Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

2 BUDENZ JÓZSEF. 612. men- v. men- (menni, megyek, menő) . menekedni.* Ip. manne- menni, vhova menni (auten m. előre menni, nőve­kedni). IpF. manna- \f. mene- menni, elmenni \ észt. mine- men­ni (ára m. elmenni). \ oszt. men- menni \ vog. min-, men- | votj. min-­­ zürj. mun- ] cser. cserH. mi-[em] menni, odamenni\md. máne-, mdE. mene- me­nekülni, megszökni, md. mánde- elereszteni. 613. menüi v. menyül ('fe'menyülni luxari, eluxari), menít: ij oszt. ménd-, méned- hajlítani (biegen) \ md. máne-, mánde, mene-, mende- meghajtani, hajlítani (inflectere) , máníve- meg­hajlani. 614. mén (méne-t, mén-t; ménes) : I cser. ömne, cserH. imni ló. 615. meny (menye-t; menyasszony; menyecske) : /. minia meny (nurus, uxor filii)\észt. mini (gen. minia), minia meny ; minig (gen. -ga) u. a. \ liv. mina meny \ Ip. mane meny, sógorné (nurus, uxor fratris) ; Ip­. manne sógorné (férjnek nő­vére), manne meny (nurus). || vog. mán meny \ oszt. men, ménen meny \ votj. men. h­i-men menyasszony (braut; k­i- kevés, kicsi \ zürj. mon meny. 616. menny (mennye­t; mennyet). || md. menil, menel, mdE. mánet menny, ég (himmel); mdE. kurgo mánef íny, szájpadlás. 617. méreg (mérge­t, mérges^): /. myrkky méreg (venenum), myrkkyise (nom. -yinen) mérges \ oszt. myrki (nom. myrk) méreg \ spF. mirko. 618. mer (vizet merni), merít (meríteni) haurire: oszt. emerd­, oszt­. emregd- meríteni (schöpfen). || vog. amert- u. a. \ md. amele, amelde, mdE. amule­, amulde­meríteni. 619. mér (mérni, mérték, mérsékelni): /. máárá megszabott­ határ, meghatározott mennyiség, mérték (máárá-páivá határnap, isommassa máárássá nagyobb mér­tékben, tietáá mááránsá mértéket tudni, tartani) . mááráá­ meg­határozni r­észt. máárá (nom. máár) czél, határ (máárá-páiv); máára- meghatározni, kiszabni \ liv. már merték \ Ip. mere, IpF. márre =/. máárá; Ip. merete-, IpF. márede- = mááráá- (de­terminare, praefinire).

Next