Az Érem, 1974 (30. évfolyam)

1974 / 1. szám - Sonnevend György: Az első tetrarchia follisai

tése régebben vitára adott alkalmat. Sokáig úgy gondolták, hogy a T be­tű a spanyolországi Tarracot jelent­heti, mivel feltűnőnek tartották, hogy Hispániának ne lett volna ver­déje. Nagyszámú pénzlelet feldol­gozása után azonban kitűnt, hogy a T betűvel jelzett pénzek inkább észak-itáliai lelőhelyekről kerültek elő. A ma már általánosan elfoga­dott nézet szerint a T betű az észak­olaszországi Ticinumot jelenti. (6) Problémát okozott még a verdejegy nélküli follisok hovatartozása. Eze­ket a páncélos mellképpel ábrázolt follisokat jelenleg elsősorban a bri­­tanniai Londinium vezetőinek tulaj­donítjuk. (7) A verdéken belül a műhelyt vagy officinát a görög számokkal (A, B, T, A stb.) vagy a prima, secunda tertia és quarta latin számnevek kezdőbetűivel (P, S, T, Q) jelölték. Az aquileiai verdében az első két officinát a latin P és S betűvel, a harmadik műhelyt pedig a görög gammával (F) tüntették fel. Ezenkívül különféle jelekkel vagy betűkkel különböztették meg az egyes sorozatokat, illetve emissiókat. A sorozat­jegyek nemcsak a szel­vényben, hanem sokszor a hátlap mezőjében láthatók. A balkáni és a keleti verdékben az egyes officinák általában mind a négy társuralkodó részére dolgoztak. A carthagoi verdében alakult ki elő­ször az uralkodótársak rangkülönb­ségén alapuló officinaelosztás, amely szerint Diocletianus follisai az A, Maximianus Herculiusé a B, (2/b) Constantiusé a T , és Galeriusé A (4/b) műhelyben készültek. Ehhez hasonló officinaelosztást figyelhe­tünk meg a rómavárosi verde Mo­­neta hátlapjainál: Diocletianusé a P, Maximianus Herculiusé a S, Cons­tantiusé a T, Galeriusé pedig a Q

Next