Az Érem, 2010 (66. évfolyam)
2010 / 1. szám - Juhász Lajos: Három érdekes vexillumos hátlap a viminaciumi verdéből
2 Az Érem ■ LXVI. évfolyam, 2010/1. szám nűsíthetjük, hogy a büsztös hátlapon sem az imago és a vexillum keveredéséről van szó, hanem a mellképek valójában a szövetrészt díszítették. Ezen interpretációt támasztják alá a párhuzamok is. Az egyik legszebb bizonyíték erre a Licinius-kámeón (4. ábra), amely a császár 313-as Maximinus feletti győzelmét követő antiochiai bevonulását ábrázolja. [8] A kő jobb oldalán Victoria kezében vexillumot tart, amelynek szövetrészén két büszt jelenik meg. A másik meggyőző párhuzam az V-VI. századi Codex Purpureus Rossanensisben található. [9] A Krisztus Pilátus előtt című jelenetben (5. ábra) az ülő Pilátus mögött két oldalt egy-egy vexillum látható. A textileket jelen esetben is kétkét mellkép díszíti. Hogy ezen a kódexlapon hadijelvényekről beszélhetünk, azt egyrészt a rómaiaknak azon szokása is alátámasztja, miszerint a császár képmása jelen volt az ítélőszékeken, hogy ellenőrizze és szentségesítse a nevében hozott ítéleteket. [10] Másrészről fennmaradtak olyan legendák is, amelyek szerint a Pilátus ítélőszékénél felállított hadijelvényeken lévő császárportrék meghajoltak Krisztus, vagyis a világ tényleges urának fensége előtt. A császárbüsztökkel díszített vexillumok típusa a IV. századi érméken is megtalálható, így például I. Constantinus centenionalis veretén [11] (6. ábra) a labarum alatti szövet 3 pöttyel van díszítve, amelyeket azonban az uralkodó és két fia, II. Constantinus és II. Constantius Caesarok mellképeként kell értelmeznünk. [12] Büszttel ellátott hadijelvények később is megjelennek a IV. század folyamán. [13] Láthatjuk tehát, hogy a viminaciumi pénzek esetében a vexillumok tetején megjelenő tárgyak valójában a hadijelvény szövetrészére voltak ráfestve vagy belehímezve. A sajátos megoldásra a helyhiány miatt volt szükség, mert a kis hátlapon ezt nem lehetett volna úgy ábrázolni, hogy azok felis 4. ábra 5. ábra 6. ábra