Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1977 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1977-03-01 / 1. szám

I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM AMENTALO A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló vállalat dolgozóinak lapja ÁRA: 1.— Ft 1977. MÁRCIUS HÓ Vállalati közéletünk • A­ z elmúlt években sok szó esett vállalatunknál az üze­mi demokrácia kérdéseiről, összefüggésben azzal a nagy társadalmi átalakulással, amelynek következmé­nyeként ma arról beszélhetünk, hogy hazánkban a fejlett szo­cialista társadalmat építjük, s amelynek mi is részesei va­gyunk. Mi is az az üzemi demokrácia? Egy politikai fogalom, a szociali­sta demokrácia szerves része, összhangban az üzem, a vállalat gazdasági tevékenységével, alkotó módon elősegítve a gazdálkodást. Beleszólás a vezetésbe, de nem az operatív, nem a mindennapi vezetésbe, hanem a döntések előkészítésébe. Az üzemi demokrácia a szocialista állami tulajdonban lévő vál­lalatok kollektíváinak joga, a tulajdonosi jogból fakadóan el­lenőrző, beszámoltató, bizonyos kérdésekben döntési jogkör, végső soron a munkásosztály hatalomgyakorlásának egyik formája, amelynek meghatározó szerepe van a munkahelyi környezet kialakításában. És itt vagyunk a legfőbb kérdésnél. Az embereket a dolgozókat konkrétan az érdekli, hogy az adott helyen, a saját munkahelyén van-e üzemi demokrácia, milyen a munkahelyi légkör, igénylik-e, hogy alkotó, cselek­vő részese legyen üzeme, vállalata gazdálkodásának. Az üzemi demokrácia működésének sokféle fórumai van­nak: műszaki konferencia, termelési tanácskozás, szocialista brigádvezetők tanácskozása, amelyek formai elemei az üzemi demokráciának. Ezek a formák vállalatunknál is megtalálha­tók — az utóbbi időben egyre hatékonyabbak — de nálunk is érvényes az MSZMP XI. kongresszusának megfogalmazása; jobban kell működtetni az üzemi demokrácia meglévő fóru­mait, tartalommal kell megtölteni, mert az üzemi demokrácia nemcsak beleszólás közös ügyeinkbe, nemcsak érdekvédelem, hanem feladat, munka, cselekvő tevékenység, amelyben részt kell venni vállalatunk valamennyi dolgozójának. Az üzemi de­mokrácia formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításá­ban nagy szerepe van a gazdasági és társadalmi vezetésnek, de a fő hangsúly a szakszervezet munkáján van, mint a dolgozók döntő többségét mag­ába foglaló, azt mozgósító tömegszerve­zetnek. vállalat, az üzem életében megkülönböztetett helyet foglalnak el a pártrendezvények, amelyek elsőbbségi jogot élvezve irányítják és befolyásolják az üzemi de­mokráciát. Ez így van rendjén és ez a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepétől fakad. De a párt vezető szere­pének erősítése a fejlett szocialista társadalom építése idősza­kában is elengedhetetlen feladat, s ennek jó lehetőségei van­nak vállalatunknál is. A párt vezető szerepe nagymértékben attól függ, milyen a párttagság összetétele, milyen követelményt állítunk a párt­tagok elé. A Magyar Szocialista Munkáspárt lépést akar tar­tani a társadalmi haladással, ezért magasabb mércét állít tag­jaival szemben. Az alapszervezetek, a pártszervezetek sikeres és hatékony munkája jövőben is alapvetően attól függ, hogy a párttagok egyénenként milyen feladatok végrehajtására ké­pesek, az élcsapat tagjaihoz méltó módon élnek, dolgoznak, milyen a környezetükre gyakorolt hatásuk. A mi alapszervezeteinkben érvényesülnek a fő követel­mények. Párttagjaink döntő többsége tiszteletreméltóan, leg­­jobb­ tudása szerint. Önzetlenül teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. A kommunisták eszmei, politi­kai és cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy az alapszervezetek működési területükön eredményesen va­lósítják meg a vezető szerepből, a politikai és szervező mun­kából, az ellenőrzésből reájuk háruló feladatokat. Ez minde­nekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét és a he­lyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. Amikor a szocialista demokráciáról, a vállalat életéről szólunk, öröm számunkra, hogy lehetőségeink egy új fórum­mal, üzemi újsággal gyarapodtak. A „Nyíregyházi Dohány­­fermentáló” hat újságoldalán is megoszthatjuk gondolatain­kat, terveinket, örömeinket és gondjainkat egyaránt, tovább gazdagodik dolgozóink és vezetőink információs lehetősége. Legjobb hasznosítása rajtunk áll. ott, az első szám indításakor a lap munkájához társa­dalmi szerkesztőinek, olvasóinak jó együttműködést, sikereket kívánok! SZARVAS ISTVÁN a vállalati pártvezetőség titkára A M Munkásőrök köszöntése A munkásőrség megalakulásá­nak 20. évfordulója alkalmából vállalatunk vezetősége és szak­­szervezeti bizottsága a vállalat­nál dolgozó munkásőrökkel ba­ráti, elvtársi összejövetelt szer­vezett. Hárman pénzjutalom­ban, négyen pedig tárgyjuta­lomban részesültek. Munkás­őreinkről külön fényképes tab­lót is készítettünk a jubileum alkalmából. (A munkásőr életről szóló riportunk lapunk 4. olda­lán olvasható.) A „Kiváló vállalat” címet pályázta meg kollektívánk Az 1976. évi munkaverseny eredményei alapján a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Válla­lat kollektívája megpályázta a megtisztelő „Kiváló vállalat” cí­met. A különböző értékelési fel­tételek (28, a vállalat működé­sének minden területét felölelő jellemző mutató) többségében jó eredményeket értünk el; a vál­lalat 1976-ban valamennyi alap­vető feladatát teljesítette. A tervezettnél több nyersdohányt dolgoztunk fel, jelentős mérték­ben javult a termelékenység, a termelésnövekedést a vállalat teljes egészében a termelékeny­ség emelkedésével érte el. Csök­kent az önköltség, korszerűsítet­tük a termékszerkezetet, nőtt a vállalati eredmény. A szociális, mozgalmi tartalmú versenyfel­adatok megoldásában is sikere­ink voltak. Az értékelésre és a „Kiváló vállalat” cím odaítélé­sére a következő hetekben kerül sor. A tartalomból A szakszervezet életéről szól Tímár István írása, amelyben elsősorban a szocialista brigá­dok munkáját mutatja be. Az idei műszaki fejlesztési felada­tokat elemzi Harascsák György. (2. oldal) Bemutatjuk a debreceni gépfermentáló üzem Május 1 szocialista brigádját, vállala­tunk egyik kiváló kollektívá­ját, valamint Molárovics Györgynél, akit nemrégiben a Szakszervezeti munkáért arany fokozata kitüntetésben része­sítettek. (3. oldal) Fél éve tartották a vállalati ifjúsági parlamentet. Mi lett a sorsa az ott elhangzott javas­latoknak? — erre a kérdésre keresett választ lapunk társa­dalmi munkatársa, dr. Toldy Miklós. Ugyanezen az oldalon mutatjuk be Beravek Mihály­­nét, aki munka mellett vállal­ta a tanulást. (4. oldal) A dohánytermesztési társu­lások életéről közlünk összeál­lítást. Beszámolunk egy kato­nafiatalunk életéről, és sport­eredményekről tudósítunk. (5. oldal) 1977 Jobb munkakörülmények Együttműködés a termelőkkel Beszélgetés Jéna Pál igazgatóval az idei tervekről Jelentős feladatok várnak 1977-ben is vállalatunk kollek­tívájára. Az ország dohányter­mő területének csaknem két­harmadáról, körülbelül 1300 va­t.vj.i aui.aug e­. j.A.u ........ közel kétszáz dohánytermesztő gazdasággal állunk kapcsolat­ban a területünkhöz tartozó négy megyében. Mindez jelzi, hogy dolgozóinknak az iparág szempontjából is számottevő munkát kell elvégezniük. Mi­lyen körülmények között végez­hetik munkájukat vállalatunk dolgozói — erről beszélgettünk Jóna Pál igazgatóval. — Két alapvetően fontos fel­adatkörben csoportosíthatók idei tennivalóink — mondta. — Tovább szilárdítjuk a nyers­anyagbázisunkat és szeretnénk jelentősen javítani a munka­erőhelyzetünket. Mindezek ér­dekében számos intézkedést tet­tünk már az év eddig eltelt ré­szében is. — Hogyan javítja vállala­tunk a dohánytermelő gazda­ságokkal kialakított kapcsola­tot? — Sokoldalú kapcsolatépítés­ről van szó. Röviden azt mond­hatjuk: szerződéses kapcsola­tainkat arra kívánjuk felhasz­nálni, hogy termelésközpontú együttműködést alakítsunk ki. A mi munkánkat is javítja, ha­ a mi segítségünkkel jobb ered­ményeket érnek el a dohány­­termesztő gazdaságok. Termé­szetesen megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a társulások­ban részt vevő gazdaságok tá­mogatására. — Milyen konkrét intézke­dések történtek már eddig? — Hozzájárulunk, hogy több gazdaságban április végén korai ültetésű palántákhoz jussanak, és mi is segítjük, hogy az ülte­tés a dohánytermő terület mi­nél nagyobb részén május vé­géig befejeződjék. Azoknak a gazdaságoknak, szövetkezetek­nek, ahol a sikeres palántane­veléshez a mi segítségünk szük­séges, talaj­fertőtlenítő szereket adunk. Lehetőséget teremtünk arra is, hogy bizonyos mennyi­ségű indító műtrágyát adjunk a palánták jobb megeredéséhez. Úgy gondolom, jelentős támoga­tás az is, hogy ahol nem tud­ják elvégezni a különböző ta­lajvizsgálatokat, abban is segí­tünk: a mi laboratóriumunk­ban megoldjuk, és szaktanácsot adunk a talajerő-utánpótlás leg­célszerűbb módjához. Mindezt természetesen azért tesszük, hogy feldolgozó üzemeink idő­ben, jó minőségű nyersdohány­hoz jussanak és terveink telje­sítéséhez elegendő mennyiségű dohány álljon rendelkezésünk­re. Továbblépünk az átvétel kulturáltságában is: a nedves­ségtartalom meghatározását műszerekkel fogjuk végezni, s a szubjektív megítélésből adódó félreértéseket és vitákat is várha­tóan ki tudjuk küszöbölni. Szin­tén az együttműködés témájá­hoz tartozik, hogy mi is na­gyobb szárítókapacitással ké­szülünk a szezonra, mert sok gazdaság kap új r­ ■á­fic­t, ame­lyek esetleg késhetnek, vagy a nem eléggé begyakorlott üze­melés miatt alacsonyabb telje­sítmények adódhatnak. Ezek kiegyenlítése érdekében a mi lehetőségeinket is latba vetjük. — Mi történik mindezekkel párhuzamosan a nyíregyházi f­ermentálóüzemben? — Hatékony műszaki fejlesz­tésre kerül sor 1977-ben. Erre többek között a munkaerőhely­zet miatt van szükség. Eddig a szezonban körülbelül 700 idény­munkásra volt szükség, de ma már nehezen kapunk ennyi em­bert. Ezért mintegy tizenötmil­lió forint értékben új berende­zést állítunk a technológiai vo­nalba, amelynek eredményeként a legmunkaigényesebb és legne­hezebb műveleteket — a prése­lést és a bálázást — teljes mér­tékben automatizáljuk. Az új berendezések az idei szezonban már működni­ fognak. (Folytatás a 2. oldalon) Csatlakozás a csepeli felh­íváshoz Negyvenhárom szocialista bri­gád jelentette be csatlakozását vállalatunknál a csepeli felhí­váshoz, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére jobb munkára, a tervek túlteljesí­tésére kezdeményezett a Csepel Vas- és Fémművek kollektívá­ja. Brigádjaink a terméshoza­mok növelése érdekében szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat a termesztő gazdaságokkal, a társulásokkal. Ezzel a betakarí­tási veszteségeket lehet csökken­teni jelentősen. A szocialista brigádok a terméshozamok nö­vekedéséből származó többlet­termés feldolgozását létszámnö­velés nélkül valósítják meg. A vállalati kollektívák tíz száza­lékkal növelik a tőkés export­ra szállított áru mennyiségét. A hazai és külföldi igények jobb kielégítésére kilenc százalékos gyártmányfejlesztést valósíta­nak meg. Üzemeinkben egyre nagyobb tért hódít a gépesítés, automa­tizálás. Képünkön: a nyíregyházi gyár kocsányozó gépsorá­nak kapcsolótáblája és kezelője.

Next