Nógrád, 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI XXV. ÉVF., 234. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerda délelőtt hazaérkezett berlini nagykövete, aki Berlinaz NDK-ból a magyar párt- és igen csatlakozott a küldöttségkormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt ez a Központi Bizottságnak, a A delegáció fogadására a Fe- NDK államtanácsának és rihegyi repülőtéren megjelent minisztertanácsának meghívó Biszku Béla, az MSZMP Polisára részt vett a Német Detikai Bizottságának tagja, amokratikus Köztársaság meg Központi Bizottság titkára, alapításának 20. évfordulója Fehér Lajos, a Politikai Bizott alkalmából rendezett ünnepséság tagja, a Minisztertanács geken. A küldöttséget Kádár elnökhelyettese, Komócsin Zoltános, az MSZMP Központi tan, a Politikai Bizottság tag- Bizottságának első titkára veja, a Központi Bizottság tűzette. Tagjai voltak: Fock Jekára, Péter János külügyminő, az MSZMP Politikai Miniszter, Benkei András bizottságának tagja, a forradal ügyminiszter. Jelen volt dr. mi munkás-paraszt kormány Herbert Plaschke, az NDK hvelnöke, Erdélyi Károly, a budapesti nagykövete és a nagytagja, külügyminiszter-helyet- követség több munkatársa, tes és dr. Nagy Lajos, hazánk (MTI) 1969. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Mai számunkban: Csehszlovákiába szállítják (3. oldal) Az alkohol és a gyermek (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Városok közötti atlétikai viadal (7. oldal) Mindent mozgósított.. . (8. oldal) Összevonják az erdőgazdaságokat Egyesül a Cserhát és a Börzsöny, valamint a Mátra és a Bükk Az erdészeti dolgozók körében nagy érdeklődést váltott ki az a legutóbbi rendelkezés, amely szerint nagy, koncentrált üzemekké vonják össze az erdőgazdaságokat. A Mátra erdői, amelyek a Mátrai Állami Erdőgazdaság irányítása alatt állottak, a jövőben egyesülnek a Bükkel, s így a mi nagybátonyi erdészetünk is az Eger székhelyű Nyugat-bükki Állami Erdőgazdasághoz csatlakozik. Mint az erdőgazdaság igazgatója nyilatkozott róla, a Nyugat-bükki Állami Erdőgazdasághoz csatolandó mátrai területeken az erdőgazdaságok összevonása nem hoz különösebb változásokat. Az erdészetek szervezete nem változik, a fő feladatok is megmaradnak, s előzőleg felmérik a fejlesztés lehetőségeit, a faipari üzemek további szerepét. Ez viszont a dolgozók számára jelentős előnnyel jár. Bővül a munkalehetőség, az állandó foglalkoztatottság. Lehetőség nyílik a koncentrált beruházásokra. Általában az erdőgazdaságok összevonása mindenütt azzal jár, hogy a gazdaságokban az eddigiektől eltérőleg lényegesen megnövekszik az üzemszerű munka, új feldolgozó üzemeket létesítenek a lakosság igényeinek közvetlen kielégítésére. A nyugat-bükki és a mátrai erdőgazdaságokénál is sokkal jobban érinti megyénket a Cserháti Állami Erdőgazdaság kibővítése. Mint értesültünk, a központ továbbra is Balassagyarmaton marad. Megszűnik a váci erdőgazdaság és az eddig odatartozó területeket, szinte az egész Börzsönyt, a Cserháti Állami Erdőgazdasághoz csatolják. Azonkívül jelentős területet kap az erdőgazdaság a Gödöllői Állami Erdőgazdaság területeiből is. Az öszevonást az év végéig hajtják végre. Mintegy 43 milliós betétállomány a falusi bankokban tanácskoztak a takarékszövetkezetek vezetői A megye takarékszövetkezeteinek elnökei, szövetkezeti ügyvezetők, a felügyelő bizottságok elnökei tanácskoztak tegnap Salgótarjánban. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke a takarékszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a munka során szerzett tapasztalatokról, az új gazdasági mechanizmus hatásáról tájékoztatta a jelenlevőket. Mint mondotta, az új gazdasági mechanizmusban jelentősen megnőtt a takarékszövetkezetek önállósága. A szövetségek korábbi irányító szerepe megszűnt, ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy eddigi tevékenységük egy részét a takarékszövetkezetekre ruházták. E közösségek feladata többek között a tervek elkészítése, a beruházásokkal való gazdálkodás, a betétgyűjtő pénztárak alakítása. Ezenkívül már a gazdasági mechanizmus első évében olyan új feladatokkal is bővült a takarékszövetkezetek tevékenységi köre mint az IKEA-utalványok beváltása, az új személygépkocsik előlegbefizetése. Az új lehetőségek meggyorsították a takarékszövetkezetek fejlődését. Jelenleg megyénkben mintegy 25 ilyen egység dolgozik, s tevékenységi körük 74 községet ölel fel. A takarékszövetkezeti tagok száma meghaladja a tízezret, a tagoknak több mint egymillió forint részjegye van. Az elmúlt másfél év alatt több mint 22 millió forinttal nőtt a takarékszövetkezetekben kamatozó betétállomány, ma már eléri a 43 millió forintot. A gépkocsi-nyereménybetét is szinte megháromszorozódott, hétszázezer forintra növekedett. A takarékszövetkezetek működésük óta 85 millió forint különböző kölcsönt folyósítottak a tagoknak. A pénzből 35 milliót az elmúlt másfél év alatt kaptak meg az igénylők. Később a takarékszövetkezetek működésével kapcsolatban tett észrevételt az előadó. Az új helyzetben rendkívül fontos, hogy megfelelő információval, tájékozottsággal rendelkezzenek mindenekelőtt a takarékszövetkezetek vezetői. Szó esett a takarékszövetkezetek készülő alapszabályáról is. Az alapszabálymintát már korábban megvitatta az országos takarékszövetkezeti szakbizottság. A következő időszak feladata, hogy az alapszabályt valamennyi takarékszövetkezetben a helyi adottságoknak megfelelően, a helyi lehetőségeket figyelembe véve készítsék el. A rendkívül érdekes, időszerű témához többek között Bucsánszki József diósjenői, Csonka József ecsegi igazgatósági elnök, Makai Ferencné litkei és Tőzsér Lajos ludányhalászi ügyvezető fűzte véleményét. Lesz elegendő hazai burgonya A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint mindenfelé közvetlenül befejezés előtt áll a burgonya szedése. A termőterületnek már csak alig 10 százalékáról kell begyűjteni a jónak számítható idei termést. A lakosság ellátása szempontjából igen lényeges növényi kultúra vetésterülete hazánkban különféle okok miatt tíz év alatt hozzávetőleg százezer holddal csökkent. A kisebb érdeklődésűt általában a termesztésben levő fajták leromlására és más, többnyire gazdasági okokra vezetik vissza a szakemberek. A csökkentett vetésterületről az elmúlt években nem is tudták fedezni az igényeket. Például tavaly is nagyobb tételeket kellett behozni Lengyelországból, hogy elegendő burgonya kerüljön a fővárosi és vidéki piacokra. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonyafronton a következő években fokozatos javulásra lehet számítani. Huzamosabb idő óta először, 1969-ben esik meg újra, hogy a mezőgazdaság annyi burgonyát tud biztosítani a belkereskedelem számára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásához. A termésátlag országosan 68 mázsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség behozatalra vagy ha igen, akkor is csak egészen kis tételeket kell majd importból fedezni. A 240 000 holdas termőterületről lekerülő burgonya minősége ellen sem lehet kifogás. Többnyire olyan fajtákat raknak most prizmákba, amelyek a hazai ízlésnek megfelelnek, tehát húsuk többnyire nem sárga, hanem fehér. Az idei termés döntő többségét a mezőgazdasági nagyüzemekben gépekkel takarítják. Október 15-től: őszi megyei Kilencedik alkalommal rendezik meg az idén, október 15- től november végéig az őszi megyei könyvheteket. Szerte az országban 156 szövetkezeti könyvesboltban és bizományosaiknál mintegy hárommillió kötetből álló készlettel várják a falusi olvasókat. Érdekessége ennek a könyvterjesztési akciónak, hogy a kiadók most külön új könyveket nem küldenek piacra, hiszen amúgy is bőséges kínálatot jelent az év során megjelenő mintegy 2500 féle könyv. Elsősorban arról van szó, hogy minden falusi házba eljuttassák az olvasnivalót. Többek között megszervezik a jól bevált házról házra árusítást. Az évenként ismétlődő megyei könyvheteknek ebből az akciójából különösen a fiatalok, a középiskolások veszik ki részüket, szép sikerrel. A szövetkezeti könyvkereskedelem az országos könyvforgalomnak jelenleg 20 százalékát produkálja, szemben a tíz évvel ezelőtti 10 százalékkal. 1958-ban 41 millió, 1968- ban 181 millió forint értékű könyvet, túlnyomó hányadban szépirodalmi kötetet értékesítettek — természetesen közben az országos könyvforgalom is nagyban emelkedett. könyvhetek Több mint tízezer bizományos — közöttük mintegy négyezer pedagógus — szorgoskodik a falusi könyvkultúra fellendítésében. Gyakorlati tapasztalat, hogy azokhoz a házakhoz lehet könyvet leginkább eljuttatni, ahol iskolás gyerekek is vannak, mert ők hazaviszik a betűt, az irodalom szeretetét. Az utóbbi években átlagosan 30—35 millió forint értékű készlet fogyott az őszi megyei könyvheteken. Most 74 millió forint értékben „terítettek” a könyvpiacon, s ezenkívül kétmillió kötet „bevetésre készen” áll a szakkönyv raktáraiban. Épül a kábelüzem Balassagyarmaton A Magyar Kábel Művek 270 millió forintos beruházással építteti új üzemét Balassagyarmaton. Az új üzemet 1972-ben adják át. Építője a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Képünkön a nagy beruházás első része, a segédcsarnok, amely 72x24 méteres, decemberre készül el A helyszínen folyik a P 2-es oldalfalpanelek előregyártóm Az építkezés területén „mini” betontelep működik, amely a helyszíni építkezéseken kívül még a Balassagyarmaton folyó hét különböző építkezést is ellátja betonanyaggal Koppány György felvételei