Az Érem, 1974 (30. évfolyam)

1974 / 1. szám - Sonnevend György: Az első tetrarchia follisai

AZ ELSŐ TETRARCHIA FOLLISAI SONNEVEND GYÖRGY Az első tetrarchia a következőkép­pen alakult ki: Diocletianus (Caius Valerius Diocle­­tianus, 1/a ábra, Aquileia)* két évig tartó egyeduralma után császártár­sául választotta Maximianus Hercu­­liust (Marcus Aurelius Maximianus, 2/a Carthago), akinek átadta a római birodalom nyugati felének kormány­zását. További hét év múlva a társ­­uralkodók számát trónörökösök, azaz Caesarok kinevezésével négyre nö­velték. Maximianus Herculius cae­­sarja Constantius Chlorus (Flavius Valerius Constantius, 3 Róma) lett, Diocletianus caesarja pedig Galerius Maximianus (Galerius Valerius Ma­ximianus, 4/a Carthago). Diocletia­nus pénzreformja idejére, azaz 294- ben már fennállott ez a négy társ­­uralkodóból alakított új trónöröklési rendszer, amelyet első tetrarchiának mondunk és amely 305-ig tartott. A reform előtt a pénzforgalom főleg antoninianusokból állott, amelyek kezdetben ezüstből készültek, de a harmadik század második felében már csak billonból, majd bronzból verik őket. Diocletianus reformja teljesen meg­változtatta a bronzpénzverést, amennyiben a korábbi sugárkoronás antoninianusok helyett ezeknél na­gyobb, kb. 26—27 mm átmérőjű, ba­bérkoszorús fejet ábrázoló pénzek kerültek forgalomba (1/a, 2/a, 3, 4/a). A reform után is készültek a verdék egy részében az antoninianusokhoz hasonló, sugárkoronás kisbronzok, de ezeken elhagyták a XXI jelet (5/a, 5/b Cyzicus). Follisnak nevezzük azt a középbronz nagyságú pénzt, amely Diocletianus reformjától kezdve általában verde­jegy megjelölésével készült. Ókori nevét nem ismerjük, a follis szó la­tinul zsákot vagy tömlőt jelent, való­színűleg ebben előre leszámoltak bi­zonyos mennyiségű pénzt. A folkisok az első tetrarchia idején átlagosan 10 g súllyal vékonyan ezüstözve készültek, de ez az ezüst­réteg rövidesen lekopott, vagy csak részben maradt a pénzeken. A pénzreformmal együtt járt az is, hogy újjászervezték a verdék meg­jelölését. A hátlapon levő szelvény­ben feltüntették a verde kezdőbetű­jét, vagy több azonos kezdőbetű esetén még néhány betűt a verde nevének megkülönböztetésére, pél­dául: ANT—Antiochia, AQ—Aquileia, N—Nicodemia, SIS—Siscia, TS— Thessalonica. A T betűvel jelölt verde helyhez kö­­ t A zárójelben levő számok a fényképes ábrákra vonatkoznak. Azoknál a pén­zeknél, amelyeknek mindkét oldalát bemutatjuk, az előlapot a-val, a hátlapot pedig b-vel jelöljük és megemlítjük az ábrázolt pénzek verdehelyét is.

Next