéz­ve az ENSZ és a nemzetközi jog ellen — mondotta. Pozití­ven értékelte Jarring küldeté­sét, ugyanakkor felszólalásá­ban határozottabb intézkedé­seket követelt az ENSZ részé­ről a közel-keleti helyzet­ben- Szlovák újságírók állásfoglalása Támogatják pártplénumok A pozsonyi Pravda, a Szlo­vák Kommunista Párt köz­ponti sajtóorgánuma, szerdán közölte a lap kommunista szerkesztőinek október 6-án elfogadott állásfoglalását. A közlemény hangsúlyozza, hogy a lap kommunista szerkesztői teljes egészében támogatják a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának szep­temberi és a Szlovák Kom­munista Párt októberi plénu­mán jóváhagyott dokumentu­mokat. Helyeslik a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága marxista—le­ninista elvi álláspontját arra vonatkozólag, hogy el kell tá­volítani a kommunista pártból és a társadalomból a káros, jobboldali opportunista és szovjetellenes jelenségeket és törekvéseket, amelyek eltérí­tették a kommunista pártot és a társadalmat a szocialista és internacionalista állásponttól. A pozsonyi Pravda kommu­nista szerkesztői kijelentették, egyetértenek azzal, hogy eltá­volítsák a párt- és állami po­zícióból mindazokat, akik te­vékenységükkel félrevezették a kommunista párt és a tár­sadalom egészséges erőit vagy akik nem birkóztak meg a rá­juk bízott feladatokkal és akik nem értenek egyet a kom­­munista párt jelenlegi politi­kájával. A kommunista szerkesztők elismerik, hogy a tömegtájé­koztatási eszközöket ért bírá­lat sok tekintetben az ő szer­kesztőségük munkáját is érin­tette. Ez megköveteli, hogy következetes kritikai elem­zésnek vessék alá munkáju­kat annak érdekében, hogy hatni tudjanak az emberek gondolkodására, a fontos társa­dalmi, politikai problémák megoldására irányítsák erőfe­szítéseiket. (MTI) A Kiesinger-kormány utolsó gazdasági határozata A Kiesinger-kormány szer­dán tartotta meg utolsó mi­nisztertanácsát. A legfontosabb napirendi pont az exportot sújtó néhány százalékos kü­lönadó, illetve az importot ugyancsak négy százalékkal megkönnyítő kedvezmény fel­függesztése volt. A minisztertanácson egyet­értés alakult ki abban, hogy az exportvállalatok helyzetén könnyíteni kell. Strauss azon­ban azt javasolta, hogy az ex­portot sújtó adót és az import­nak juttatott kedvezményt csak november elejéig füg­gesszék fel. Schiller gazdaságügyi mi­niszter, aki személyesen je­lent meg a szokásos szerdai sajtóértekezleten, elmondotta: amellett állt ki, hogy végleges és tiszta helyzetet teremtse­nek, tehát véglegesen töröl­jék el az exportadót és az im­portkedvezményt. A CDU (CSU) miniszterek azonban ki­használták, hogy a jelenlegi kormányban többségben van­nak és leszavazták a tiszta helyzetért harcoló SPD-minisz­­tereket. Végül az SPD-mi­­niszterek szavazatai ellen olyan megoldást fogadott el a kormány, hogy a felfüg­gesztés november 30-ig érvé­nyes. Schiller kijelentette, hogy az új kormány — amen­­­nyiben a várakozásnak megfe­lelően Brandt vezetése alatt alakul meg — nagyon rövid idő alatt végleges helyzetet teremt és nemcsak az export-kölcsön­­adót törli el, hanem egyide­jűleg a márka árfolyamát is véglegesen meg fogja állapí­tani, tehát forma szerint is végrehajtja a felértékelést. A nyugatnémet kormány 48 órán belül az Európai Gaz­dasági Közösség Bizottsága elé terjeszti a szerdán elfogadott kereskedelempolitikai dönté­seket, s azok egy nappal az­után lépnek hatályba, hogy a brüsszeli bizottság áldását ad­ta rájuk. (MTI) Rockefeller fegyvert ajánl Sajtójelentések szerint Rocke­feller New York-i kormány­zó, aki a nyár elején viharos ,,ténymegállapító körutat” tett Latin-Amerikában, bizal­mas jelentésében javasolja, hogy az Egyesült Államok nö­velje a latin-amerikai orszá­gokba irányuló fegyverszállí­tásait és erősítse meg a több latin -amerikai országokban uralkodó katonai csoportokat. Az Egyesült Államok — hi­vatalos adatok szerint — 1946 óta körülbelül 1,1 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott La­tin - Ameri­kának, — fegyverszállítások, kikép­zők, tanácsadók küldése for­májában. Több latin-amerikai országban azonban a táborno­kok most azt hangoztatják, hogy­ a korábban szállított amerikai fegyverzet elavult. (MTI) NÓGRÁD — 1969. október 9., csütörtök Zavargások Montrealban Mint a Presse Canadienne hírügynökség jelenti, kedden este Montrealban körülbelül kétszáz gépkocsivezető nagy­szabású tüntetést rendezett a Murray Hill közlekedési vál­lalat helyiségei előtt. Az ös­­­szetűzések során egy gépko­csivezető életét vesztette, tíz pedig megsebesült. A vállalat a Montreal és a város nem­zetközi repülőtere közötti köz­lekedés kizárólagos jogát mo­nopolizálja. A város gépkocsi­­vezető szervezetei ezen kizá­rólagosság ellen tiltakoznak. A gépkocsivezetők, akik több év óta harcolnak a Mur­ray Hill monopólium ellen, a városi rendőrök és tűzoltók sztrájkját használták fel ar­ra, hogy támadást intézzenek a vállalat intézményei és ga­rázsai ellen. Több autóbusz ablakait betörték. . Szórványos harc Az amerikai parancsnokság az éjszaka eseményeiről ki­adott közleményében csupán szórványos harci tevékenység­ről számolt be Kedden újabb 660 amerikai katona hagyta el Dél-Vietna­­mot a létszámcsökkentések ke­retében. Az amerikai vesztesé­geket összesítő jelentésekben az amerikai katonai parancs­nokság megelégedéssel állapít­ja meg, hogy a saigoni kor­mánycsapatok lassan kezdenek az amerikaiaknál aktívabb szerepet vállalni a hadszín­téren. A jelentés ezt a követ­keztetést a múlt hét veszte­­séglistájáról vonja le: az em­lített időszakban, „mindössze” 95 amerikai, viszont 308 dél vietnami katona vesztette éle­tét. Fegyverkezni akarnak az angol konzervatívok Szerdán Brightonban meg­nyílt a bri­t konzervatív párt négynapos kongresszusa. A délelőtti ülésen elfogadták azt a határozati javaslatot, amely előirányozza, hogy a „leendő konzervatív kormány” fokozni fogja a fegyverkezést és meg­szüntetni a munkáspárt által kezdeményezett katonai taka­rékossági politikát. A javas­lat hívei kifejtették: úgy kell értelmezni a határozatot, hogy a toryk, ha hatalomra jutnak, helyreállítják Anglia katonai kötelezettségeit a Közel-Kele­ten, különösen a Perzsa (Arab) öböl térségében és az Indiai-óceánon. A vitában számos felszólaló hevesen bí­rálta a munkáspártot azért, mert „aláásta Anglia védel­mét”. A kongresszuson egyébként nagy feltűnést keltett a lon­doni ifjú konzervatívok láza­dása. A fiatalok „Tegyük szabaddá a pártot” című fü­­­­zetükben élesen támadják a párt diktatórikus irányítását, azt, hogy az egész pártot „egy parányi csoport tartja ellen­őrzése alatt”, a párttagságnak nincs beleszólása a pártvezér megválasztásába, a parlamen­ti képviselők nem szólhatnak bele a konzervatív kormány vagy árnyékkormány megala­kításába, a párt vezetőit egyetlen ember, Heath neve­zi ki, saját belátása szerint cselekszik. Ez a támadás — a konzer­vatív Daily Telegraph szavai­val élve — soha rosszab­b­­kor nem jöhetett volna a pártvezetőség számára, ugyan­is a konzervatív párt népsze­rűsége az utóbbi évek mély­pontjára süllyedt. A Gallup­­intézet szerdán közzétett leg­újabb felmérése szerint a megkérdezettek csupán 40 százaléka véli úgy, hogy a brit népnek jobb dolga lenne egy konzervatív kormány alatt. Edward Heath-t csu­pán 29 százalék tartja meg­felelő pártvezérnek, míg Wil­­sont 43 százalék véli megfe­lelő miniszterelnöknek. (MTI) Sztrájkmozgalmak­­ sugar-Eu 1*0 gm l> a­n NAPONTA tucatnyi olyan hír­rel találkozunk a szerkesztőségi telexgépeken, amelyek a tőkés­országok dolgozóinak követelési mozgalmáról szólnak: kiskeres­kedők sztrájkja Franciaország­ban; fémmunkások szövetmi­­niszterei és a tőkéslapok együtt szónokolnak a béreme­lést követelő munkások felé — mint ezt Nyugat-Németor­­szágban tették legutóbb —, hogy „a bérek újabb emelésé­vel meginogna a józan érte­zési akciója Olaszországban; lemntől összetartott bérpolitika bányászsztrájk Nyugat-Né- épülete.” metországban; textilesek bér­harca Angliában: sztrájkoló spanyol munkásokat tartóz­tattak le Andalúziában: Ni­xon elnök rendelettel meg­akadályozta a vasutassztráj­kot az Egyesült Államokban és így tovább. Ez a helyzet késztette a napokban a francia nagytő­ké­­sek egyik pénzügyi lapját, a Vie Francaise-t a következő A munkások viszont jól tudják, hogy egyrészt nem a „józan értelem” az alapja a tőkés bérpolitikának, más­részt, hogy semmi nem om­lik össze a béremelések ha­tására. Jó példa erre a tavaly májusi nagy általános sztrájk Franciaországban és a sztrájk hatására megadott 14 százalé­kos béremelés. Egyszerűen csak az történt, hogy a tőke­megállapításra: „Egy dolog ki- sek leadni kényszerültek egy zongos, jelenleg a dolgozók minden rétege jelen van a szociális élet színpadán, s megállapítható, hogy a kor­mányokkal és a tőkésekkel folytatott vitájuk általános: követeléseket fogalmaznak meg az értelmiségi szakem­berek, a munkások, a pa­rasztok, a kiskereskedők, a kisiparosok, a diákok.” * Ennek a sok országra kiter­jedő — a tőkéslap által álta­lános­ vitaként említett — kö­vetelési mozgalomnak több közös jellemzője van. Az alap­vető jellemző, hogy a bér­munkások és a dolgozók tö­mege áll szemben a tőkések­kel és a monopolisták kor­mányaival, vagyis a tőkés ki­zsákmányolással. Az is jel­lemző,­­ hogy a monopoltőke megpróbálja útját állni ezek­nek az akcióknak. A kommu­nista és munkáspártok moszk­vai nyilatkozata ezt mondta erről: „Az imperializmus a munkásmozgalom ellen har­colva lábbal tiporja a demoik­m­orzsányit óriási profitjaik­ból a dolgozóknak, s ezt ké­sőbb a kormány cinkossága mellett az árak emelésével igyekeztek visszaszerezni. Ez a manőverezés is leleplezte a tőkés bérpolitika igazi alap­ját, nevezetesen a munkásel­­lenes profithaj­hászást. E bér- és árpolitika segítsé­gével a monopoltőke a tava­lyi engedményeknek­­ több mint felét visszalopkodta a munkásoktól, így a jelenlegi munkástüntetések, paraszti tüntető felvonulások teljesen szükségszerűen következtek be. A munkások ismét 10 szá­zalékos béremelést követel­nek. A tőkések még ellenáll­nak, a kormány pedig újabb 2 százalékos áremelkedést ha­rangozott be év végére. Vagy­is, ha még teljesítené is a munkások 10 százalékos bér­emelési követeléseit, nem lenne semmi haladás a tava­lyi helyzethez képest. Vajon a tőkések és a kom­rati­kus jogokat és szabadság­ «lányaik azért zárkóznak el a jogokat, leplezetlen erőszakot bérkövetelések elől, mert a alkalmat, a rendőrterror­i­í- vállalatok jövedelmezősége méletlen módszereihez és nem teszi azt lehetővé? Egy­­munkásellenes törvényekhez általán nem. A vállalatok folyamodik. Emellett felhasz- nyeresége állandóan növek­válja a demagógia, a burzsoá reformizmus eszközeit, az op­portunizmus ideológiáját és politikáját is, szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmozgalmat belülről megossza, s »beleillessze« a kapitalista rendszerbe”. Vagyis röviden szólva a tő­kések és munkások között fo­lyó osztály­harc nemcsak éle­ződik, de mind bonyolultabbá válik. A tőkések a nyílt, az erőszakszervezetekkel folyta­tott elnyomás mellett a hely­zetnek megfelelően újabb és újabb trükköket alkalmaznak a kizsákmányolás zavartalan­ságának biztosítására, a még nagyobb profitok szerzésére. Ebben a törekvésükben a leg­határozottabb támogatást kapják, érdekeik legfontosabb védelmezőitől, a tőkés kor­mányoktól. A kormányok hi­szik. Hogy ennek ellenére nem emelik a munkások és a bérből élőik fizetését, az a tőkés szociálpolitikán kívül a tőkés világban végbemenő nagy szerkezeti átalakulások­kal is ír­a gyarázható. A mind élesebbé váló nemzeti és nem­zetközi versenyben a kisebb és gyengébb cégek tön­kre­­mennek. Ez ellen, tőkeere­jük­­ növelésével védekeznek a vállalatok. A tőkét viszont a munkások rítják. rovasara szapo-EZ A FOLYAMAT tehát egyszerű tőkésreflex, aminek kedvez a munkanélküliek ál­landó, az ipari és a mezőgaz­dasági struktúra átalakulásá­val naponta szaporodó serege. E kizsákmányolási reflex el­len lépnek fel a tőkésvilág­ban a munkások és a dolgo­zók egyetlen fegyverükkel, a sztrájkkal. K. I. Az észak-írországi Belfastban a legutóbbi prot­est­áns­ katolikus összecsapások idején újra barikádokat emeltek. Most az angol csapatok parancsnokságának irányításával lebontják a barikádokat (Telefotó - AP-MTI-KS)

Next