Nógrád, 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI XXV. ÉVF., 234. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerda délelőtt hazaérkezett berlini nagykövete, aki Berlin­­az NDK-ból a magyar párt- és igen csatlakozott a küldöttség­kormányküldöttség, amely a­­ Német Szocialista Egységpárt ez a Központi Bizottságnak, a A delegáció fogadására a Fe- NDK államtanácsának és rihegyi repülőtéren megjelent minisztertanácsának meghívó­ Biszku Béla, az MSZMP Poli­­sára részt vett a Német De­­tikai Bizottságának tagja, a­mokratikus Köztársaság meg­ Központi Bizottság titkára, alapításának 20. évfordulója Fehér Lajos, a Politikai Bizott­­ alkalmából rendezett ünnepsé­­ság tagja, a Minisztertanács geken. A küldöttséget Kádár elnökhelyettese, Komócsin Zol­­tános, az MSZMP Központi tan, a Politikai Bizottság tag- Bizottságának első titkára ve­­ja, a Központi Bizottság tű­zette. Tagjai voltak: Fock Je­­kára, Péter János külügymi­­nő, az MSZMP Politikai Mi­­niszter, Benkei András b­i­­zottságának tagja, a forradal­ ügyminiszter. Jelen volt dr. mi munkás-paraszt kormány Herbert Plaschke, az NDK hv­­elnöke, Erdélyi Károly, a bu­dapesti nagykövete és a nagy­tagja, külügyminiszter-helyet- követség több munkatársa, tes és dr. Nagy Lajos, hazánk (MTI) 1969. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Mai számunkban: Csehszlovákiába szállítják (3. oldal) Az alkohol és a gyermek (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Városok közötti atlétikai viadal (7. oldal) Mindent mozgósított.. . (8. oldal) Összevonják az erdőgazdaságokat Egyesül a Cserhát és a Börzsöny, valamint a Mátra és a Bükk Az erdészeti dolgozók köré­ben nagy érdeklődést váltott ki az a legutóbbi rendelkezés, amely szerint nagy, koncent­rált üzemekké vonják össze az erdőgazdaságokat. A Mátra er­dői, amelyek a Mátrai Állami Erdőgazdaság irányítása alatt állottak, a jövőben egyesül­nek a Bükkel, s így a mi nagybátonyi erdészetünk is az Eger székhelyű Nyugat­-bükki Állami Erdőgazdasághoz csat­lakozik. Mint az erdőgazdaság igazgatója nyilatkozott róla, a Nyugat-bükki Állami Erdőgaz­dasághoz csatolandó mátrai területeken az erdőgazdaságok összevonása nem hoz különö­sebb változásokat. Az erdésze­tek szervezete nem változik, a fő feladatok is megmaradnak, s előzőleg felmérik a fejlesztés lehetőségeit, a faipari üzemek további szerepét. Ez viszont a dolgozók számára jelentős előnnyel jár. Bővül a munka­­lehetőség, az állandó foglal­koztatottság. Lehetőség nyílik a koncentrált beruházásokra. Általában az erdőgazdasá­gok összevonása mindenütt az­zal jár, hogy a gazdaságokban az eddigiektől eltérőleg lénye­gesen megnövekszik az üzem­szerű munka, új feldolgozó üzemeket létesítenek a lakos­ság igényeinek közvetlen ki­elégítésére. A nyugat-bükki és a mátrai erdőgazdaságokénál is sokkal jobban érinti megyénket a Cserháti Állami Erdőgazdaság kibővítése. Mint értesültünk, a központ továbbra is Balassa­gyarmaton marad. Megszűnik a váci erdőgazdaság és az ed­dig odatartozó területeket, szinte az egész Börzsönyt, a Cserháti Állami Erdőgazda­sághoz csatolják. Azonkívül je­lentős területet k­ap az erdő­­gazdaság a Gödöllői Állami Er­dőgazdaság területeiből is. Az öszevonást az év végé­ig hajtják végre. Mintegy 43 milliós betétállomány a falusi bankokban­ ­ tanácskoztak a takarékszövetkezetek vezetői A megye takarékszövetkeze­teinek elnökei, szövetkezeti ügyvezetők, a felügyelő bizott­ságok elnökei tanácskoztak tegnap Salgótarjánban. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke a takarékszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a munka során szerzett tapasztalatokról, az új gazdasági mechanizmus hatásáról tájékoztatta a jelen­levőket. Mint mondotta, az új gazdasági mechanizmusban jelentősen megnőtt a takarék­­szövetkezetek önállósága. A szövetségek korábbi irányító szerepe megszűnt, ez a gya­­korlatban azt is jelentette, hogy eddigi tevékenységük egy részét a takarékszövetke­zetekre ruházták. E közössé­gek feladata többek között a tervek elkészítése, a beruhá­zásokkal való gazdálkodás, a betétgyűjtő pénztárak alakítá­sa. Ezenkívül már a gazda­sági mechanizmus első évé­ben olyan új feladatokkal is bővült a takarékszövetkezetek tevékenységi köre mint az IKEA-utalványok beváltása, az új személygépkocsik elő­legbefizetése. Az új lehetőségek meggyor­sították a takarékszövetkeze­tek fejlődését. Jelenleg me­gyénkben mintegy 25 ilyen egység dolgozik, s tevékeny­ségi körük 74 községet ölel fel. A takarékszövetkezeti ta­gok száma meghaladja a tíz­ezret, a tagoknak több mint egymillió forint részjegye van. Az elmúlt másfél év alatt több mint 22 millió forinttal nőtt a takarékszövetkezetek­ben kamatozó betétállomány, ma már eléri a 43 millió fo­rintot. A gépkocsi-nyeremény­­betét is szinte megháromszo­rozódott, hétszázezer forintra növekedett. A takarékszövet­kezetek működésük óta 85 millió forint különböző köl­csönt folyósítottak a tagok­nak. A pénzből 35 milliót az elmúlt másfél év alatt kap­tak meg az igénylők. Később a takarékszövetke­zetek működésével kapcsolat­ban tett észrevételt az elő­adó. Az új helyzetben rendkí­vül fontos, hogy megfelelő információval, tájékozottság­gal rendelkezzenek mindenek­előtt a takarékszövetkezetek vezetői. Szó esett a takarék­­szövetkezetek készülő alapsza­bályáról is. Az alapszabály­­mintát már korábban megvi­tatta az országos takarékszö­vetkezeti szakbizottság. A kö­vetkező időszak feladata, hogy az alapszabályt valamennyi takarékszövetkezetben a helyi adottságoknak megfelelően, a helyi lehetőségeket figyelem­be véve készítsék el. A rendkívül érdekes, idő­szerű témához többek között Bucsánszki József diósjenői, Csonka József ecsegi igazga­tósági elnök, Makai Ferencné litkei és Tőzsér Lajos ludány­­halászi ügyvezető fűzte véle­ményét. Lesz elegendő hazai burgonya A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint mindenfelé közvetle­nül befejezés előtt áll a bur­gonya szedése. A termőterü­letnek már csak alig 10 szá­zalékáról kell begyűjteni a jónak számítható idei termést. A lakosság ellátása szem­pontjából igen lényeges nö­vényi kultúra vetésterülete hazánkban különféle okok miatt tíz év alatt hozzávető­leg százezer holddal csökkent. A kisebb érdeklődésűt általá­ban a termesztésben levő faj­ták leromlására és más, több­nyire gazdasági okokra veze­tik vissza a szakemberek. A csökkentett vetésterületről az elmúlt években nem is tudták fedezni az igényeket. Például tavaly is nagyobb tételeket kellett behozni Lengyelor­szágból, hogy elegendő burgo­nya kerüljön a fővárosi és vi­déki piacokra. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonya­fronton a következő években fokozatos javulásra lehet szá­mítani. Huzamosabb idő óta először, 1969-ben esik meg új­ra, hogy a mezőgazdaság an­­­nyi burgonyát tud biztosítani a belkereskedelem számára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásához. A ter­mésátlag országosan 68 má­zsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség behozatalra vagy ha igen, akkor is csak egészen kis tételeket kell majd im­portból fedezni. A 240 000 hol­das termőterületről lekerülő burgonya minősége ellen sem lehet kifogás. Többnyire olyan­ fajtákat raknak most prizmákba, amelyek a hazai ízlésnek megfelelnek, tehát húsuk többnyire nem sárga, hanem fehér. Az idei termés döntő több­ségét a mezőgazdasági nagy­üzemekben gépekkel takarít­ják­­. Október 15-től: őszi megyei Kilencedik alkalommal ren­dezik meg az idén, október 15- től november végéig az őszi megyei könyvheteket. Szerte az országban 156 szö­vetkezeti könyvesboltban és bizományosaiknál mintegy há­rommillió kötetből álló kész­lettel várják a falusi olvasó­kat. Érdekessége ennek a könyvterjesztési akciónak, hogy a kiadók most külön új könyveket nem küldenek piac­ra, hiszen amúgy is bőséges kínálatot jelent az év során megjelenő mintegy 2500 féle könyv. Elsősorban arról van szó, hogy minden falusi házba eljuttassák az olvasnivalót. Többek között megszervezik a jól bevált házról házra áru­sítást. Az évenként ismétlődő megyei könyvheteknek ebből az akciójából különösen a fia­talok, a középiskolások veszik ki részüket, szép sikerrel. A szövetkezeti könyvkeres­kedelem az országos könyv­forgalomnak jelenleg 20 szá­zalékát produkálja, szemben a tíz évvel ezelőtti 10 százalék­kal. 1958-ban 41 millió, 1968- ban 181 millió forint értékű könyvet, túlnyomó hányadban szépirodalmi kötetet értékesí­tettek — természetesen köz­ben az országos könyvforga­lom is nagyban emelkedett. könyvhetek Több mint tízezer bizományos — közöttük mintegy négyezer pedagógus — szorgoskodik a falusi könyvkultúra fellendíté­sében. Gyakorlati tapasztalat, hogy azokhoz a házakhoz le­het könyvet leginkább eljuttat­ni, ahol iskolás gyerekek is vannak, mert ők hazaviszik a betűt, az irodalom szeretetét. Az utóbbi években átlago­san 30—35 millió forint érté­kű készlet fogyott az őszi me­gyei könyvheteken. Most 74 millió forint értékben „terí­tettek” a könyvpiacon, s ezen­kívül kétmillió kötet „bevetés­re készen” áll a szakkönyv raktáraiban. Épül a kábelüzem Balassagyarmaton A Magyar Kábel Művek 270 millió forintos beruházással építteti új üzemét Balassagyarmaton. Az új üzemet 1972-ben adják át. Építője a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Ké­pünkön a nagy beruházás első része, a segédcsarnok, amely 72x24 méteres, decemberre készül el A helyszínen folyik a P 2-es oldalfalpanelek előregyártóm Az építkezés területén „mini” betontelep működik, amely a helyszíni építkezéseken kívül még a Balassagyarmaton folyó hét különböző építkezést is ellátja betonanyaggal Koppány György felvételei

Next