Nógrád, 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 48. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR _____________________ 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Harminckét ország jelentkezett a BNV-re Hatvannyolc százalékos forgalomnövekedés A Miniszter tanára ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Pack Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszédos szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszanider Grlcszovval, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentéseit a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkésztésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és az áruösszetétel egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelyezését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az árucsereforgalom-növekedésben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere- forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedést irányoznak elő. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. 1 . A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970. szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energiafelhasználásban 1960- tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértők és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Megbízatások a KISZ-ben Ülést tartott a megyei végrehajtó bizottság a KISZ-alapszervezetek szervezeti életét — különös tekintettel a megbízatás és követelményrendszer helyzetére — vitatta meg tegnapi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A megbízatás és követelményrendszer feletti vita a KISZ salgótarjáni járási és a megyei Állami Építőipari Vállalatnál működő bizottságának jelentése alapján bontakozott ki. A salgótarjáni járásban az akcióprogram-rendszer mind következetesebb alkalmazása következtében tovább javult az alapszervezetek munkája, a szervezeti élet színvonala. A megbízatások alapja az akcióprogram, illetve az annak végrehajtására való mozgósítás volt. Fő formának az állandó megbízatás bizonyult, jelenleg 793 aktíva rendelkezik állandó megbízatással. Nagy gondot jelent a járásban, hogy a tagság egésze helyett legtöbbször a vezetőség, egy „aktív mag” dolgozik. A vezetőségen kívüli KISZ-tagok állandó és esetenkénti megbízatása nem gyakori. A nehézségek közé tartozik az is, hogy nincs kialakult, elterjedt formája a megbízatások nyilvántartásának. Általános tapasztalat, hogy a feladatokkal arányosan nő a megbízatások száma, de a végrehajtás értékelése, a tapasztalatok elemzése gyakran vagy elmarad, vagy csak hosszabb idő távlatában történik meg. A megyei Állami Építőipari Vállalat csaknem 300 KISZ- tagja az önkéntes vállalások egész sorozatában vett részt: minőségi garanciát vállaltak munkájukért, rézt vettek a vegyigépgyár felett vállalt védnökségben, s különböző társadalmi munkaakciókban. A kiadott megbízatások értékelésére azonban már jóval kevesebb energia jut. Az évenkénti tagkönyvérvényesítés eme jó lehetőséget nyújt, ezzel azonban nem minden alapszervezet élt. Célul tűzték ki a vállalat fiataljai, hogy a jövőben következetesebben érvényesítik a megbízatások rendszerének fokozatosságát. A beszámolókat követő vitáiban elmondták a vb-tagok, hogy több közösségi megbízatást kell adni a KISZ-tagoknak. Jobban figyelembe kell venni a fiatal egyniségét, érdeklődési körét, hogy a megbízatás jellege ne legyen ezzel ellentétben. Bővíteni kell a rendszeresen dolgozó „aktív magot”. Kádár János, az MSZMP KB első titkára meglátogatta a gödöllői Agrártudományi teret. Képünkön: Kádár János a gépjavítási tanszéken Égje- Mérlegelni és dönteni Elnökségi ülés a salgótarjáni tsz-szövetségnél A megállapítás egyöntetű volt: vallóban időszerű témáit tűzött napirendre tegnap Salgótarjánban megtartott ülésén a Cserhát- és Karámos Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségének Elnöksége. Az üzemi döntések megfelelő előkészítése, a belső információs rendszer továbbfejlesztése, a munkaerő- és bérgazdálkodás a tennivalók egész sorát rója a mezőgazdasági üzemek vezetőire, szakembereire a következő esztendőkben. Ahogy Hlavacska Gyula, a szövetség munkatársa élénk vitát kiváltó előterjesztésében mególatpsította: az üzemi döntések többsége megfelelt a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeknek is az elmúlt években. Igaz, erre ösztönözte a mezőgazdasági üzemeket a közgazdasági szabályozók érvényben levő rendszere. Az eredmények: • az élelmiszergazdaság erőteljes fejlődése, a mezőgazdasági üzemek gyarapítása számottevők. A tapasztalatok azonban nem mindenütt jók. Néhány mezőgazdasági üzemben, előfordult, hogy a megalapozatlan döntések pénzügyi zavarokat okoztak és visszavetették a gazdaság gyarapodását, fejlődését. Különösen a múlt évben volt erre példa a nógrádi mezőgazdasági üzemekben. Néhány esetben előfordult, hogy az üzemek erejüket meghaladó beruházásra vállalkoztak. Másutt a segéd- és melléküzemek munkájának megkezdését nem előzte meg alapos, körültekintő számolás és nem mérték fel a piaci igényeket sem. Nem került megállapításra az sem, hogy az egyes ágazattok részaránya a termelésben a jövedelemnek, az adottságoknak megfelelően * alakulnak-e. A negyedik ötéves terv feladatai, a közgazdasági szabályozó rendszer módosulása egyaránt arra készíteti a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy széles körű információ birtokában, a lehetőségek alapos mérlegelése után döntsenek minden lényeges kérdésben. Ahogy Bíró Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa hangsúlyozta hozzászólásában, olyan elhatározásokra, döntésekre van szükség, amelyeket komoly elemző munka, gazdaságossági számítások előznek meg, és hosszabb távra megszabják az üzemek fejlődéséinek irányát. Hajczdnger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáftaik vezetője arra hívta fel a jelenlevő szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a termelési szerkezet kialakításánál kerülni kell azokat a döntéseket, amelyek a piac pillanatnyi igényeinek kielégítését szolgálják. A kereslet gyors változásait egyetlen mezőgazdasági üzem sem képes eredményesen követni. A számvitel korszerűsítése, a munkaerő- és bérgazdálkodás tág teret kapott az előterjesztést követő vitában. Sümegi János, a szécsényi XI. Rákóczi Tsz elnöke arról szólt, hogy az országos intézkedéseket megfelelő döntéseknek kell követniük a gazdaságokban is. A szakvezetés az eddiginél magasabb igényeket (Folytatás a 2. oldalon) Fejlődött a megye egészségügyi ellátása Választói küldöttértekezletet tartott az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Választói küldöttértekezletet tartott tegnap az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Salgótarjánban, az SZMT- székház nagytermében. Az értekezleten, ott volt Havas Péter, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Hankó János, a megyei tanács vbelnökhelyettese, Koncsek Aranka, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központjának titkára és Vadkerti Lóránd, az SZMT titká Dr. Merényi Sándor, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke üdvözlő szavai után Fazekas Vilma, a megyei titkár tájékoztatta a küldötteket az elmúlt négy esztendő alatt megtett útról. Elmondotta, hogy a megyében az egészségügyi ellátás a III. ötéves terv ideje alatt tovább javult. Ma a társadalombiztosítás a lakosság 97 százalékára kiterjed. Erőteljesen fejlődött a körzeti orvosi hálózat, 1970-ben egy körzeti orvosra már csak 2648 lakos jutott, de akadnak körzetek, ahol a lakosok száma a 2400- at sem éri el. Megkezdődött megyénkben is az alapellátás szakosítása, a körzeti gyermekorvosi állások száma 2-ről 7-re emelkedett. Örvendetes fejlődés jellemzi a fekvőbeteg-ellátást is. Ma csaknem 230-cal több ágy áll a betegek rendelkezésére, mint négy esztendővel ezelőtt. Különösen korszerű körülményeket teremtett a salgótarjáni új megyei kórház. Az elkövetkező években szorgalmazni kell a balassagyarmati kórház fejlesztését, a szülészeti ágylétszám növelését, a szolgáltató részlegek korszerűsítését. A lelkiismeretes gyermekorvosi, körzeti orvosi és védőnői munkának köszönhető a csecsemőhalandóság csökkentésében elért szép eredmény: a halandóság a korábbi 3,4 százalékról 2,98 százalékra csökkent. Fokozott gondot kell fordítani a jövőben a szociális gondozás fejlesztésére. A műszerű növekedésről itt nem adhatunk számot, az elmúlt években felújították és korszerűsítették az egyes intézményeket, a gondozottak sorsát jobb munkaszervezéssel és a szakkáderek magasabb szintű képzésével javították. Országos jelenség, megyénkre is vonatkozik, hogy a gyógyszerforgalom évente emelkedik. A megnövekedett forgalmat a gyógyszertári központ bonyolította le , a korábbinál kevesebb szakképzett dolgozóval. A gyógyszerészlétszám csökkenésének okát elsősorban az új pályázati rendszer néhány hatásában látják. Az eltelt években lehetőség nyílt arra, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók munkaidejét csökkentsék. Megyénkben is éltek ezzel, de — hogy a munkaidőcsökkentés ne menjen a betegellátás rovására — csak fokozatosan vezették be. Az egészségügyben dolgozók nők nagy hányada veszi gye szociális otthonainak be igénybe a gyermekgondozási fogadóképessége 660 fő. Szám- segélyt. A középkádereknek mintegy 30 százaléka élt a rendelet adta lehetőségekkel. Nagy gondot okoz a szakszervezetnek az egészségügyi dolgozók táppénzes állományának emelkedése. Megállapították, hogy sok a hosszan tartó szívbetegség, érrendszeri, mozgásszervi és légúti megbetegedés. A beszámolót követő hozzászólások híven tükrözték az egészségügyi dolgozók gondjait, s elhangzott néhány olyan javaslat is, amelynek végrehajtására, illetve napirendre tűzésére határozat született. Ezután megjutalmazták azokat a szakszervezeti vezetőségi tagokat, akik az elmúlt négy esztendőben kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. Csaknem két évtizedes szakszervezeti munkájáért Fazekas Vilma, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetés arany fokozatát kapta. Végezetül a küldöttek megválasztották az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 37 tagú megyei bizottságát, 14 tagú megyei elnökségét, megszavaztak hat küldöttet a szakszervezet VI. kongresszusára, nyolc küldöttet pedig a Szakszervezetek Megyei Tanácsába. Az új titkár dr. Zelnik József lett, elnöknek pedig ismét dr. Merényi Sándort választották. „