Az Érem, 2017 (73. évfolyam, 1-2. szám)

2017 / 1. szám - Tímár Lőrinc: Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken

Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken Tímár Lőrinc MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport Az antik világ jeles építészeti alkotásaival párhuzamosan, a római városok árnyékában végig megmaradtak a bennszülött és a biro­dalmon kívüli népek kunyhói. A római kor és a vaskor régészetének egyik régi problé­mája az ilyen egyszerű épületek marad­ványainak értelmezése, mivel szerkezeteik anyaga az évezredek alatt rendszerint el­pusztult, és csak negatív struktúrák marad­tak belőlük: gödrök és lyukak. [1] Éppen ezért különösen nagy jelentősége van min­den ókorból származó információnak, még akkor is, ha azok megbízhatósága sokszor kérdéses. Épületek ábrázolásaival ha nem is gyakran, de találkozhatunk római dombor­műveken vagy pénzeken, különösen a késő köztársaságkor és a korai császárkor pénzei között vannak olyanok, amelyek Róma vá­rosának jelentősebb középületeit ábrázol­ják. [2] Kunyhót vagy egyéb bennszülött építményt azonban csak kivételes esetekben találunk, nemcsak a pénzeken, hanem egyéb forrásainkban is. De milyenek is lehettek valójában a bennszülött és barbár házak? Volt-e egyáltalán különbség a barbárok és a falusi rómaiak házai között? Mit jelképez­nek a pénzeken látható egyszerű kunyhók? Elsőként célszerű az ókori leírásokat rövi­den áttekinteni, amelyek közül Vitruvius, Ta­citus és Sztrabón műveit kell kiemelnünk. Vitruvius összefoglaló művében [3] röviden kitér az építészet fejlődésére, leír néhány barbár háztípust és azt a Capitoliumon álló kunyhót, amit az ő korában Romulus házá­nak tartottak. Tacitus a korabeli germán tele­pülésekről írt pár sort, míg Sztrabón a gal­liai épületekről közölt némi információt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy ezeknek az egyszerű épületeknek milyen jel­legzetességeit emelték ki, és látható, hogy a tetőfedés anyagára majdnem minden esetben kitértek. Vitruvius írja is, hogy ezek a házak „barbarico more testudinata” (Vitruvius, II. 14), vagyis barbár módon voltak lefedve, ami alapján arra következtethetünk, hogy a fazsindellyel, szalmával, náddal, földdel vagy egyéb szerves anyagokkal fedett házak egy­értelműen barbárnak számítottak. Habár a barbár kifejezés az ókori görö­göknél még nem volt feltétlenül pejoratív, a római felfogás érezhetően más volt. A Trai­­anus-oszlop képi programjának mélyebb elemzése rávilágított arra, hogy a barbár és római épületek együttes ábrázolása az ősz-1. táblázat. Az ókori szerzők által említett szerkezeti adatok Vitruvius Fal anyaga Tető szerkezete Tetőfedés anyaga II.1.4 GalliaX II.1.4 HispániaX II. 1.4 LusitaniaX II.1.4 AquitaniaX II. 1.4 ColchisX X X II.1.5 PhrygiaX X X II.1.5 MassiliaX II.1.5 AthénX II. 1.5 RómaX Strabon IV.4.3 GalliaX X X Tacitus Germania, 16 GermaniaX

Next