Nógrád, 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP NÓGRÁD M­­­GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI­ TANÁCS LAPJA"­s XXVI. ÉVF. 47. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA ElfElit «ff«arunk egy mcaste! mennyire természetes, annyira figyelmeztető is, hogy pártunk Központi Bizottsága egyszerre tárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét, és a társadalom ezzel kapcsola­tos feladatait. Természetes, mert életük, fejlődésük, boldo­gulásuk számos vonatkozásában összefügg, nem utolsósorban a nevelésügyben, amelynek eredményes voltától az ifjúság jövője függ és amelyben a nőknek mind a csa­ládban, mind a különböző oktatási-nevelési intézmé­nyekben oly' nagy szerepük van. És figyelmeztető, mert ahogy egymással összefüggésben változott meg nálunk olyan nagy mértékben a nők és a fiatalok helyzete, nem függet­lenek egymástól azok a problémák, sőt téves nézetek sem, amelyek megítélésüket, érvényesülésüket számos helyen, al­kalommal és vonatkozásban még beárnyékolják. Félreértések elkerülése végett: a tanácskozásról kiadott közlemény teljes joggal állapítja meg, hogy mennyire meg­változott a múlthoz képest akár a fiatalok, akár a nők hely­zete, miként gyarapodtak megbecsülésben, képességeik ki­bontakoztatásának lehetőségeiben és mennyire jutottak tény­legesen a társadalomban és a magánéletben. Bizonyára akad­nak jó néhányan, akik—miként egy szemfüles karikaturis­ta tüstént kifigurázta — még őszintén meg is döbbentek, mondván: mi többet nyújthatnánk még az ifjúságnak és az asszonyoknak?! Csakhogy ezzel a véleménnyel teljesen hiá­bavaló volna úgy vitába szállni, hogy kimutatjuk: mi min­dennel vagyunk még adósak a nőknek és a fiataloknak. Nem mennyiségi kérdésről van szó, és nem is elsősorban bizo­nyos számarányok mechanikus megvalósításáról, még ha egyik­másik jogos ifjúsági és női igény teljesítésének vannak is anyagi korlátai. Mi hát a leglényegesebb a Központi Bizottság most nyilvánosságra hozott álláspontjában? Hogy mindenekelőtt megfelelő szemléletre van szükségünk, ha korszerűen és igazságosan akarjuk megközelíteni az ifjúság és a nők problémáit. És hogy ha vannak ilyen problémák, akkor ezek nemcsak a fiataloknak és a nőknek okoznak gondot, hanem szükségképpen az egész társadalomnak. Következésképpen, nem reszortfeladatként kell fáradozni megoldásukon és fő­képpen nemcsak az arra „illetékes” női és ifjúsági intéz­ményeknek, szervezeteknek, hanem a szocialista társadalom minden építőjének és építőelemének a maga helyén, a maga munkájában. Az ifjúság ügye, a nők ügye nem „külön” ügy, nem is különíthető el a társadalmi előrehaladás ügyének egészétől. Közelebbről vizsgálva most már az ifjúságpolitikát és ezzel összefüggésben mindazokat a magatartás-változatokat, amelyek a fiatalok ilyen vagy olyan megítélésétől függően kialakultak, különösen fontos­nak­ tartjuk a közlemény egyik sarkalatos megállapítását. Azt nevezetesen, hogy a mai fia­talok teljesen megváltozott társadalmi, gazdasági körülmé­nyek között, egy megváltozott világban nőttek fel, és első­rendűen ez szabja meg azt is, amit mi várhatunk tőlük, és azt is, amit ők várnak tőlünk, szülőktől, nevelőktől, idő­sebbektől, az egész társadalomtól. A családra és az iskolára egyaránt kötelező érvényű szavak. A szülőkre tehát és a hivatásos nevelőkre, akik mos­tanában annyiszor hárítják egymásra, helyesebben a má­sikra a maguk magától értetődő kötelességét. Nem vagyunk részrehajlók ebben a régen folyó­­ vitában, és tudatában vagyunk annak, hogy itt egyik fél a másik nélkül nem sokra megy. Mégis megkockáztatjuk a kijelentést, hogy ha sok megszívlelni és tennivaló vár is e téren a szülőkre­­, az iskolákra, az oktatási intézményekre még több. Köztudott, mennyi nehézséggel küzdenek a pedagógusok, mégsem mond­hatunk mást: ők tehetnek a legtöbbet a fiatalok korszerűbb, jobb neveléséért. A női egyenjogúság gyakorlati megvalósulásának is vannak még nálunk „fehér foltjai”. Ezek felkutatása és megszüntetése azonban elég jó ütemben halad előre. a tanácskozásokról megjelent közleményből kitűnik, " hogy a párt közelebbi és távolabbi intézkedések egész sorának előkészítését kéri az illetékes intézményektől és hatóságoktól, az ifjúság és a nők politikai, gazdasági és szo­ciális helyzetének további javítása érdekében. De semmi kétséget nem hagynak a közlemény szavai az iránt, hogy mindenféle intézkedés nélkül, már ma ki-ki sokat tehet a maga helyén, a maga hatáskörében a fiatalok és a nők bol­dogulása, ha úgy tetszik, boldogsága érdekében. b. J. A Napirenden a fogyasztói érdekvédelem A Kereskedelmi­, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének közgazda­­sági osztálya több mint 700 boltvezető és 327 vállalati szakszervezeti bizottság meg­kérdezése alapján vizsgálta, hogyan hajtják végre a kis­kereskedelemben a fogyasztói érdekvédelemről szóló minisz­teri rendeletét. A szakszer­vezet elnöksége kedden tár­gyalt az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatokról. A vizsgálat megállapította, hogy 1968 óta megnövekedett az ellenőrzések száma. Akadt olyan vállalat is, amelynek üzleteiben egy év alatt 1200 vizsgálat volt. Ez azt bizonyítja, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében a különböző hatóságok, felügye­leti és társadalmi szervek fo­kozottabban foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmével. Az ellenőrzések 3,4 százaléká­nál szabtak ki különböző mér­tékű bírságot. Megállapítot­ták, hogy a szabálysértéseket elkövetők száma a kereskede­lem létszámához képest ele­nyésző. A miniszteri rendelet alapján visszaeső szabályta­lanság miatt 84 dolgozót bo­csátottak el a kereskedelem­ből. A szabálytalanságot elkö­vető, az udvariatlan eladókat nem mentesíti még az sem, hogy munkájuk egyre több és nehezebb. Az elnökség értékelésében megállapította, hogy az utób­bi másfél évben javult a fo­gyasztók érdekvédelme, de még nem a kívánt mértékben. Ennek fő okát abban látják, hogy romlott a kereskedelmi dolgozók helyzete. A bolthá­lózat és az üzletek technikai felszerelése elmaradt a meg­­növekedett forgalomhoz ké­pest, nem kielégítőek a dol­gozók munkakörülményei. U­i ólü­zemek Ménkes- és Szurdok-akna, valamint a nagybátonyi gépüzem A Nógrádi Szénbányák Vál­lalat vezetősége és a társadal­mi szervek vezetői értékelték az elmúlt évi szocialista mun­kaverseny eredményeit, és dön­töttek az Élüzem cím odaítélé­sében. Az 1969. évi eredményei alap­ján Élüzem címet kap a nagy­bátonyi bányaüzemhez tartozó Ménkes-akna, valamint a mi­­zserfai bányaüzemhez tartozó Szurdok-akna. A melléküze­mek közül Élüzem címmel tüntették ki a nagybátonyi gépüzemet. A Nógrádi Szén­bányák élüzemei 50—50 ezer forint jutalmat kapnak, dolgo­zóik 6 százalékát pedig kiváló dolgozó kitüntetésben és az ez­zel járó pénzjutalomban része­síthetik. Ménkesen a legfontosabb termelékenységi mutató az összüzemi teljesítmény a vál­lalathoz viszonyítva 110 és fél százalékos volt az elmúlt év­ben. Jelentősen sikerült javí­tani az ötéves baleseti átlagot. Ezenkívül árbevételük 101,2 százalékos, ugyanakkor önkölt­ségük a vállalt 99 százalék he­lyett 95,6 százalékra alakult. 100 százalékos költségszint el­érésére tettek ígéretet, és 94,4 százalékra csökkentették azt. Szurdokon összüzemi teljesítményt értek el és bár az önköltség nem ala­kult a vállalt szinten, viszont árbevételben 12,8 százalékos túlteljesítést értek el, és így költségszintjük a tervezetthez viszonyítva 91,4 százalékos lett. A nagybátonyi gépüzemnél 9,3 százalékkal növekedett a termelékenység, 84 százalékos önköltséggel dolgoztak, és költ­ségszintjük alig haladta meg a 85 százalékot. Találkozás a megye vezetőivel Jedlicska Gyula és Szoó Béla előadása a tsz-elnökök továbbképzésén Változatos programmal foly­tatódott Salgótarjánban a tsz­­elnökök, a szövetkezeti vál­lalatok, vállalkozások vezetői­nek, a járási párt- és tanács szakvezetőinek tanácskozása. A második napon az SZMT- székházban Harczinger György, a megyei tanács mezőgazda­­sági osztályvezetőjének elnök­lete mellett Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Szoó Béla, a me­gyei pártbizottság titkára tar­tott előadást. Mi jellemzi külpolitikánkat? Mindenekelőtt a szocialista táborban elfoglalt helyzetünk, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez fűződő kapcsola­tunk, és viszonyunk a Szov­jetunióhoz. A külpolitikánkat azonkívül nagyfokú előrelátás is jellemzi, ami azt jelenti, hogy pillanatnyi látszatérde­kekért nem vagyunk hajlan­dók jövőnket, igazi érdekein­ket, a szocialista tábor érde­keit feláldozni. Ezért támogat­juk „hosszú távon” a Varsói­val, hogy figyelembe vegyük a helyi sajátosságokat. Sajáto­san szerveztük át például a mezőgazdaságot is: egyetlen ország a mienk, ahol a ter­melőszövetkezetek létrehozása, nem idézett elő zökkenőt, nem csökkent a termelés. De egyéb sajátosságok figyelembe véte­le mellett sem teszünk enged­ményt az alapvető kérdések­ben: a proletárdiktatúrában, a munkás-paraszt szövetség­ben, a tulajdonviszonyokban, Szoó Béla a személyzetis és Szerződést, a KGST-t, ezen a tervgazdálkodásban, a fő­­kádermunka feladatairól be- belül a gazdasági integrációt, gyasztási és felhalmozási ara­széit. Hangsúlyozta­ az ember az NDK létének és határainak nyomcban, a szocialista kultú­­rákkel való foglalkozás jelen­ elismertetését, ezért­ töretlen és fá tekintetében és így tovább, tőségét, és azt az elvi kérdést, mély barátságunk a Szovjet- Nem véletlen, hogy ezzel ha­­hogy a személyzetis munkát unió iránt. Nem feledhetjük ránk nemzetközi tekintélye is nem lehet függetleníteni a el, hogy a Szovjetunióhoz a sokat nőtt, 105,7 százalékos­­ párt—­káderpolitikájától. Elő- hála szálat is kötnek bennünk , adását konzultáció követte. két, hiszen az alapanyagok Ezek után Jedlicska Gyula egy jelentős részét és sok belpolitikánk néhány sajátos­ Második napirendi pontként olyan cikket amelyet Nyugat sagára tért ki, amelyek a IX. Jedlicska Gyula az időszerű £ on be se tudnánk szerezni kongresszus határozatai alap­­gazdaságpolitikai kérdésekről a Szovjetuniótól kapunk. A ián és a X. pártkongresszus tartott előadást. Bevezetője­ előkészítése idején szabják be, elmondotta, hogy némi A nyugati kapitalista pro­ meg feladatainkat. Vázolta a formabontással a külpolitikai paganda, mégpedig fokozottan kétfrontos harc jelentőségét, kérdésekkel kezdi beszámoló- a gazdasági reform bevezeté- amely nem arany középutat lár, függetlenül attól a teória­ se óta, mégis azt gondolja, keres, hanem segít a marxista­tól, hogy egy ország külpoli- hogy rést találhat politikánk- —leninista úton maradni. Ki­­káját belpolitikája szabja ban. Pedig semmi egyéb nem tért a tömegszervezetek sze­­meg. De az ország külpoliti­ történt 1956 óta, minthogy repére, az ifjúsági munkával káráról is következtetni lehet visszatértünk a lenini elvek­ és a nők megbecsülésével belpolitikájára. hez, ami nincs ellentétben az­ kapcsolatos KB-határozatokra, az állami élet demokratikus továbbfejlesztésére, majd át­tért a napirenden levő gaz­dasági, gazdaságpolitikai fel­adatokra. A délutáni órákban került sor a nap legérdekesebb ese­ményére, amikor is a megyei pártbizottság, a megyei tanács vb és a területi szövetségek vezetői találkoztak a tovább­képzés részvevőivel. A mai napon tovább foly­tatódik a tsz-elnökök magas szintű tanácskozása, a TOT két vezető munkatársának részvételével. Dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára ,,A társulások, közös vállalkozá­sok, vállalatok együttműkö­dése, helye, szerepe” címen, dr. Sinka István, a TOT tit­kára pedig a „Várható köz­­gazdasági szabályzók, és pénz­­ügyi intézkedések” címen tart előadást. A tsz-elnökök egy csoportja a tanácskozáson Javult a kereskedelmi ellátás Ülést tartott a megyei tanács végreha­jtó bizottsága Jelentős kérdéseket tárgyal a Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, amely teg­nap délelőtt tartotta ülését. Elsőként a termelőszövetke­zetek balesetelhárítási hely­zetével kapcsolatos jelentését hallgatta meg a végrehajtó bizottság, amely megállapítot­ta, hogy az eddiginél sokkal többet kell tenni a balesetek csökkentése érdekében. Or­szágosan, így Nógrád megyé­ben is jelentősen növekedett a mezőgazdasági balesetek száma. Sok a kiesett munka­idő, egy üzemi baleset majd­nem egy teljes hónapi mun­kaidő-kiesést jelent. Ezért a végrehajtó bizottság úgy ha­tározott, hogy a balesetek csökkentésének érdekében in­tézkedési tervet készítenek, amelynek kidolgozásában részt vesznek a társadalm­i és tömegszerve­zetek is. Legfontosabb napirendi pontként tárgyalta a vb-ülés a megye lakosságának keres­kedelmi áruellátásával kap­csolatos problémákat. A na­pirend tárgyalásánál jelen volt Borsos László belkeres­kedelmi miniszterhelyettes is. Az előterjesztett jelentés rész­letesen és sokoldalúan ele­mezte a kereskedelmi áruel­látást, S szólt a nehézségről és egyben javaslatokat adott a további fejlesztéshez. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a múlt évben a megye kiskereskedelmi for­galma jelentősen emelkedett. Ez bizonyítja, hogy a megyé­ben eredményesen törekednek a reform céljainak megvaló­sítására, és az egyre növekvő igények jobb kielégítésére. Nem szabad elhallgatni azok­ban, hogy egyes cikkekből az ellátás nem változott, illetve visszaesés mutatkozott. El­sősorban a ruházati és a ve­gyesipari árukban jelentke­zett hiány az elmúlt évben. Hozzájárult ehhez a megye kiskereskedelmi szerveinek túl óvatos tervezése, illetve a készletek nem indokolt csök­kentése. Egyes cikkek ára je­lentős mértékben emelkedett, és az árpolitikai célok nem valósultak meg maradéktala­nul. Egyes áruknál nagyon gyakoriak az ármozgások, bár néha csak filléres változá­sokról van szó. Előfordult, hogy az árak nemcsak a ke­reslet-kínálat hatására vál­toztak meg, hanem az ár­­emelések gyakran a nyereség növelésének eszközévé váltak. A vitában felszólalt Borsos László belkereskedelmi mi­niszterhelyettes is. Elmondot­ta, hogy tavaly egyes árukból kevesebb volt a keresettnél, idén azonban előnyös változá­sokra számíthatunk. A Terv­hivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium adatai alapján jobban, reálisabban tudnak tervezni, megfelelő lesz az áruk mennyisége. A kiskeres­kedelem nincs kötve a nagy­kereskedelmi vállalatokhoz, a többcsatornás áruvásárlási rendszer révén az üzletek job­ban elláthatják magukat. A miniszterhelyettes ezután el­mondotta, hogy a központi szervek is fontos­­ intézkedé­seket hozn­ak, amelyek az el­látás zavartalanságát szolgál­ják. Egyes cikkeknél csök­kentették az exportot, más áruknak pedig növelik a be­hozatalát. Főként a nagyon keresett harisnyák, harisnya­nadrágok, bébiruhák, kötött­áruk és más fontos cikkek importját növelik. Egyúttal központi intézkedésekkel se­gítik a megfelelő ellátást az olcsó árukból. Az eddigieknél rugalmasabban kell keresked­ni, ezt is különböző beszerzési források lehetővé teszik. A filléres árváltoztatásokkal — ha nagyon sűrűn követik egymást — semmiként nem lehet egyetérteni, mert feles­leges energiát von el a ke­reskedelem dolgozóitól. Ugyancsak nem szabad meg­engedni olyan áremeléseket, amelyek kizárólag a nyereség (Folytatás a 2. oldalon) KGST-ülésszak A KGST fémkohászati ál­landó bizottsága kedden Bu­dapesten, dr. Lévárdi Feren nehézipari miniszter elnökle­tével megkezdte 32. üléssza­kát. Az értekezleten­ rész vesznek Bulgária, Csehszlová­kia, a Lengyel Népköztársa­ság, Magyarország, a Néme Demokratikus Köztársaság Románia, a Szovjetunió é Jugoszlávia delegációi. (MTI)

Next