Az Érem, 1924 (2. évfolyam)
1924 / 1. szám - Dr. Alföldi András: A római császár-kor pénzei a történettudomány szolgálatában
mondja el teljes nevüket, címeiket az alattvalóknak és megviszi nekik nagy győzelmek, építkezések és egyéb közérdekű események hírét, bő anyagot szolgáltatva nekünk, historikusoknak. A magyar föld históriájából pl. Traján dáciai, Marcus Aurelius dunamenti nagy hadjáratai bőségesen szerepelnek a hátlapok képein, köriratok szövegében. Legtöbbször azonban tr ibunicia) pot(estas) megújításával számított császári éveknek vesszük hasznát. E rövid kis vázlat keretében példáktól el kell most tekintenünk. Mikor Commodusszal véget ér a principatus államformája, hogy az abszolút monarchiának, a dominátusnak adjon helyet, a pénzverés is új korszakba jut. Addig I. I. Róma városának pénzverdéje túlsúlyban volt, míg Septimius Severustól kezdve kifejlődik a decentralizáció, melynek végleges formáját itt is Diocletianus adja meg. Ha végigtekintjük a Severusoktól Aurelianusig terjedő korszakot úgy, hogy minden uralkodótól egy-egy dénárt rakunk sorjába, látni fogjuk azt a megdöbbentő gazdasági süllyedést, melynek folyamán fehérre futtatott bronzlapka válik a régi dénárok jó ezüstjéből, eszünkbe juttatva az aranykoronától a mi papírbankóinkhoz vezető meredek lejtőt. Amint mondtuk már, e hanyatló időkben az éremhátlapok egyhangúakká, semmitmondóvá válnak, egyre gyérülnek rajtuk a folyó eseményekre való célzások. Mégis, ma tudjuk már a módját, hogy miként szólaltassuk meg általuk Kliót: meg kell állapítani, hogy hol és mikor készültek, rekonstruálnunk kell tehát az egyes verdék készítette sorozatos kibocsátványokat, készülésük eredeti egymásutánjában. Hangyaszorgalmú gyűjtés kellett persze ennek sikerültéhez, olyan, amilyenre a bécsi Voetter és Missong, az angol De Salis vasakarata vállalkozott.3) A tömérdek apró mozaik-kocka összeillesztésének fáradságos és széleskörű tudást igénylő türelemjátéka az u. n. verdejegyek összeállításán alapul. T. i. úgy, mint ma a bankókra rányomják a sorozat betűjét és a számot, úgy akkor is ráverték a hátlapok aljára a verdék rövidített nevét, meg azt, hogy hányadik műhely vagy munkáscsoport készítette a darabot, sőt az egész verdében egyszerre gyártott pénztömegeket sorozatjeggyel, pl. csillag, vagy félholddal szignálták). Nézzük már most, miképpen megy ez a rekonstrukció? A korszak korábbi részére legjobb példa a felsőitáliai ticinumi verde működése Probus alatt (Kr. u. 276—282.). Az első kibocsátvány jegyei így következnek : PTI STI TTI QTI VTI VITI. Hogy tényleg ez az első sorozat Probus pénzeiből, az onnan derül ki, hogy e jegyek az előző császár, Florianus pénzjegyeihez csatlakoznak. (TI = Ticinum, P, S, T, Q, V, VI = Prima, Secunda stb., vagyis a műhelyek számai. A következő sorozat PXXT SXXT TXXT QXXT VXXT VIXXT. (Elől a műhelyszámok, a XX értékjelzés, a végén a Te Ticinum.) Ez kétféle nagyságban fordul elő. A nagyobbak csatlakoznak az előbbi sorozathoz, tehát 277-ből valók, a kisebbek 278-ból, melyet viszont az előlapon előforduló császári konsulátus-szám (CONS II, COS II) határoz meg. Ritkán ugyan, de előfordul e sorozattal a COS III is, azért e sorozat belenyúlik a 279. évbe is. A következő sorozatnál görög műhelyszámok előzik meg az értékjelzést. Ez a bőséges sorozat betölti a 279-ik évet (COS III), de már új jelzés jelenik meg valószínűleg 280-ban, mely a következő konzulság kibocsátványaihoz csatlakozik, így találjuk meg a sorrendet a császár haláláig (COS V). Nézzük már most, hogyan nő e rekonstrukció által a pénzek forrásértéke az egykorú események megítélésénél. Elsősorban az a nyereségünk, hogy ha pl. a szarmatákon aratott győzelem van megörökítve a hátlapokon, akkor ezt évhez tudjuk kötni, szóval, ha mégis egyes alkalmakhoz fűződik a pénzek kibocsátása, azt pontosabban meghatározhatjuk. Másodszor betekintést nyerhetünk az események valódi egymásutánjára nézve ott, ahol p. o. a „Scriptores historiae Augustae“-nek nevezett ponyvaírások zavarossága elhomályosítja a történések sorát, vagy a bennük való jogos bizalmatlanság más támpontok keresésére késztet. így Jónás Elemér dr. kedves tanítványom Carus császár és fiai pénzverését állította össze ily célból. Ebből tűnt csak ki, hogy mily sorrendbe tettek Carinus és Numerianus „caesar“-okká, majd „augustus“-szá. Kiderült az is, hogy Numerianus quad győzelme nem azonos Carus szarmata háborújával, amint addig hitték a történészek. Másszor tiszta fogalmat alkothatunk az uralkodók egymáshoz való viszonyáról. Például csakis a verdejegyek igazolják, de ezek annál hitelesebben, hogy Theodosius császár 3) Sokkal nehezebb munka még ennél is a korai pénzek verdék szerinti, időrendi osztályozása, úgy, ahogy pl. H. Mattingly a British Museum császárkori pénzeinek új katalógusában (1923.) csinálta. Itt t. i. a stíluskritika és az írás epigráfiai sajátságai (belűfonnák stb ) a fő támaszpontok, egészen a III. század közepéig. 4) Verdejegyek szisztematikus használata először Philippusnál tűnik fel, de rendszeressé csak Gallienustól fogva válik.