Az Érem, 1993 (49. évfolyam)
1993 / 1. szám - Horváth István: Az árpádkori esztergomi pénzverde helyének kutatásáról
Az esztergomi pénzverde helyének kutatói HORVÁTH ISTVÁN Esztergom neve szorosan összekapcsolódik a magyar állam kialakulásának történetével, s így a magyar pénztörténet kezdeteivel is. Az esztergomi pénzverde — mint az első magyar pénzverde helyének meghatározásához ismernünk kell a város középkori helyrajzát és történetét, a pénzverdére vonatkozó történeti és régészeti adatokat. A középkori Esztergom magját (1. kép) a római castrum helyén épült Vár, az attól D-re, a Kisdunaág partján elterülő Királyi város, ill. a Várhegy alján, a Duna partján kialakult érseki Víziváros képezte. Esztergom Géza fejedelem (972- 997) idejében uralkodói székhely lett. A fentiekből, valamint abból a tényből, hogy Szent István király (969-975 között) Esztergomban született, komoly előzményekre következtethetünk. A település jelentőségét jelzi az a tény is, hogy a 998-ban István hatalma ellen fellázadt Koppány felnégyelt testének egy részét az akkor már forgalmas vásárhely, Esztergom kapujára szögezik fel elrettentő példaként. 1001. január 1-jén itt koronázzák királlyá Szent Istvánt, aki ugyanezen évben érsekséget alapít esztergomi székhelyén. István királytól kezdve itt működik az ország — hosszú ideig egyetlen — pénzverdéje. Kálmán király 1100 körüli dekrétuma szerint az Árpád-kori Magyarország összes királyi adójövedelmét szintén ide kellett beszolgáltatni. Esztergom az Árpád-házi királyok korában tehát királyi székhely, az ország gazdasági, politikai és egyházi életének központja, s kutatóink általában azt a nézetet vallják, hogy az István király korában meginduló magyar pénzverés színhelye is ez a város volt. Mivel korai pénzeink feliratai nem adnak biztos támpontot a pénzverés helyét illetően, az esztergomi pénzverdéről szóló első, hiteles adatok pedig csak a XIII. század elejéről ismertek, az esztergomi pénzverde XI. századi létezését csak közvetett adatok bizonyítják. Ezen adatokat Huszár Lajos kutatásai alapján foglaljuk össze. 1. Nagy Károly 805. évi kapituláréja szerint a pénzt a királyi udvarban kellett veni. Minthogy Esztergom Szt. Istvántól a tatárjárásig (1000-1242) királyaink fő tartózkodási helye - székhelye - volt, valószínű, hogy a pénzverde is itt működött. * Az alábbi tanulmány előadásként elhangzott 1984. szept. 18-án, az esztergomi Technika Házában, a „XI. századi pénzverés Esztergomban” c. emlékülésen, valamint az 1992. év augusztusi esztergomi Numizmatikai Nyári Egyetemen.