Az Érem, 2017 (73. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1. szám - Tímár Lőrinc: Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken
Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken Tímár Lőrinc MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport Az antik világ jeles építészeti alkotásaival párhuzamosan, a római városok árnyékában végig megmaradtak a bennszülött és a birodalmon kívüli népek kunyhói. A római kor és a vaskor régészetének egyik régi problémája az ilyen egyszerű épületek maradványainak értelmezése, mivel szerkezeteik anyaga az évezredek alatt rendszerint elpusztult, és csak negatív struktúrák maradtak belőlük: gödrök és lyukak. [1] Éppen ezért különösen nagy jelentősége van minden ókorból származó információnak, még akkor is, ha azok megbízhatósága sokszor kérdéses. Épületek ábrázolásaival ha nem is gyakran, de találkozhatunk római domborműveken vagy pénzeken, különösen a késő köztársaságkor és a korai császárkor pénzei között vannak olyanok, amelyek Róma városának jelentősebb középületeit ábrázolják. [2] Kunyhót vagy egyéb bennszülött építményt azonban csak kivételes esetekben találunk, nemcsak a pénzeken, hanem egyéb forrásainkban is. De milyenek is lehettek valójában a bennszülött és barbár házak? Volt-e egyáltalán különbség a barbárok és a falusi rómaiak házai között? Mit jelképeznek a pénzeken látható egyszerű kunyhók? Elsőként célszerű az ókori leírásokat röviden áttekinteni, amelyek közül Vitruvius, Tacitus és Sztrabón műveit kell kiemelnünk. Vitruvius összefoglaló művében [3] röviden kitér az építészet fejlődésére, leír néhány barbár háztípust és azt a Capitoliumon álló kunyhót, amit az ő korában Romulus házának tartottak. Tacitus a korabeli germán településekről írt pár sort, míg Sztrabón a galliai épületekről közölt némi információt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy ezeknek az egyszerű épületeknek milyen jellegzetességeit emelték ki, és látható, hogy a tetőfedés anyagára majdnem minden esetben kitértek. Vitruvius írja is, hogy ezek a házak „barbarico more testudinata” (Vitruvius, II. 14), vagyis barbár módon voltak lefedve, ami alapján arra következtethetünk, hogy a fazsindellyel, szalmával, náddal, földdel vagy egyéb szerves anyagokkal fedett házak egyértelműen barbárnak számítottak. Habár a barbár kifejezés az ókori görögöknél még nem volt feltétlenül pejoratív, a római felfogás érezhetően más volt. A Traianus-oszlop képi programjának mélyebb elemzése rávilágított arra, hogy a barbár és római épületek együttes ábrázolása az ősz-1. táblázat. Az ókori szerzők által említett szerkezeti adatok Vitruvius Fal anyaga Tető szerkezete Tetőfedés anyaga II.1.4 GalliaX II.1.4 HispániaX II. 1.4 LusitaniaX II.1.4 AquitaniaX II. 1.4 ColchisX X X II.1.5 PhrygiaX X X II.1.5 MassiliaX II.1.5 AthénX II. 1.5 RómaX Strabon IV.4.3 GalliaX X X Tacitus Germania, 16 GermaniaX