Az Érem, 2000 (56. évfolyam)
2000 / 1. szám - Bíróné Sey Katalin: Az idő számítása és megjelenése a római pénzeken
Az idő számítása és megjelenése a római pénzeken Bíróné Sey Katalin A téma aktualitását nem csak az évszázad-, hanem az évezredváltás is adja. Ez történelmi pillanat. Generációmnak már több ilyen megadatott. Az ember megérzi, tudja, hogy részese egy olyan eseménynek, amely benne lesz a jövő történelemkönyveiben. Számomra ilyen történelmi pillanatok voltak például: 1945. május 9-e, a 2. világháború vége; 1956. október 23-a, felvonulás a Bem szoborhoz, a kivágott címeres zászlók és ami utána következett; 1989, amikor megtörtént a hihetetlen, hogy Magyarország újra független lett. Az új, 2000. év a 21. század kezdete. Még nem tudjuk mit rejteget, de induljunk optimizmussal és reméljük, hogy JÓT hoz számunkra. De nem filozofálásra készülök, hanem visszatekintésre: honnan és hogyan számították a rómaiak az időt és ennek milyen megjelenési formái voltak a pénzeiken. Az ókorban különböző időszámítások, érák léteztek egymás mellett. A görögök az olimpiai játékok szerint négy éves periódusokban számolták az időt. Ezeket az olimpiai győztesekről nevezték el. A Kr. e. 776. év volt a kezdete a görög időszámításnak. A zsidók a világ teremtésétől, Kr. e. 3761- től számították az időt. A seleukidák a gázai győzelem időpontját, a Kr. e. 312. évet tartották időszámításuk kezdetének. Ez azonban csak néhány példa, amelyeket kiragadtam a sok közül. A rómaiak a város alapításától (ab urbe condita) - 753. április 21. - számították az időt. Eleinte csak 10 hónapos év volt, ezt őrzi nevében a szeptember (septem=7), október (octo=8), november (novem=9) és a december (decem=10) hónapok. Csak később iktattak be még két hónapot, amelyeket Julius Caesarról júliusnak és Augustusról augusztusnak neveztek el. Időszámításuk alapja a napév volt. A 10 hónapos év 355 napból állt. Ezért időnként beiktattak egy extra, 23 napos hónapot, hogy korrigálják a napév és a naptári év eltolódását. Julius Caesar Kr. 46-ban bevezetett naptárreformja szerint egy év 365 és 3 A napból állt és minden 4. évben egy 366 napos szökőév következett. Ennél a konstrukciónál azonban 128 év alatt egy nap többlet adódott. Ezt korrigálta XIII. Gergely pápa, amikor 1582-ben kiiktatta az addigra mutatkozó 10 nap többletet és bevezette, hogy a négyszázzal nem osztható évszázadfordulós évek nem szökőévek. Ezt nevezzük gregorián naptárnak, amit azóta is használunk. Az idő, az év jelzése abszolút számokkal kifejezve nem jelenik meg a római pénzeken. Ez alatt értendő, hogy nincs a pénzeken „évszám” amelyből megállapítható lenne, hogy a város alapításától számított hányadik évben verték. A koloniális vereteken azonban előfordulnak évszámok, például az alexandriai kibocsátásokon jelölték, hogy az illető császár uralkodásának hányadik évében készült a pénz. Ritkábban az előlapon jelenik meg az évszám, gyakrabban a hátlapon. Például Galba császár uralkodásának második évében készült az előlapon LB jelzéssel ellátott veret (1. kép). Az L-betű az év jelzése az alexandriai vereteken, már a hierogli-