Az Érem, 2010 (66. évfolyam)
2010 / 1. szám - Juhász Lajos: Három érdekes vexillumos hátlap a viminaciumi verdéből
Három érdekes vexillumos hátlap a viminaciumi verdéből Juhász Lajos III. Gordianus uralkodása alatt, a Viminaciumban vert pénzek között három figyelemre méltó hátlap jelent meg, amelyet kizárólag annak negyedik évében (Kr. u. 242 ősze - 243 ősze) bocsátottak ki. Két esetben a provinciát ábrázoló, balra álló nőalak kezében egy-egy vexillumot tart. Az egyik érmén (1. ábra) a megszokottól eltérően a légió címerállatai [1], a bika (légió VII Claudia - Viminacium) és az oroszlán (légió Ilii Flavia - Singidunum) nem a földön, hanem a hadijelvény tetején jelennek meg. [2] A másik hátlapon (2. ábra) az állatok a földön helyezkednek el, míg a vexillumok csúcsán két mellkép, minden valószínűség szerint császárbüszt látható. [3] A provincia egyedül ezen a típuson visel corona muralist. [4] A harmadikon (3. ábra) a balra álló császár jobb kezében tartott pateráxal oltár fölött áldoz, míg baljában lándzsát fog. [5] Két oldalt egy-egy földbeszúrt vexillum található, amelyeken egy oroszlán, ill. bika büsztje jelenik meg. A feliratok mindhárom esetben megegyeznek egymással. Az előlapon IMP GORDIANVS PIVS FEL AVG, míg a hátlapon a megszokott P M S C-OL VIM, vagy C-OL-VIM. A képmező alatt a szelvényben található az évszám jelölése AN Ilii formában. A császárbüsztös hátlap értelmezése első ránézésre kicsit nehézkesnek tűnhet, mivel ilyen típusú hadijelvényről más forrásból nincs tudomásunk. A kora császárkortól léteztek ugyan ún. imágók, amelyek azonban csak egy rúdra helyezett császárportréból álltak, alattuk nem lógott szövetdarab. [6] A vexillumok tetején viszont nem jelennek meg a címerállatok. A viminaciumi hátlapok értelmezését tehát máshol kell keresnünk, mivel ilyen tonnában való létezésük nem bizonyítható. Tudjuk azonban, hogy a vexillumok szövetrészét festéssel vagy hímzéssel díszítették, amely többnyire a címerállatokat, vagy esetenként Victoriát ábrázolta. [7] Sokkal valószínűbb tehát, hogy a vimináciumi hátlapok hadijelvényeinek tetején található akár egészalakos, akár csak mellképként megjelenő bika és oroszlán valójában a textilrészt díszítették. Az éremvésnök ezt a rendkívül kis méretek miatt nem tudta volna felismerhetően kivitelezni, ám, hogy a kép mégse veszítsen információtartalmából, a címerállatokat fölé helyezte. Feltehetően ez a korabeli szemlélőket nem zavarta össze. Az azonos év és kibocsátási hely alapján valószí- 1. ábra 2. ábra 3. ábra Az Érem • LXVI. évfolyam, 2010/1. szám