Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-01-14 / 10. szám
0 2 ént belesodorja magát, az elnökválasztások izgalmaiba, amelyek nálunk még hosszú ideig nem jelentenének mást, mint politikai tülekedéseket, egyéni akciókat, a tömegek érzéseinek temporálhatatlan felkorbácsolását. — Szent István koronájának nimbusza, a nemzeti királyság eszméje áhítattal, vágyakozással tölti be minden hit magyar szivét. A magyar királyság pártjából. A magyar királyság párjának tizenegyes bizottsága ülést tartott, amelyen megkezdte a párt alapszabályainak módosításáról szóló tervezet tárgyalását. Két órai tanácskozás után a tárgyalás folytatását későbbre halasztották. 1920. január 14 A lefoglalt milliók Vanderbilt Gladys vagyona Miss Gladys Vanderbilt, ki tudvalevőleg Széchenyi László gróffal kötött házassági révén lett nevezetes, igen sok kellemetlenséget köszönhet annak, hogy Magyarországgal ilyen módon nexusba keveredett. Az amerikai milliárdos leánya tudvalevőleg, amikor feleségül ment Széchenyi Lászlóhoz, elvesztette az amerikai polgárjogát és magyar állampolgár lett. Az Egyesült Államok lefoglalták a magyaroknak, mint ellenséges alattvalóknak a vagyonát. A lefoglalt értékek között voltak a Vanderbilt Erladys milliói is. A proletárdiktatúra aztán újabb kellemetlenséget hozott Gladys Vanderbiltnek. A vörös garázdálkodás Széchenyi Lászlóékat sem kimélte meg. rássy-uton levő Széchenyi-palotát Az Anda diktatúra urai lefoglalták és a benne levő nagyértékű bútorokat, műtárgyakat és egyéb drágaságokat szabad prédájára bocsátották a betolakodott, proletár-nagyságoknak. A négy és fél hónapos proletáruralom alatt rengeteg értéket hordtak szét a palotából, a bútorok nagy részét eladták és a vagyont érő éléskamarát elharácsolták. Széchenyi László természetesen nem nézte végig ezt a garázdálkodást, mert feleségével együtt, még a Károlyi-uralom bukásakor Svájcba költözött. Mint jelentik, Gladys Vanderbilt egyelőre nem is szándékozik visszatérni Magyarországra. Nemrégiben indult el Amerika felé, hogy meglátogassa New Porton lakó édesanyját, egyben pedig eljárást indított lefoglalt vagyonának visszaszerzése elhatározta, hogy addig nem érdekében és is hagyja el az Egyesült Államokat, amíg sok száz milliós vagyonának megint nem jutott birtokába. E tanácskozás előtt automobilon Újszegeden járr. D'ilbea a város kormányzó vendége volt, délután magához kérette Kelemen Béla kormánybiztost, aki körülbelül egy óra hosszat időzött Franchet d'Espereynél, aki a magyarországi politikai helyzet s a pártok vezetői felől kérdezősködött és nagy megértéssel fogadta Kelemen kormánybiztos felvilágosításait. A tábornok megemlítette azt is, hogy Budapestre utazik, ahol Horthy Miklós fővezérrel és a magyar kormánnyal kíván tanácskozni. A kormánybiztos után Pleplár alezredes, kerületi parancsnok, majd Schvoy vezérkari őrnagy tisztelgett a tábornoknál. Ezután Somogyi Szilveszter polgármestert és Balogh Károly városi tanácsost együttesen fogadta a tábornok. Az egy óránál tovább tartó tanácskozáson megemlítette, hogy a franciák csak két hétig maradnak Szegeden, ahonnan a legkellemesebb emlékekkel fognak eltávozni. Kérte a polgármestert, hogy a megszállás alatt elhalt és Szegeden nyugvó francia katonák sírhalmait vegye át és gondoskodjék a sírok ápolásáról. A polgármester ezt a legnagyobb készséggel megígérte. A tábornok ezután a szerbiai és északfranciaországi pusztításokról baszélt. Elmondotta, hogy Sztambulinszkinak, a bolgár békedelegátusnak, aki Párisban igen bosszúsan írta alá a bolgár békeszerződést, megmutatták Északfranciaország elpusztított részeit. Amikor Sztapabulinszki látta, hogy harminc-negyvenezer lakosú városoknak úgyszólván még omladékai sem maradtak meg, mintegy megnyugodva mondotta, hogy nia is olyan szigorúak a bolgár békefeltételek. Magyarország még több helyzetben van, hiszen a háború kedvefolyamán nevelt hadszíntér és ha Magyarország nem ment volna keresztül a forradalmakon, akkor könnyebben elviselhetné a helyzetét. A búcsúzásnál Somogyi polgármester a tábornok aláírását kérte, hogy azt a szegedi múzeumban megőrizzék. A tábornok egy papírlapra a következőket írta : A magyarok derék emberek, csak rosszul választották meg barátaikat. A tábornok szombaton este Budapestra indult, ahol folytatni fogja tanácskozásait. Franchet d'Esperny ez alkalommal jár először Budapesten A magyarok derék emberek, csak rosszul választották meg barátaikat !Szeged, január 13. Franchet d,Esperey francia tábornok, a keleti entente haderő parancsnoka Konstantinápolyból külön vonaton érkezett Szegedre. A tábornok de Tournadre francia tábornok, városkormányzóval tanácskozott hosszabb idáig. Nyilatkozatok a kormány politikájáról Minisztertanács — Földreform és adópolitika — Rubinek miniszter Miskolcon Az országos kisgazda- és földmívespárt a napokba tartotta felvidéki nagygyűlését Miskolcon, amelyre Borsod, Abauj és Zemplén vármegyék választói több száz küldöttséggel hatalmas tömegben gyűltek össze. A gyűlésre Budapestről leutazott Rubinák Gyula földmivesilésü,?yi miniszter a kisgazdapárt vezetőségének élén. Hatvanban, Vámosgyörkön, Kálkápolnán is és Füzesabonyban küldöttségek várták és üdvözölték a minisztert és kíséretét. A miskolci pályaudvarban óriási közönség élén Szentpályi István polgármester és Zsáki György üdvözölték. A nagygyűlést a rossz időre alispán s valós tekintettel a Korona-szálló nagytermében tartották meg, amelyet a polgárság és kisgazdák közönsége teljesen megtöltött, sőt több ezren kinnrekedtek. A népgyűlést Botlik József főispán nyitotta meg, utána Rubinek Gyula miniszter beszélt. — ürömének adott kifejezést, hogy a kisgazdatársadalom végre megtalálta önmagát és egységesen sorakozik a párt lobogója mögé. Álmunka megbecsülését írták a zászlóra, hogy csak azok érvényesülhessenek a jövőben, akik valóban dolgoznak is. Nagy érdeklődés közben bejelentette, hogy a földbirtok reformjáról szóló javaslattal már elkészült és mihelyst módjában lesz, a törvényhozás elé terjeszti, sorm mihamarabb végrehajtható is hogy a feföldbirtok javaslata a magántulajdon legyen. A elvének alapján áll, de megállapítja az állam részére a kisajátítás jogát. A kisgazdapárt a természetes fejlődés elvét vallja és amint nem akar senkit sem megfosztani ellenszolgáltatás nélkül tulajdon földjétől, viszont azt akarja, hogy a föld azoknak jusson, akiket az jogosan megillett és akik ezt meg is tudják művelni. (Zajos taps.) — Beszélnek parasztdiktatúráról — folytatta a miniszter. — A kisgazdák és a földművelők sokkal érettebb eszűek, semhogy Magyarországon diktatúrára gondolnának. A nemzetietlen sajtó romboló hatásának ellensúlyozására minden eszközt fel kell használni a törvényhozásnak és a kormánynak. Magyarországon csak nemzeti és keresztény-valláserkölcsi alapon álló sajtónak van létjogosultsága. Ö iök hibája a hetvenes-nyolcvanas évek liberális törvényhozásának, hogy túlságba vitték a liberalizmust : nem törődnek azzal sem, hogy élelmesebb rétegek elnyomták a magyar népet. Nagy hiba volt hogy emancipációt nemcsak a hazai, hanem a bevándorolt zsidóságra is kiterjesztették. Az iparnak és a nagy fontossága van, de arra kereskedelemnek kell törekedni, hogy a magyar fajtjai foglalják el itt is a fontosabb pozíciókat és megtörjék az idegenek hatalmát. Hogy a keresztény magyarság is tud kereskedelmet teremteni, arra példa v. Hangya, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Mezőgazdák Szövetkezete és a Központi Hitelszövet. A kormány a progresszív adózás alapján áll, a vagyonadó tervét elvetette, mert vagyonadó létesítésével kibújhatnának az adózás alól azok a nagy vagyonok, amelyeknek jövedelméből akarja az állam a legnagyobb adóbevételt biztosítani. A kormány ezzel meg akarja és meg fogja akadályozni azt, hogy a hadimilliomosok eldugják tőkéjüket. Annál nagyobb súlyt helyeznek az állandó progresszív jövedelemadóra. Meggyőződése, hogy a választásokon a kisgazda- és földmívespárt elhatározó győzelmet fog aratni. Nagyon sok kisgazdára van szükségünk a közéletben is az ország sorsának intézésénél, mert megismertük azokat a nemes tulajdonságokat, amelyekkel a kisgazdák rendelkeznek. A kisgazdatársadalom hordja szívében azt a nemes konzervativizmust, amely az ősi hagyomány tisztelete alapján biztosítja Magyarország jövőjét. — A munkásokra vonatkozó törvényho-