Az Érem, 1974 (30. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sonnevend György: Az első tetrarchia follisai
tése régebben vitára adott alkalmat. Sokáig úgy gondolták, hogy a T betű a spanyolországi Tarracot jelentheti, mivel feltűnőnek tartották, hogy Hispániának ne lett volna verdéje. Nagyszámú pénzlelet feldolgozása után azonban kitűnt, hogy a T betűvel jelzett pénzek inkább észak-itáliai lelőhelyekről kerültek elő. A ma már általánosan elfogadott nézet szerint a T betű az északolaszországi Ticinumot jelenti. (6) Problémát okozott még a verdejegy nélküli follisok hovatartozása. Ezeket a páncélos mellképpel ábrázolt follisokat jelenleg elsősorban a britanniai Londinium vezetőinek tulajdonítjuk. (7) A verdéken belül a műhelyt vagy officinát a görög számokkal (A, B, T, A stb.) vagy a prima, secunda tertia és quarta latin számnevek kezdőbetűivel (P, S, T, Q) jelölték. Az aquileiai verdében az első két officinát a latin P és S betűvel, a harmadik műhelyt pedig a görög gammával (F) tüntették fel. Ezenkívül különféle jelekkel vagy betűkkel különböztették meg az egyes sorozatokat, illetve emissiókat. A sorozatjegyek nemcsak a szelvényben, hanem sokszor a hátlap mezőjében láthatók. A balkáni és a keleti verdékben az egyes officinák általában mind a négy társuralkodó részére dolgoztak. A carthagoi verdében alakult ki először az uralkodótársak rangkülönbségén alapuló officinaelosztás, amely szerint Diocletianus follisai az A, Maximianus Herculiusé a B, (2/b) Constantiusé a T , és Galeriusé A (4/b) műhelyben készültek. Ehhez hasonló officinaelosztást figyelhetünk meg a rómavárosi verde Moneta hátlapjainál: Diocletianusé a P, Maximianus Herculiusé a S, Constantiusé a T, Galeriusé pedig a Q