Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Schütz József: Az északi-osztják szóképzés 1

SCHÜTZ JÓZSEF. dolgoztam föl, így dolgozatom — egységes nyelvjárásról lévén szó — sokkal egységesebb képet nyert, viszont azonban nem merítheti ki teljesen az osztrák nyelvtan e fejezetét, mivel más dialektusok bizonyára más képzőket és funkcziókat mutatnak föl. Ha már most dolgozatom általános eredményeiről akarnék szólani, csak ismétlésekbe kellene bocsátkoznom. Az összes finn­ugor nyelvekre vonatkozólag konstatált tényeket csak megerősítik az osztjákság adatai: az ige és a névszó kategóriája sokféle érintkezési pontot mutat föl, minek következtében a deverbális és denominális képzők nagyrészt azonosak; a kicsinyítő képzők egy része a nomen possessoris és possessi képzésére is szolgál. Feltűnő dolog, hogy a deverbális igeképzők közül a gyakorító, a mozzanatos és a műveltető képzők oly nagy egyezést mutatnak: a -t- és -l- képző mindhárom funkc­iót képviseli: -i- (-%-), -*-és -m- gyakorító­s mozzanatos igéket is alkot. * A kidolgozásnál lehetőleg tartózkodtam a hasonlítástól, csak a megfelelő vogul képzőre utaltam, de csakis akkor, ha az egyezés nyilvánvaló volt. Még csak a hangjelölésről kell szólnom. A Népköltési Gyűjtemény hangjelölése nem egyezik a NyK.-ével, mely a FUF. jeleivel van írva. Azért a Népk. Gyűjt, egyes eltérő jeleit át­írtam, de csak akkor, ha kétségtelenül meg volt állapítható a hangértékük. Eltéréseim tehát ezek: q, h. a, g h. á, § h. s, g h. s, $ h. §, £ h. i, v11 h. u. Meghagytam azonban ezen jeleket: k, t, 2. (PÁPAY az előszóban zöngétlen médiáknak mondja, a NyK.-ben azonban g, d­, b-t ír ,helyettük; KAEJALAINEN szerint gyöngén zöngés médiák ezek), i (melynek a NyK.-ben a követ­kező jelek felelhetnek meg: i, 9, §), u (= a0? vö. FUF. VI. An­zeiger 27). ANTAL hagyatéka és saját gyűjtése alapján közzéteszi PÁPAY JÓZSEF. Budapest-Leipzig 1905.­­ Északi osztják nyelvtanulmá­nyok: NyK. 36., 37., 38. k.

Next