Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-28 / 22. szám
VII. évfolyam Kiadóhivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY ) gazd. akad. könyvkereskedések DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. ÉP SS* Minden a „Tiszavidék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debreczen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk beküldeni. 22. szám. Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap. Nagyobb terjedelmű, mint szintén több izben üteg jelesiő hirdetések, alku szerint a Leg-jittái»yosal>í»an közöltétnek. Május 28. 1781. Nyilttér alatt minden három hasábos garmandsor lő ki. és 30 kr bélyegdij. Előfizetési il i. Postán küldve .... Félévre............................3.—6.—T Évnegyedre......................1.50 W Hirdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyiregyházán a postahivatalnál. Dehl'VCzeitben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petiik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerűbb öt krajczáros utalvány által. Nagy-Kálló és környékének erdő és fatenyésztési ügyében. 1. Nem csak e város környékét, hanem az egész Nyírséget is áttekintve, elszorul az ember szive, hogy mennyire faszegény ez; nemcsak az épületi, szerszámi és tűzifa szükségletet nem képes fedezni, — de még maga a talaj is igen-igen érzi már, a mennyiben a futó homok és szik a fedetlen talajon mindinkább nagyobb erőt vesz. Mely annyival is inkább aggodalmat keltő, mennyivel inkább meggyőződik az ember, hogy itt még a fásítás és erdőültetés ügyében mily keveset tesznek; holott a mai időben az egyetemes gazdálkodás egyik ága sem ígér oly biztos, és magas jövedelmet mint a fa- és erdőtenyésztés, midőn az épületi és szerszámi fák darabját csaknem arannyal, a tűzifa ölét pedig 18—24 trtfával kell fizetni. Különösen tudnánk elszomorító képeket rajzolni, hogy egyes helyeken, hol ezelőtt még alig néhány évvel is szép kis csere, erdő díszlett, ma már levágva, elhagyatva, — ez erőszakkal kipusztitott erdők, cserék utolsó romjait a fatönköket túrják ki az utolsó faszükségből; de személyeskedni nem természetünk, meg másfelől nem is illendő, habár itt a nagy közönség közelebb és távolabb egy vagy más tekintetben igen érdekelve van, — nem mutatunk rá a helyekre Holott pedig nem pusztítani, hanem inkább nevelni, tenyészteni és a meglévőket helyesen kezelni, ápolni, sőt gyarapítani kellene. Be is látták ezt már többen, több egyes föld és kertbirtokosok, mint Kállai Ákos, Dr. Bleuer, Appel it, Tamár stb. urak erejük és saját szükségükhöz mérve igyekeznek az eddigi hibán segíteni, jó példával menni elől, a faszegény határt a magok birtokain igen szépen fásítják. Felemlíthető még a nagy-kállói v. elöljáróság, különösen Kovács Károly és Holló Károly jegyző úr felébredt buzgólkodása is a fatenyésztés ügyében; amennyiben nemcsak saját, hanem a város szükségére is ez idei tavasszal nagy mennyiségű akácz magot rendeltek volna meg Debreczenben, de elkéstek, mag nem lévén már az illető üzletben. Vándor tanító is járt itt május derekán, — de nem sok örömet vihetett el, mert amint értesülünk a tanítványok összeszerzésére nem történt előlegesen alapos intézkedés, bizony pedig felillenék itt egy kevés fatenyésztési bölcsesség! Nem megrovás végett, említjük fel, egyedül szóvünk borús érzetének adunk hangot, midőn felemlítjük, hogy itt N.-Kalló alatt Harangodnál is az erdő pusztulás, mily szomorú látványt nyújt; kivált midőn tudjuk, hogy nem gondozott fürdője Dr. Józsa úr állítása szerint jótékony gyógyerejü vízzel bírna. Pedig e gyógyerejü fürdőnek is mily nagy hiányát érzi az itteni közönséges osztály, — mely távol, messze fürdőre nem utazhatik. És csak egy kis áldozat kellene pedig, — egy kis áldozat, az erdőség illetőleg a csere megörökítése, fürdőhelyiség, sétatér stb. és mily szép jövedelemforrás lenne. Ennélfogva mi azt hozzuk javaslatban, hogy Szabolcs megyében, akár Nyíregyházán, akár Nagy, Kállóban székelve alakuljon egy „fa és erdőtenyésztési egyesület” , mely egyesület a megyei közgyűlés pártfogását felkérve szép és hasznos jövendőnek nézhet elébe. Melyről jövőre bővebben szólunk. K. Gy. Szabályzati tervezet az országos közoktatási tanács számára. 1. §. A közoktatás igényeinek országos képviseltetése czéljából a magy. kir. közoktatási ministerium oldala mellett országos közoktatási tanács alal kutatik. 2. §. Ezen tanácsnak feladata, a közoktatás állását és szükségleteit az országban éber szemmel kisérni, annak előmozdítása tekintetében a közoktatási miniszernek előterjesztéseket s javaslatokat tenni: a közoktatás főképtudományos és módszertani részére vonatkozó ügyekben a közoktatási miniszter felfogására véleményt adni, s általában a közoktatás terén a minisztériumnak szakismeretével és tanácsával segítségére lenni. 3. §. Az előbbi szakaszban általában felemlített ügyek közé különösen tartoznak: TARCZA. Emlékszel-é ? - 1868. — Emlékszel-é az ábrándos ifjúra Midőn kebledre hajtá bús fejét; És átkarolva őt, miként folyondár, Arczára hintve csókod ezerét?__ Emlékszel-e, az ég minő derült volt, Csillag szemével hogy mosolyga ránk? Míg elfeledve ez önző világot, Egymás keblén oly boldogok valánk!? . . . Szivemre tetted picziny kis kezed És kérdezed: vájjon mi dobog ott, S én, elmerülve tündér ábrándimban Szemed néztem, mint legszebb csillagot. Sötét volt az, de mégis oly villámos Úgy átlövőnt dúlt keblem rejtőkén Miként villám, az eget elborító Terhes felhőknek vastag rétegén. Én istennem, de szép is igy az élet, Oh bár meghalni soh’se kellene; Vagy ifjúságom boldog perczeinek Bú és bánat ne állna ellene! .... Most, zárva áll a mennyország előttem, S mindenfelől az öröm integet; Mig fűszerezni ezt a nagy örömet, Ajkad ajkamra csókot hinteget. Boldog vagyok, — elérve vágyaimat, Szivem njúl és újra éledez; Nem rettegek már többé, mert tudom, hogy Gyönge karod a hajtól béfedez__ Miért vágytam, s mit bírni úgy óhajtok, S miért lelkem oly forrón epedet!: — Elfelejtve a múlt fájó emlékét. — Elértem azt, és birom szivedet!.. E i I.n. a) a törvényjavaslatok, s a közoktatás tudományos és módszertani részére vonatkozó rendeletek; b) tantervek, utasítások, iskolai rendtartások, vizsgálati és fegyelmi szabályok; c) vizsgáló bizottságok felállítása, és azok eljárási szabályainak megállapítása; d) tanintézetek felállítása, átalakítása, azoknak nyilvánossági joggal felruházása vagy e jognak megvonása ; e) a tankönyvek ügye, különösen megbírálása, akár már használatban legyenek, akár még csak engedélyezésért előterjesztessenek; f) a tanodákkal összekötött segédintézetek, könyvtárak, múzeumok, gyűjtemények sat. berendezése és bővítése; g) a tanintézetek, vizsgáló bizottságok, s tanképezdék évi jelentéseinek tárgyalása; 4. §. Az országos közoktatási tanács, munkálkodásának különböző iránya s fokozata szerint négy szakosztályra oszlik, u. m. a) tudomány-egyetemi; b) műszaki, vagyis műegyetemi, reáltanodai ipar-, szakiskolai; és gymnasiumi, és d) népoktatási szakosztályra. Az itt név szerint fel nem említett, tanintézetek azon szakosztályhoz tartoznak, melyhez tantárgyaik, s azok tanítása irányánál fogva legközelebb állanak. 5. § A szakosztályok feladata: minden ügyet, mely a körükbe eső tanintézetek illetőleg a közoktatási tanácsnál előfordul, előleges tanácskozás alá venni, s vélemény és javaslat kíséretében a közoktatási tanács elhatározása alá terjeszteni. 6. §. A tanács székhelye: Buda-Pest. Czime Magyar országos közoktatási tanács. 1871. 7. §. Az országos közoktatási tanács áll: egy elnökből, egy alelnökből, huszonhat beltagból s a szükségletnek megfelelő számú tagokból és egy tanácsi jegyzőből. 8. § A Buda-Pesten székelő tagok a tanácsbóla többiek annak kültagjait képezik. 9. § A 26 beltagból a 11-ik § szerint teljesítendő kinevezés vagy választás következtében hat tag tartozik a tudomány-egyetemi, nyolcz a műszaki, hat a gymnasiumi, és hat a népoktatási szakosztályhoz. A A csillagok színváltozásáról. Levél Kossuth Lalostól. (folytatás.) Tudja ön, hogy a gázalakú testek ezen tulajdonának kipuhatolása volt a bűvész, mely az embert képesítette, karta kis kezét a végtelenségbe kinyújtani s úgy, mintha lombikjában bírná, vegybontás alá venni nem csak a Napot (hisz ez közel szomszédunk, csak 152 millió kilométer választ <4 tőle, a fénysugara 8 percz alatt hozzánk érkezik) hanem vegybontás alá venni a végtelenség még azon világait is, melyekből ezer meg ezer év kell, hogy a másodperczenként több mint 300 ezer kilométernyi sebességgel utazó fénysugár hozzánk érkezzék. Igen, mert a színkép elemzésnek (1‘ analyse Spectrale) nyitja abban áll, hogy míg a szilárd vagy folyadék fénytestek a prismával folytonos színképet adnak, melyben semmi megszakítás, semmi hézag nincs, hanem a hét föl szín megszámlálhatóan mancsaival az ismert rendben egymáshoz sorakozik, legfölebb azon különbséggel, hogy a testek természete szerint hol egyik, hol másik szin terjedtebb vagy szűk ebb tért foglal el, vagy egyes ritka esetben (mint az Erbin vagy a Didymoxid) egy vagy más szín kiváló erősen fénylik, addig a gőzalakú testek spektruma, és ellenkezőleg nem folytonos, hanem csak egy vagy több színes vonalakból vagy csikókból áll, melyek sötét térközökkel vannak egymástól elválasztva. No már a Plücker által kijavított Heissler féle csövek segedelmével jóformán már minden ismert testről tudjuk, hogy izzó gőz állapotban minő s hány és mikép elhelyezett fényvonalat ad, — az pedig a Spectrumok egymás föli bevetésével ki lett tapasztalva, hogy a gázok, midőn szilárd vagy big fényforrássból fény bocsáttatik rajtuk keresztül, ennek continues színképéből ép ott s csak is ott törlik ki a szint, ahová izzó állapotban azt maguk előidézik ; tehát csak össze kellett hasonlítani a gáz alakú testek speciális vonalait a Nap continuus színképében észlelt Frauenhoffer-féle vonalakkal, hogy megtudjuk, minő alapanyagok fordulnak elő a napban, csillagokban, üstökösökben, néhaiakban stb. már amennyire hasonlók itt a földön előfordulnak, mert hát minden értelmi emelkedés mellett, mégis csak porhoz kötött férgek vagyunk bizony mi