Gróf Dessewffy Miklós barbár pénzei (1910)
Előszó (Dr. Gohl Ödön)
Eddigelé azonban, az eraviszkus és a szarmata pénzek csoportjait, meg a tótfalusi éremleletet kivéve, hiányzott olyan magyar gyűjteményes kiadvány, amelyben a hazai barbárpénzek képeit nagy számban megtalálhattuk volna. Ha meghatározni, megállapítani, idézni kellett, régebben Lelewel, Duchalais, majd pedig De la tour, Muret, újabban Windischgrätz meg Forrer könyveit, tehát csupa külföldi forrást kellett használnunk, amelyekben pedig a magyarországi fajok jobbára csak egyes beékelt fejezetek keretében vannak képviselve. Márpedig éppen a mi barbár pénzeinket illetőleg, melyeknek legnagyobb része majdnem teljesen nélkülözi a feliratokat és éremképül is antig csak fej meg ló vagy lovag képét viseli, a további tanulmányozásnak és ismertetéseknek úgyszólván nélkülözhetetlen segédeszköze az érmeknek képeit tartalmazó képatlasz. Dessewffy Miklós grófnak, az antik görög pénzek mély szakismeretű és finom klasszikus értékű gyűjtőjének kiválóan szép példányokból álló barbárpénz-gyűjteménye a m. nemz. múzeum éremtára után hazai köz- és magángyűjteményeink közt leggazdagabb sorozatát leírja e nemű emlékeinknek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezen különleges szakma tanulmányozhatására szinte gondviselésszerű szerep jut a nemes gróf azon meleg tudományszeretetből és hazafias érzésből fakadó nagylelkű elhatározásának, hogy gyűjteményének tudományos becsű maga szerkesztette lajstromát és a modern követelményeknek mindenben megfelelő képatlaszát bőkezűen, nagybecsű ajándékul adja itt a tanulni vágyó hazai közönségnek kezeibe. Az idecsatolt képtáblákon bemutatott barbár pénzgyűjtemény az első három képtáblán ábrázolt galliai és noricumi pénzeket leszámítva, majdnem csupa hazai barbárpénz-fajokból áll. Évek hosszú során át folytatott gyűjtés eredményeképen a nálunk előforduló barbár éremcsoportok legnagyobb része, úgyszintén a gyakrabban található fajok, sőt számos igen ritka species is képviselve van e sorozatokban. Ilyen összetételénél fogva e gyűjtemény univerzális jellegű és kiválóan alkalmas arra, hogy belőle megfelelő áttekintést nyerjünk hazai barbár népeinknek a római uralom kezdetét megelőző időkben gyakorolt pénzveréséről. Éppen ezen okból, a gyűjtemény ezen tulajdonságainál fogva látszott különösen érdemesnek és barbárpénzeink tanulmányozhatására nézve célszerűnek, hogy e képsorozat, amely eredetileg csakis intim körben szétosztandó igen csekély számú példányban volt tervbe véve, — most már szélesebbkörű használatra szánva, jusson a numizmatika iránt érdeklődő hazai közönség kezeibe. Ezen instruktiv cél szempontjából a képtáblák sorrendjéhez alkalmazkodó magyarázó lajstromban minden egyes éremnek Dessewffy Miklós gróf által sajátkezűleg pontosan fölmért nagysága és súlya, továbbá amennyire lehet, a hovatartozósága, lelőhelye és a meghatározásokhoz leginkább használt hazai és külföldi forrásmunkákban, monográfiákban, folyóiratokban közzétett azonos fajokra illetve változatokra hivatkozó idézetek is megadattak. Ezen magyarázó lajstromon kívül számos konkordanciát, vagyis egyeztető lajstromot is talál alább az olvasó. Ezen konkordanciák célja az, hogy az említett forrásmunkákra vagy folyóiratokra hivatkozó idézetek alapján, — ha azok a könyvek nincsenek kéznél, — könnyű szerrel föltalálhassa itt az olvasó a megfelelő érmet, amennyiben ez megvan a gyűjteményben. A zárójelek közé tett számok a Dessewffy-gyűjtemény megfelelő sorszámait jelentik, így pl. a konkordanciában, De la Tour rovatában 95 (44) azt jelenti.