Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 71. szám (1988)
A magyar nyelv tanítása - Dörnyei László: „Petőfi nemcsak tollal és papírral harcolt, hanem rendes fegyverrel is”
szén „vad” véleményeket is olvashatunk: „1839-ben lesz katona. 2 év múlva sikerül neki kikereckedni belőle, mert nagyon beteg volt (sosem volt egészséges).” (francia) Valamivel szolidabb a következő vélekedés: „Színes akart lenni, jazsot is vándorszinházban. Bevonult katonának de a egeszege nem bírta és le szereltek.” (norvég) A pápai évek — Hatan meg sem említették. Akik viszont szóltak róla, mind kiemelték a Jókaival és Orlayval kötött barátságát, olykor kicsit elírva a neveket. „1839-ben katona lett, de 1841-ben csak két év múlva obsitot kap és újra deák lett Pápán ahol összebarátkozott Jókai Mórral és Assai Pethies Somával.” (angol) Az első nyomtatott vers, a Petőfi név születése — Ez a két esemény szorosan összekapcsolódott a fiatalok emlékezetében. A tíz erről író közül nyolc említette együtt, pl.: „1842-ben kiadták az első nyomtatott versét: A Borozót. Ugyan ebben az évben költő nevet választ: Petőfi lesz Petrovicsból.” (angol) Volt, aki igen egyszerűen oldotta meg a költővé válás bonyolult folyamatát- „Színész volt egy darabig, de akkor költő lett.” (kanadai) A pozsonyi országgyűlésen . Hat feljegyzés szól erről, köztük téves is, pl.: „1843 országgyűlés tagja lett.” (NSZK-beli); „1843 Pozsonyba gyalogol, az országgyűléshez.” (NSZK-beli); „Országgyűlésen volt Pozsonyban 1843-ban.” (amerikai); „1843-ban Pozsonyba megy az országgyűlésre, és arról ír az újságba, így tud pénzt keresni.” (francia); „1843-ban Pozsonyba megy az országgyűlésre meg Vörösmartyhoz.” (NSZK-beli) Vörösmarty, az első verseskötet, a János vitéz . A csoportból mindössze hatan emlékeztek Vörösmarty szerepére: „1843 Vörösmarty kezdi segíteni, ajánlani verseit. Kezd költő nevet csinálni magának.” (angol) „Elment Mo egyik legnagyobb emberéhez Vörösmartyhoz. Így lett pénze és neve.” (NSZK-beli) „Debrecenben költött verset 1844 ben gyalog ment Pestre és oda adott egy vers köttetett Vörösmarty Mihálynak és nagyon tetszett neki” (amerikai); „1844-ben, elviszi a verseit Vörösmartynak, akinek tetszenek és így megjelennek. Az első verskötete híressé teszi. Nem lesz már több pénz problémája.” (francia); „1844-ben elment Pestre. Ott segített neki Vörösmarty. Híres lett és olvasta a verseit közönség előtt.” (NDK-beli); „Pestre elsétált Vörösmarty Mihállyal találkozni. Az ő segítségével egy sikeres költő lett. Volt pénze, és nagy híre lett. Megírta a János vitézt és több verseket.” (amerikai) Az idézett fiatalon kívül mindössze hárman tettek említést a János vitézről. Mednyánszky Berta — Négy fiatal (három lány és egy fiú) fantáziáját ragadta meg ez a szerelem. „Petőfi ebben az évben (1845-ben) szerelmes lesz egy gödöllői jószágigazgató leányába.” (NSZK-beli). „45 nyarán Megyánszky Bertával gödölői lányába szeret Júliába. De apja ellen van.” (angol); „1845 ben megismerkedett Mednyánszky Bertával, aki egy jószágigazgató lánya volt. Petőfi családi gondja válságba sodorják.” (NSZK-beli); „1845-ben találkozik Bertával, és szerelmes verseket. Felhők című verse mutatja a belső küzdelmeit: nehéznek találja az életet.” (francia) Szendrey Júlia — A nagy szerelem kilenc fiatalnál szerepel megemlítendő adatként, pl.: „Ugyanebben az évben (1846-ban) találkozik először Szendrey Júliával és egy évvel utána összeházasodott vele.” (svéd) „1846 Nagy Károlyi bálán találkozik szerelmével Szendrei Júliával. Erdődi várban látogatja.” (NSZK-beli) Ketten emlékeztek arra, hogy mi ragadta meg Petőfit a leányban, pl.: „1846 őszén egy nagykárolyi bálon ismerkedik meg Szendrey