Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-03 / 49. szám
tettetolt A közmunkatartozások behajtására az illető járási szolgabírák szigorúan utasítva lettek. •A közmunkatartozás kérdésénél tiszti főügyész jelenti, miként a községi elöljárókra rót 3573 forint közmunkatartozások IHÜif-ről nagy részben jelzálogilag már általa biztosíttattak nem csak, hosőt többek ellen már a pert is megindította. Főispán ur őméltósága felhívja a közgyűlés figyemét az ironügyi fedezetlen kiadásokra. Nézete szerint e tárgyban feliratot kellene intézni a belügymini'ZUTbt*Zoltd» János alispán felvilágosítás képen előadja, hogy a hiány már fel lett terjesztve a belügyi misztériumhoz, de válasz illetőleg utasítás, máig sem érkezett. Fölspíner sürgetést ajánl annál inkább, minthogy tudomás szerint a hiány nem kétezer és néhány száz forint hanem majd 4000 forintra megy. Szükséges tehét, hogy a hiányos lendget mielőbb kiegészíttessék. Hatáloztatott: Megsürgetendő a belügyminisztérium az irtaügyi hiánynak miként teendő fedezése tárgyában hivatkozva a korábbi fölterjesztésre. A megyei kórház háztartásában mutatkozó 14,157 forint hiány keletkezése felől. Isipán ur Őméltósága, jelen volt kórházi igazgató dr. Józsa Andrástól felvilágosítást kérjen, a felhízott igazgató előadja, hogy miután ő cak.a gyógykezelést vezeti, a decifitről részletes felvilágosítással nem szolgálhat; csak annyit tud, hogy eme teteme hiány nem a belkezelésből, hanem még az építkezésből származik. Alispán: Tudomásom szerint nincs kórház a hazám, amely dificet nélkül képes volna tezelni háztartását. Igy van ez a ^zabolcsmegyei kórháznál is. A kiadásokat a Ietegápolási alaptól kénytelen fedezni a megye. Főispán urnak azon kérdésére, ha vajjon nem lehetne-e a betegek élelmezésénél valamit megtakarítani ? ,,,,„.. . Kisllay Károly a kérdés bevilágításául előadja, hogy az élelmezési ügy megvizsgálására egy bizottság küldőtől k., amelynek feladata a kórházi választmányhoz jelentést nyújtani be a dolgok állásiról. E bizottság küldetésit ki lehetne szélesíteni e hiány megvizsgálásával is. Sunyohy Bertalan Kauzsay Károly nézetét pártolja, s óhajtaná, ha a kórházi számadás, a választmány kimerítő jelentésével együtt, már a közelebbi februári közgyűlés elé terjesztetnék már csak azért is, hogy a megyei kórháznál szükséges javítások eszközöltethessenek. Különösen kívánatos egy elmebeteg-észlelő osztálynak felállítása. Dr. Józs I András helyesli Szunyoghy Bertalan szolgabírónak az elmebeteg-észlelő osztály felállítására vonatkozó javaslatát s a szenvedő emberiség és a megyei kórház érdekében, mielőbb foganatosíttatni kívánná azt. Határoztatott, hogy a kórházi részletes számadást a februári közgyűlésen előterjesztessék. Olvastatott Kállay János és Szunyoghy Bertalan , bízott, tagok indítványa, amelyben felhívják a közgyűlést, hogy Kosuth Lajos születésének tíz adik évfordulója alkalmából üdvözlő feliratot intézzen a nagy hazafihoz. Az állandó választmány az indítványt elfogadni, a megemlékezést jegyzőkönyvileg megörökíteni javasolja. Molnár Pál a feliratban Kossuth Lajosnak kormányzói minőségét is hangsúlyozni óhajtaná. Pséter József Molnár Pál óhajtását fölöslegesnek találja, miután Kossuth neve már magában minden szépot és dicsőt involvál. (Helyes! Éljen!) Főispán kimondja a határozatot, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiához, a megye közönsége üdvözlő feliratot intéz, születésének 80-ik évfordulója alkalmából. (Általános éljenzés) A kzigazgatási bizottságból 4 tag kilépvén, helyettük más 4 új tag választása eszközöltetett. Megválasztattak titkos szavazás utján, Kállay Jenő, Lipthay Károly, Ssobottay József és Miklós Ferencz bizottm. tagok. Olvastatott a belügymiszternek azon leirata, amelyben tudtán adja a megyénak, hogy a nagy-kállói megyeház épületét, Kozma Sándor kir. főügyész előterjesztése folytán, az állam igazságügyi czélokra át nem veheti; egyszersmind utasítja a leirat a megyét az ujabb megyeház tervének felterjesztésére. Az állandó választmány, a kérdéses épület értékesítésének megállapítására küldöttséget javasol azon utasításai, hogy jelentését a február hati közgyűléshez adja be. E küldöttségbe beválasztattak: Zoltán János alispán elnöklete alatt: Miklós László, Szikszay Pál, Kállay Ferencz, Kállay Károly, Józsa András, Krasznay Gábor, Szunyoghi Bertalan és Ferenczy Emil. Olvastatott az uj földmivelés- és kereskedelemügyi miniszternek, s az új honvédelmi miniszternek leirata, amelyben mindkét miniszter tudatja a megyével, hogy hivataloskodásukat megkezdették s felhívják a megyét, hogy működésükben őket támogatni szíveskedjék. A közgyűlés a miniszteri leiratokat egyszerűen tudomásul akarta venni; főispán ur őméltóságának tapintatos figyelmeztetése folytán azonban, udvarias dolognak találta és illendőnek ismerte el, hogy a leiratra válaszfelirattal feleljen. Elhatároztatott tehát, hogy mindkét miniszterhez válaszfelirat intéztessék. A közmunka váltság szabályozása tárgyában felterjesztett megyei megállapodást, amely szerint egy igás napszámtól 1 frt 50 kr., egy gyalog napszám után 30 kr. számitassék, a miniszteri leirat nem hagyván helyben, az állandó választmány az igás napszámot 1 frt. 80 krajezárban, a gyalog napszámváltságot pedig 40 krajczárban véleményezi megállapíttatni, a miniszter által megállapított 2 frt. és 50 kr. helyett. Kauzsay Károly sem a miniszteri megállapítást, sem az állandó választmány javaslatát nem pártolhatja. Nézete szerint, ily felemelés mellett a megváltók száma nagy mértékben csökkenne. Lipthay Károly pártolja Kauzsay Károly nézetét s meg kívánja hagyatni az egy frt 50 krt.,és a 30 krajezárt. Szunyoghy Bertalan a közmunka-szabályrendeletet hiányosnak találja. Óhajtja, hogy a közmunka ne igásnapszám szerint, hanem igás jószág szerént vettessék ki, ezt tartván egyedül igazságos eljárásnak. Határoztatott, hogy a megye továbbra is megmarad az első felterjesztésben megszabott váltsági dijak mellett. (Folytatása következik.) angol mid területen, melyek az Andeseket félkörben teszik körül, leginkább hegyereszkedések és hegyszorulatokban 2500 lábtól 9000 láb magasságig dúsan tenyész. Tehá látni való, hogy inkább a hideges éghajlatot szereti. Ha talaj és éghajlat kedvezők, igen nagy fává is megn> különösen köves helyen, míg a magasabb régiókban csak mini cserje fordul elő. Leírhatnám még az egyes fajok levélalakjait, élénk piros szárait, virágait, de ez már kevésbé lesz érdekes az altató előtt. Kereskedésben 5 faja fordul elő s ez ö f faj Indiába már mind átplántáltatott és dúsan tenyész. Míg csak azt említem meg, hogy a jelen században is eredeti nyers állapotban használták , mert daczára a többszöri kísérletnek, alkatrészeire bontani nem sikerült. (aki»90-ban fedezte azt fel két franczia chemichus Ielletier és Cavecino. Ezek ugy okoskodtak, hogy petényi alkaloidnak (ez hasonlatos a morphin és s trychninnek kell benne lenni. És csakhamar felfedezték, h<igy alkaloiddal Njuinin és Quinquonín fordul elő amazzal részint vegyülve, részint elválva tőle. Leghatásosabb a vegyült China-por. E *yógys zr feltétlen hatása azonban a betegség alapos ismeretétől s így főleg az adag mennyiségétől függ. Tekintetbe kell venni a test erejét. A kort, mennyi idő idő óta tart a betegség? stb. Ha ezt elhibázza az orvos , például kisebb mennyiséget rendel, csak annyit ér tele, mintha pilula helyett cseresnye szemeket nyeletett volna el betegétől; ha pedig kelletinél többet adat, úgy könnyen veszélyessé válhatik. Így látjuk, hogy a tudományos világban ismeretes Chinint különböző időben és helyen, különfélekép nevezték. Tehát a China-Cuinából a grófnő porból, a jezsuitaporból, a kardinális-porból, a C 'hinin és Chinából, Szabolcs-Bihar stb. megyékben lett: Jósa-pilula. Francsla Vincze. NYFK VIDÉK." Vidéki levelezés. Szakoly, 1882. november 26. Tekintetes szerkesztő úr! Egy kegyeletes ünnepélyről van szerencsém becses lapja olvasóit tudósítani, amely nem rég folyt le községünkben. Sírkertünk halmai között ugyanis volt egy, amelyet, gondozó rokonkéz hiányában, harmincz év súlya, a földdel csaknem egyenlővé simított. A kidőlt, korhadt fejfán alig volt olvasható: »Itt nyugszik Funyi Dániel ref. tanitó.* A néhai tanitó sírját őszbevegyült tanítványok siettek megjelölni, akiket kitartó, eredménydússal tanítgatott egykor. Nem emeltek az idő szorgalomdöntő hatalmával sokáig daczoló értékes sírkövet, csak egyszerű fadarabot helyeztek a sírhoz, melyen a halál által annyi éven ki nem hűthető forró ragaszkodás, ihlett kegyelet a hit repkény koszorúját tevé. Szép tolmácsolása a sírkertet megnépesitett földmivesnép hiúságtól ment érzetének, amelylyel megmutatta, hogy habár a tanitó jutalma, életében tövis, de sírját a rózsafának virágával is képes díszíteni . Reformált egyházközönségünk elüljárói legújabban azzal mutatták meg magas gondolkodásukat, hogy az ezen év tavaszán elhunyt érdemekben gazdag tanítójuk árvái részére az egész évi fizetést oda adták, melyért választott tanítójukat magán uton tisztességesen díjazzák. Hány község okulhatna e nemes példán, akik megengedik, hogy a tudomány hirdetőinek árvái a nyomor karjaiba taszíttassanak . . .! Szükségét éreztem egy iskolai könyvtár felállításának s bízva azon nép pártfogásában, mely annyit tesz tanítójáért, és a nevelésügyért, — gyűjtéssel reméltem czélomat elérhetni. Személyesen kerestem fel tehát minden tehetősebb lakosát községünknek, valláskülönbség nélkül. Röviden előadva czélomat, meglepett azon atlakosi készség, amellyel boldognál, szegénynél találkoztam, s Szakolyban a vallás nem képez elkülönítést. Református, izraelita, görögkatholikus : örömmel tette áldozatát a tudomány oltárára. Míg sok helyütt a meghasonlás, összetűzés gyászos következményeit sinti a közügy, addig nálunk az egyetértés szépen virágzik. Az van itt hatva mindenki azon vágytól, hogy eszköz adassék a népnek, melylyel az, az ismeretben és tudományban segittessék. Adakoztak a könyvtárra : Bakos Pál ref. lelkész ur 2 frtot, Bakos Béla tanuló 2 db könyvet 90 kr, értékkel. Sipos Lajos ref. tanitó 1 frt. Balog Lajos ur 1 frt, Kádár István ur 2 frt, Özv. Galvácsi Istvánné 1 frt. Kapitány György (g. kath.) 1 frt, Weinz Lipót ur 5 frt, Breinsz Géza ur 1 frt, Csuka Sándor 40 krt, Szentmiklósy Sándor ur 2 frt, Pálóczy Ferencz 40 kr, Lichtmann Dezső ur 3 frt, Rosinger Mór ur 1 frt, Hőnig Mór ur 1 frt, Sternberg Lipót ur 1 frt, Szentmiklósy László ur 5 frt, \adon István 50 kr, Kiss Sándor 50 kr, K. Győri Sándor 40 kr, Elek Ferencz 40 kr, Szűcs Ferencz 50 kr, Elek Pál 50 kr,Weisz Ábrahám úr 5 frt, Bay István ur 5 frt áru könyvet. Eltün tette a mag; tőlünk függ, hogy abból terebélyes fa növekedjék, amelynek árnyában a tanulni vágyó lélek szellemi tápot nyerjen. Az adott krajczárok mind megannyi égő fáklyák, melylyel a tudatlanság sötét éjszakáját bevilágítani óhajtják a résztvevők. A kicsiny könyvtár, melynek nagygyá tételét bizton reméljük, maradandó emlék, mely hálára ébreszti az utókort, az áldozatkész elődök iránt.*) Sipos Lajos, szakolyi ref. tanitó. ÚJDONSÁGOK. (I) Szabolcsmegye közönsége, mult hó 28-adikán tartott évnegyedes közgyűlésében, Kállay János és Szunyoghy Bertalan inditványa folytán, egyhangúlag általános lelkesedés közt elhatározta, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fia születésének 80-adik évfordulója alkalmából, üdvözlő feliratot küld a nagy száműzött jelenlegi tartózkodási helyére Turinba. A tiszavölgyi társulat központi bizottsága, mint már lapunk 46-ik számában említettük, közelebb ülést tartott, amelyben a tiszaszabályozási törvényjavaslatot föltételesen elfogadta. Ugyanez ülésben elnöklő Lónyay Menyhért gr. bemutatta a pénzügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy a különös gazdasági költségeknek 1883. január 1-étől, a társulat tetszése szerint cumulative vagy parcellariter leendő) megtérítése iránti törvény végrehajtásához szükséges rendeletek iránt is megfelelő intézkedéseket fog tenni. Fölolvastatott ezután a közlekedési miniszter leirata a hosszúfoki öbölzet töltés-belebbezési költségeinek viselése tárgyában. Ezen leiratot kiválóbb eszmecsere tárgyát képezte a következő illetőleg tétel: »Az öblözetnek azon érvelése, hogy a kormány által helybenhagyott tervek szerint építvén fel töltéseit, amenyiben azoknak vonalozása nem volna helyes, a megigazítás az állam költségén eszközlendő, törvényeink értelmében teljesen alaptalan, még azon esetben is, ha az öblözet ki tudná mutatni, hogy az akkori kormány nemcsak az általános terveket, hanem a töltések részletes terveit is helyben hagyta. A központi bizottság, ezen felállított tétellel szemben, azon egyhangú nézetnek adott kifejezést, hogy az 1881.XXXIX. t. cz. 12 § ának utolsó bekezdése, amelyre ugy látszik, a leirat alapítva van, s amely szerint a tervek jóváhagyása sem a törvényhatóságra, sem a kormányra, a netaláni hiányokért vagy káros következésekért, kártérítési kötelezettséget maga után nem von, s ezen esetre nem alkalmazható. A fenforgó esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a társulat szerint jóváhagyott terv alapján készült töltések hiányos vonalozásából eredő károk (mint például gátszakadás esetén), az állam által megtéríttessenek, hanem itt, a társulat állítása szerint, maguk az állam által jóváhagyott töltések szándékoltatnak, ugyancsak az állam által belebbeztetni; ennélfogva nemcsak méltányosnak, de jogosnak is látszik, hogy e költségek semmi esetben sem képezhessék kizárólag a társulatok terhét. Ily értelemben a közlekedési miniszterhez újabb felterjesztés határoztatott intéztetni .+ A Nyíregyháza város tulajdonát képező úgynevezett császár-szállási birtokrész után fizetendő községi pótadó mennyisége, illetőleg eme birtokrésznek pusztai minősége fölötti kérdés, a közelebbi megyei gyűlésen csak egyetlen szavazattal dőlt el a város javára. Tehát a véletlenség döntötte el, hogy a város ezentúl nem csakis mint eddig egész, hanem csak félrész községi pótadót fog fizetni császárszállási birtoka után. A nyíregyházai megyebizottsági tagok mindenesetre megrovandó hanyagságot és közönyt tanúsítottak elmaradásuk által. Szerencse, hogy az az egy voks megmentette őket a városi közönség méltó vádjától. Jó lesz okulni a példán. A betéti tőke jövedelmének megadóztatása ügyében, múlt hó 29-edikén tartott országos értekezleten összesen 169 magyarországi pénzintézet vett részt 255 képviselője által. Szabolcs megyéből csak a Nyíregyházán székelő »Szabolcsi hitelbank” és a Nagy-Kállóban működő »Szabolcs megyei takarékpénztár* volt képviselve. (!) A farsang régen volt oly rövid mint az 1883-adiki lesz. Január hó 6-tól február hó 6 -ig fog csak tartani. Tudjuk, hogy a mamák és fiatal hölgyek nem nagy örömmel veszik tudomásul e hírünket. Reméljük azonban, hogy a pápák annál inkább örülnek rajta. * A nagy-kállói főreáliskolai növendékek, illetlőeg az ottani »Toldi kör* tagjai, Arany János koszorús költőnk emlékére, fényes ^emlékünnepélyt* tartottak. A főreáliskola nagy terme, mint levelezőnk irja, zsúfolásig megtelt. Kiss Rezső tanár, a » Toldi kör* elnöke, meghatóan ecsetelte az ünepély tulajdonképeni ̋ intenczióját. Az elnöki megnyitó beszéd után Kovács Gyula VIII. osztálybeli tanuló egy általa irt költeményt olvasott fel »Arany János fölött.* Szép képletekben, nyelven emlékezett meg a nagy szellemről. Zinner zengzetes Ignácz VIII. oszt. tanuló hosszasan vázolta Arany János irodalmi működését. Felolvasásában tapintatosan festett képekben mutatott a nagy költő mindazon szellemi termékeire, amelyek a társadalmi élet rétegeire oktatólag és nemesítőleg hat. Balázs Béla VII. osztálybeli tanuló Arany Jánostól két költeményt szavalt el. Az ünnepélyt f. t. Surina István figyelmeztetvén reálisk. igazgató ur rekesztette be ; atyailag az ifjúságot a magyar klaszkusok tanulmányozására. §* Kállay András szabolcsmegyei nagybirtokos és a tiszaszabályozási társulat alelnöke. »Reform javaslat a tiszavölgyi ármentesítő és szabályozó társulatok szervezete és igazgatása tárgyában* czim alatt, egy röpiratot irt, amely pár nap múlva hagyja el a sajtót. Előre is felhívjuk e műre Szabolcs megye közönségének figyelmét. A röpirat sok és igen fontos újításokat kíván életbeléptetni az ármentesítési műveleteknél.A nagy szakavatottsággal irt munka, igen előnyösen mutatja be szerzőt eme még nálunk kevéssé kultivált téren. (?) A nagy vendéglő táncztermében folyó hó 25-én, a helybeli gymnásium VII és VIII osztályának felállítási alapjára, Sáry Pálné úrnő batyubált rendezett. Jelen voltak: Debreczenből Kövi Anna k. a. Lucks-Kápolnássy Róza úrnő és Kápolnássy Ilka kisaszonyok. A helybeli közönséget a kellemetlen esős idő visszatartotta ; mindazáltal ott voltak Andráscsik Józsefné Anna leányával; Bertalan-Nikelszky Erzsi úrnő, Dövényi kisaszszonyok ; Jánószky Ida k. a; Jéger Józsefné, Lujza leányával; Kovács Lajosné Ilon leányával; Grenerczy és Bégányi Gizella kis^zonyokkal; Kovács Sománé, Irén leányával ; Kelemen Jánosné leányával; Kubassy Gusztávné ; Máy Adolfné, Marsalkó Károlyné, leányával; Nádasy Lajosné, Irén s Blanka leányaival; Sexty Gyuláné, nővére Szilvássy Barta kisasszonnyal s mások. A házi aszony szívélyes gondoskodással látta el a közönséget , amiben Orbán Károlyné úrnő nyújtott neki hathatós segédkezet. A mulatság reggeli 5 óráig tartott, amikor is mindenki kedvesen eltöltött est emlékét vitte magával. • Mit nem tehet a nemesen gondolkodó is emelkedett lelkű tanitó a legegyszerűbb községben is t ? Szerk.