Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1980 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1980-02-01 / 1. szám
Hosszú fermentálási idény AZ 1979. ÉVI TERMÉSŰ NYERS DOHÁNYOK feldolgozásának egyik legfontosabb feladata volt a kocsányozott dohányok részarányának és mennyiségének lényeges növelése. Ez a feladat csak körültekintő intézkedésekkel, a tárgyi és személyi feltételek megteremtésével, a kocsányozó gépsor üzemidejének növelésével, a kapacitáskihasználás fokozásával volt és lesz biztosítható. Az előző években egy-egy fermentálóüzemben a fermentálási tevékenység meghatározó hányada a második félévre esett. Nyíregyházán először következik be, hogy a mostani fermentálási idényben az első féléves termelési feladatok nagyságrendileg megközelítik az 1979. második félév feladatait. Ez érzékeltethető többek között a következővel. Az első félévben eddig a műszakszám 100—130 között változott, most 180—185-tel kell számolnunk, mindezekkel összefüggésben az üzemben az 1979/80. fermentálási idényben rekorderedmények realizálódnak: a teljesített műszakok száma meg fogja közelíteni a 400-at, az előállított kocsányozott fermentált dohány mennyisége pedig a 12 ezer tonnát az eddigi 9 ezer tonna maximummal szemben. 1980. első fél évében fermentáltdohány-termelés csak egy üzemben, Nyíregyházán folyik. Ennek következményeként a meglévő lehetőségeket, erőforrásokat ebbe az üzembe kell koncentrálni. NAGY SZÜKSÉG VAN az üzemek közötti átgondolt, egyeztetett kooperációkra. Legjobb példa erre, hogy a Debreceni Dohánybeváltó és -Fermentáló üzemből 45—50 dolgozó Nyíregyházán fog műszakban dolgozni a fermentálási idény befejezéséig. Minden területen szükségszerű az együttműködés, a tartalékok hasznosítása abból a célból, hogy az 1979. évi termelésű dohányok feldolgozása május közepéig befejeződhessen. A szokványos megnövekedett feladatok tovább bővülnek azzal, hogy a Szolnoki Fermentáló Üzemtől — tűzkár bekövetkezése miatt — mintegy 2100 tonna kocsányozott, gépileg nem előkezelt, bálázott dohányanyag fogadását, kamrás fermentálását, valamint visszaszállítását is meg kell oldani. Ez az üzem feldolgozó kapacitását nem befolyásolja, de nagy figyelemre van szükség ahhoz, hogy a hideg és viszonylag magas nedvességtartalmú kocsányozott anyagból jól fermentált és megfelelő minőségű késztermék legyen előállítható. VALAMENNYI DOLGOZÓNK szervezett és összehangolt tevékenysége lehet biztosítéka az 1979/80-as fermentálási idény eredményes befejezésének. TÓTH JÁNOS DOHÁNY FERMENTÁLÓ A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1980. FEBRUÁR HÓ Beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlés Valóra váltott gazdaságpolitika Pártkongresszusra készülünk, ennek jegyében tartották meg vállalatunknál is a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlést, amelynek két napirendje volt: a pártvezetőség beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a pártvezetőség titkárának, a vezetőség tagjainak és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek megválasztása. A vállalati pártvezetőség titkárának ismét Szarvas Istvánt választották. A pártvezetőség tagjai: Ambrusz József, Balogh Árpádné, Benkei István, Listván József, Marina Györgyné, Matiz Béla. Pártszervezetünket a nyíregyházi városi küldöttértekezleten Vajas Ferencné, Hudák Józsefné, Havasi Józsefné, Volóczki Sándor képviselte, ahol a megyei pártértekezletre küldöttként választották meg Hudák Józsefnét és Valóczki Sándort. A városi pártbizottság tagja lett Havasi Józsefné. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a pártvezetőség beszámolóját és a hozzászólásokat. A pártvezetőség munkájának középpontjában az elmúlt öt esztendőben a termeléssel, gazdálkodással összefüggő kérdések álltak. Az volt a pártvezetőség törekvése, hogy a gazdasági kérdések eldöntésénél maradéktalanul érvényesüljenek a párt gazdaságpolitikai célkitűzései, érvényesüljön a vezetők politikai felelőssége. A pártvezetőség úgy ítélte meg, hogy a vállalat elmúlt 5 évi tevékenységét a megalapozott, tervszerű, rugalmas, a változó feltételekhez és közgazdasági környezethez igazodó gazdálkodás jellemezte. Jelentős műszaki fejlesztési és szervezési intézkedésekre került sor, korszerűsödött a vállalati szervezet, tovább erősödött a termelői kapcsolatrendszer, sor került a hatáskörök bővítésére, megkezdődött a DH-munkarendszer bevezetése. Nagy eredménye volt az elmúlt 5 év gazdálkodásának a termőterület stabilizálása — állapította meg a pártvezetőség beszámolója. — Meg tudta teremteni a vállalat a megfelelő nyersanyagbázist, tovább növekedett a vállalat dohánytermesztési-feldolgozási egységesítési tevékenysége, létrejött a dohánytermesztési rendszer. Az 1978-as rendkívüli időjárási körülmények között elért alacsony átlagterméstől eltekintve a hektáronkénti hozamok a számítottnál erőteljesebben növekedtek — főleg a nagylevelű dohányoknál —, esetenként nem kis feladatot jelentve a raktározási és készletgazdálkodási problémák levezetésében. A dohánytermesztésben erősödtek a szocialista gazdálkodás jellemzői; az állami gazdasági és termelőszövetkezeti termőterületek aránya megközelítette a teljes terület 90 százalékát. Erőteljes és dinamikájában növekvő fajtaváltásra került sor az elmúlt 5 esztendőben a hevesi dohányok javára, de növekvő tendenciát mutatott a VP—9 dohányfajta termesztése is. Az elért eredmények egy megfelelően kidolgozott termelésfejlesztési koncepció következtében születtek, kemény munkát takarnak. Megalapozták a következő évek tennivalóit is, amikor is alapvetően a gyártóágazat alapanyagigényének kielégítése a legfontosabb feladat. Elismerésre méltó az a műszaki fejlesztési tevékenység — hangoztatta a pártvezetőség beszámolója—, amely az elmúlt öt évben a vállalatnál megvalósult. Teret hódított és a hevesi exportdohányok előállítását kivéve már általánossá vált a kocsányozott fermentálás és ennek befejező részeként megépült az automata kocsányprés, befejeződött a kamrás fermentálóüzem és az X-es szárítók műsorkeretessé történő átalakítása, széles körben korszerű anyagmozgatási — egységrakományos — rendszer került bevezetésre, befejeződött a debreceni raktárépítés, két új raktár épült a nyíregyházi beváltóüzemben és korszerűsödött személyszállító járműparkunk. Ezek a műszaki fejlesztések — amelyek megvalósítása műszaki és karbantartó szakembereink munkáját dicséri — alapvetően járultak hozzá, hogy a vállalatunkról alkotott vélemény kedvező legyen. A végrehajtott műszaki fejlesztések nemcsak a gyártott termék és a fermentálási technológia korszerűsítésével jártak, hanem a végrehajtott szervezési, üzemösszevonási, létszámátcsoportosítási és norma vonatkozású intézkedésekkel együtt lehetővé tették, hogy kevesebb dolgozóval oldjuk meg a megnövekedett feladatokat, számottevő mértékben növekedjék a termelékenység. Szervezett, hatékony munka jellemezte a vállalat létszámgazdálkodását is. Az életszínvonal emelésére hozott határozatok a vállalatnál megvalósultak, a tervezettnél és az átlagnál magasabb mértékben növekedett dolgozóink átlagkeresete, öt év alatt 40 százalékkal, tehát a hatékony munka megfelelő jövedelemnövekedéssel párosult. A vállalat eredményeihez (Folytatás a 2. oldalon) A NYÍREGYHÁZI FERMENTÁLÓ a vállalat legnagyobb üzeme, ahol most minden munkáskézre szükség van. A vágószalagon óránként 50 mázsa nyers dohányt dolgoznak fel. (Képriportunk a lap 4. oldalán.) Forradalmi ifjúsági napok életlen, hogy történelmi sorsfordulóink a naptárban ily közel kerülnek egymáshoz, holott a valóságban az 1848-as szabadságharc és felszabadulásunk között közel egy évszázad telt el. Véletlen a naptári közelség, véletlen, hogy a tavaszi megújulással köszöntjük együtt, de nem véletlen az, hogy mely napokat tekintjük nemzeti ünnepeinknek, mit vallunk haladó forradalmi hagyományként. Valljuk, hogy a márciusi ifjak méltó örökösei vagyunk, hisz mi váltjuk valóra mindazt, amit példaképpé nemesedett elődeink megálmodtak. Azt a zászlót követjük, mely az 1848/49-es szabadságharcosokat lelkesítette, melyet a Tanácsköztársaság forradalmárai vittek tovább. A három tavasz eseményei nem csak megemlékezésre, de tettekre is köteleznek bennünket. Tettekre, a szocialista haza építésére, a szocialista ember formálására, a szocialista kultúra terjesztésére. Igen jelentős a feladata ebben az ifjúságnak, hazánk ifjúsági szövetségének, a KISZ-nek. Mikor népünk három tavaszára emlékezünk a forradalmi ifjúsági napok keretén belül, a megemlékezés mellett helyt kell adnunk jelenünk bemutatásának és jövőbeni céljaink meghatározásának. (A forradalmi ifjúsági napok vállalati programját a lap 5. oldalán közöljük.) Kimagasló versenyeredmények Az 1979. évi munkaverseny kiemelkedő sikerekkel zárult. Mind az éves, mind pedig az azt kiegészítő kongresszusi versenyvállalásainkat maradéktalanul teljesítettük. A verseny legfontosabb eredményei: exporttermelésünket a bázishoz viszonyítva több mint két és félszeresére és ezen belül a tőkés exporttermelést több mint háromszorosára növeltük; az egy főre jutó termelési érték közel 15 százalékkal haladta meg az előző év szintjét; a termelési költségek mintegy 14 millió forinttal csökkentek. A termeltetés területén a verseny eredménye, hogy a dohánytermő területek biztosítása az ipar igényeinek megfelelően fajtaösszetételben történt, vagyis a kerti és hevesi dohányfajta területének várt növelése a kállói dohányfajta területének egyidejű csökkenésével valósult meg. Az exporteredmények elérését megalapozta, hogy mind az ipari, mind pedig a termelői hevesi mesterséges szárításnál több mint 5 százalékkal javult az exportrészarány. Az exportalapanyag javulásához nagyban hozzájárult az anyagi ösztönzéssel egybekötött szárítótelepek közötti munkaverseny is. Ezen túlmenően javította a kihozatalt a hatékony válogatási módszerek alkalmazása. Végeredményben az 1978. évi 438 tonna összes és ezen belül 214 tonna tőkésexport-termeléssel szemben 1979. évben 1148 tonna összes és ezen belül 664 tonna tőkés export fermentált dohányt állítottunk elő. A fermentált dohánytermeléssel kapcsolatos versenyvállalásaink között kiemelten szerepelt a fermentált dohányok minőségének javítása, a kocmányozottan kiképzett dohányok arányainak növelése és az egy műszak alatt előállított fermentált dohány mennyiségének emelése. A gyártásközi ellenőrzések számának lényeges növelésével, a minőségi pontrendszer alkalmazásával sikerült elérnünk, hogy fermentált dohánytermékeink összesített minőségi mutatójának értéke az elmúlt évekhez viszonyítva mintegy 3 százalékkal javult. Mind a hagyományos, gépi úton fermentált, mind pedig a kocsányozott kiképzésnél javult a műszakkapacitás kihasználása. A kocsányozottan kiképzett dohányok részaránya több mint 10 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. Vállalati szinten a két tényező együttes hatásának eredményeként az egy műszakra eső termelés közel 6 százalékkal nőtt. A termelékenység növelése, dolgozóink nagyobb mértékű bérfejlesztésének biztosítása érdekében kongresszusi versenyvállalásunkban éves szinten 60 létszám megtakarítását irányoztuk elő. Ténylegesen 73-mal csökkent az átlagos létszám. A megtakarítás a kiképzési módok arányainak kedvező változásából, a hagyományos, korszerűtlen szárítási mód felszámolása (Folytatás a 4. oldalon)