Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 71. szám (1988)

A magyar nyelv tanítása - Dörnyei László: „Petőfi nemcsak tollal és papírral harcolt, hanem rendes fegyverrel is”

A Petőfivel kapcsolatos munkafüzeti feladatok a következők: 1. Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi írója 57, Kölcsey Ferenc, a Himnusz köl­tője 33, Katona József, a Bánk bán írója 32, Vörösmarty Mihály, a Szózat köl­tője 23, Arany János 6 éves volt 1823-ban. Ki született ebben az évben? — 2. írd le röviden a diafilm alapján a János vitéz cselekményét! — 3. 1844: Petőfi megírta a .... -t, Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt, és elkészítette a .... című operát. Ebben az évben született . . . ., az egyik leghíre­sebb magyar festő. — 4. Tanuld meg Petőfi Sándor Szabadság, szerelem! című versét! — 5. Olvasd el végig a Nemzeti dalt! — 6. Írd le, hogy mi történt 1848. március 15-én! A jegyzet szövegén kívül a témával kapcsolatos három diafilmet néztek meg, és Petőfi-verseket hallgattak (Nemzeti dal, Szeptember végén, Szabadság, szerelem, Itt van az ősz ..., Reszket a bokor). Közülük a Nemzeti dalt, az Itt van az ősz és a Szabadság, szerelem címűt megzenésítve is hallgatták. Videón a Nemzeti Múzeum előtt 1986. március 15-én rendezett műsort látták. Mi maradt meg ennyi anyagból? Erre voltunk kíváncsiak, amikor elkészí­tettük a felmérőt. (A Petőfi Sándor diáról készült jegyzeteiket használhatták az íráskor.) Petőfi Sándor születési ideje és helye — Mind a tizenöten pontosan írták le. „Petőfi Sándor született Kiskőrösön szilveszter éjszakáján 1823-án.” (ameri­kai) Egyikük még meg is toldotta: „1823. január 1-én, egy kis faluban, Kis­kőrösön.” (francia) A szülők — Csak egy fiatal nem említette a szülők nevét és foglalkozá­sát. Négyen viszont azt is fontosnak tartották, hogy az apa is harcolt, pl.: „Ap­ja, Petrovics István kocsmáros, édesanyja Hrúz Mária cselédlány volt. Édes­apja az elsők közé tartozott, akik 1848 őszén önként mentek katonának a nem­zeti seregbe.” (NSZK-beli) Egyikük pedig a fiúi szeretetről írt: „Az anyja Hrúz Mária volt. Cselédlányként szolgált és Petőfi nagyon szerette.” (angol) A gyermekkor — Hatan tartották szükségesnek megjegyezni, hogy Petőfi hol töltötte gyermekkorát, pl.: „Félegyházán töltötte jórészét a gyermek­korából, és Kiskunságot tartotta igazi szülőföldjeként.” (angol) Hogy milyen gyerek volt Petőfi, arra csak egy utalás van: „Jó gyerek volt.” (norvég) Az iskolaévek — Tizenhárman írtak róla. Négy vagy öt helyet emlí­tettek, pl. „Öt helyen tanult: Kecskeméten, Sárszentlőrincen, pesti evangélikus és piarista gimnáziumban és Aszódon.” (svéd) Nagyon megragadhatta fantáziá­jukat Petőfi Aszódról írt visszaemlékezése, mert hatan is idézték. „Azt mond­ta, hogy Aszódon lett: Elösször költő, Elösször szerelmes, és Elösször akart szí­­nes lenni.” (angol) Négyen emelték ki a szülők szerepét az iskoláztatásban: „1828- tól tanult (1838 tönkrement az apja és nem tudta tovább fizetni a tandíjat).” (angol) — „István nagyon törődött fiával ezért mindig járhatott Petőfi iskolába.” (svéd) — „Szegényen éltek de úgyis esküdték a fiatal Petrovicsot öt iskolában.” (amerikai) — „Petrovics István nagyon gondoskodott fiáról.” (NSZK-beli) Thalia papjai — Kilencen emlékeztek erre az életrajzi mozzanatra. Legtöbbjük összekapcsolta a család anyagi csődjével: „1838 egy rossz év volt Petőfi családjának, mert apja ebben az évben ment tönkre és Petőfinek el kel­lett mennie vándorszínésznek majd katonának.” (svéd) Egyetlen fiatal emléke­zett az apa reagálására: „Amikor apja tönkrement, Petőfi elment színésznek (apja ezért haragudott rá).” (angol) A katonaévek — Tizenegyen írta­k Petőfi eme nehéz korszakáról. Ego­

Next