Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-14 / 10. szám

0 2 ént belesodorja magát, az elnökválasztá­sok izgalmaiba, amelyek nálunk még hosszú ideig nem jelentenének mást, mint politikai tülekedéseket, egyéni ak­ciókat, a tömegek érzéseinek temporál­hatatlan felkorbácsolását. — Szent István koronájának nim­busza, a nemzeti királyság eszméje áhí­tattal, vágyakozással tölti be minden hit magyar szivét. A magyar királyság pártjából. A magyar királyság párjának tizen­egyes bizottsága ülést tartott, amelyen megkezdte a párt alapszabályainak mó­dosításáról szóló tervezet tárgyalását. Két órai tanácskozás után a tárgyalás folytatását későbbre halasztották. 1920. január 14 A lefoglalt milliók Vanderbilt Gladys vagyona Miss Gladys Vanderbilt, ki tudvale­vőleg Széchenyi László gróffal kötött há­zassági révén lett nevezetes, igen sok kellemetlenséget köszönhet annak, hogy Magyarországgal ilyen módon nexusba keveredett. Az amerikai milliárdos leánya tudvalevőleg, amikor feleségül ment Szé­chenyi Lászlóhoz, elvesztette az amerikai polgárjogát és magyar állampolgár lett. Az Egyesült Államok lefoglalták a ma­gyaroknak, mint ellenséges alattvalóknak a vagyonát. A lefoglalt értékek között voltak a Vanderbilt Erladys milliói is. A proletárdiktatúra aztán újabb kel­lemetlenséget hozott Gladys Vanderbilt­nek. A vörös garázdálkodás Széchenyi Lászlóékat sem kimélte meg. rássy-uton levő Széchenyi-palotát Az And­a dik­tatúra urai lefoglalták és a benne levő nagyértékű bútorokat, műtárgyakat és egyéb drágaságokat szabad prédájára bo­csátották a betolakodott, proletár-nagysá­­­goknak. A négy és fél hónapos proletár­uralom alatt rengeteg értéket hordtak szét a palotából, a bútorok nagy részét eladták és a vagyont érő éléskamarát el­harácsolták. Széchenyi László természetesen nem nézte végig ezt a garázdálkodást, mert feleségével együtt, még a Károlyi-uralom bukásakor Svájcba költözött. Mint jelen­tik, Gladys Vanderbilt egyelőre nem is szándékozik visszatérni Magyarországra. Nemrégiben indult el Amerika felé, hogy meglátogassa New­ Porton lakó édesanyját, egyben pedig eljárást indított lefoglalt vagyonának visszaszerzése elhatározta, hogy addig nem érdekében és is hagyja el az Egyesült Államokat, amíg sok száz milliós vagyonának megint nem jutott birtokába. E tanácskozás előtt automobilon Újszegeden járr. D­'ilbea a város kormányzó vendége volt, délután magához kérette Kelemen Béla kor­mánybiztost, aki körülbelül egy óra hosszat időzött Franchet d'Espereynél, aki a magyar­országi politikai helyzet s a pártok vezetői fe­lől kérdezősködött és nagy megértéssel fogadta Kelemen kormánybiztos felvilágosításait. A tá­bornok megemlítette azt is, hogy Budapestre utazik, ahol Horthy Miklós fővezérrel és a ma­gyar kormánnyal kíván tanácskozni. A kormánybiztos után Pleplár alezredes, kerületi parancsnok, majd Schvoy vezérkari őrnagy tisztelgett a tábornoknál. Ezután So­mogyi Szilveszter polgármestert és Balogh Ká­roly városi tanácsost együttesen fogadta a tá­bornok. Az egy óránál tovább tartó tanácsko­záson megemlítette, hogy a franciák csak két hétig maradnak Szegeden, ahonnan a legkelle­mesebb emlékekkel fognak eltávozni. Kérte a polgármestert, hogy a megszállás alatt elhalt és Szegeden nyugvó francia katonák sírhalmait vegye át és gondoskodjék a sírok ápolásáról. A polgármester ezt a legnagyobb készséggel megígérte. A tábornok ezután a szerbiai és észak­franciaországi pusztításokról baszélt. Elm­on­dotta, hogy Sztambulinszkinak, a bolgár béke­delegátusnak, aki Párisban­ igen bosszúsan írta alá a bolgár békeszerződést, megmutatták Észak­franciaország elpusztított részeit. Am­ikor Sztapa­bulinszki látta, hogy harminc-negyvenezer la­kosú városoknak úgyszólván még omladékai sem maradtak meg, mintegy megnyugodva mondotta, hogy n­ia is olyan szigorúak a bol­gár békefeltételek. Magyarország még több helyzetben van, hiszen a háború kedve­folya­mán nevelt hadszíntér és ha Magyarország nem ment volna keresztül a forradalmakon, akkor könnyebben elviselhetné a helyzetét. A búcsúzásnál Somogyi polgármester a tábornok aláírását kérte, hogy azt a szegedi múzeumban megőrizzék. A tábornok egy papír­lapra a következőket írta : A magyarok derék emberek, csak rosszul választották m­eg bará­taikat. A tábornok szombaton este Budapestra indult, ahol folytatni fogja tanácskozásait. Franchet d'Esperny ez alkalommal jár először Budapesten A magyarok derék emberek, csak rosszul választották meg barátaikat !Szeged, január 13. Franchet d,Esperey francia tábornok, a keleti entente haderő parancsnoka Konstanti­nápolyból külön vonaton érkezett Szegedre. A tábornok de Tournadre francia tábornok, városkormányzóval tanácskozott hosszabb idáig. Nyilatkozatok a kormány politikájáról Minisztertanács — Földreform és adópoli­tika — Rubinek miniszter Miskolcon Az országos kisgazda- és földmívespárt a napokba tartotta felvidéki nagygyűlését Mis­kolcon, amelyre Borsod, Abauj és Zemplén vármegyék választói több száz küldöttséggel hatalmas tömegben gyűltek össze. A gyűlésre Budapestről leutazott Rubinák Gyula földmive­­si­lésü,?yi miniszter a kisgazdapárt vezetőségének­­ élén. Hatvanban, Vámosgyörkön, Kálkápolnán is és Füzesabonyban küldöttségek várták és üd­­­­vözölték a minisztert és kíséretét. A miskolci­­ pályaudvarban óriási közönség élén Szentpály­i István polgármester és Zsáki György üdvözölték. A nagygyűlést a rossz időre alispán s való­s tekintettel a Korona-szálló nagytermében tar­­­­tották meg, amelyet a polgárság és kisgazdák közönsége teljesen megtöltött, sőt több ezren kinnrekedtek. A népgyűlést Botlik József főispán nyi­totta meg, utána Rubinek Gyula miniszter be­szélt. — ürömének adott kifejezést, hogy a­­ kisgazdatársadalom végre megtalálta önmagát és egységesen sorakozik a párt lobogója mögé. Álmunka megbecsülését írták a zászlóra, hogy csak azok érvényesülhessenek a jövőben, akik valóban dolgoznak is. Nagy érdeklődés közben bejelentette, hogy a földbirtok reformjáról szóló javaslattal már elkészült és mihelyst módjában lesz, a törvényhozás elé terjeszti, sorm mihamarabb végrehajtható is hogy a fe­földbirtok javaslata a magántulajdon legyen. A elvének alapján áll, de megállapítja az állam részére a kisajátítás jogát. A kisgazdapárt a természetes fejlődés elvét vallja és amint nem akar senkit sem megfosztani ellen­szolgáltatás nélkül tu­lajdon földjétől, viszont azt akarja, hogy a föld azoknak jusson, akiket az jogosan megillett és akik ezt m­eg is tudják művelni. (Zajos taps.) — Beszélnek parasztdiktatúráról — foly­tatta a miniszter. — A kisgazdák és a földmű­­­velők sokkal érettebb eszűek, semhogy Magyar­országon diktatúrára gondolnának. A nemzeti­etlen sajtó romboló hatásának ellensúlyozására minden eszközt fel kell használni a törvény­hozásnak és a kormánynak. Magyarországon csak ne­mzeti és keresztény-vallás­erkölcsi ala­pon álló sajtónak van létjogosultsága. Ö iök hibája a hetvenes-nyolcvanas évek liberális törvényhozásának, hogy túlságba vitték a libe­ralizmust : nem törődnek azzal sem, hogy élel­mesebb rétegek elnyomták a magyar népet. Nagy hiba volt hogy emancipációt nemcsak a hazai, hanem a bevándorolt zsidóságra­ is kiter­jesztették. Az iparnak és a nagy fontossága van, de arra kereskedelemnek kell törekedni, hogy a magyar faj­tjai foglalják el itt is a fon­tosabb pozíciókat és megtörjék az idegenek hatalmát. Hogy a keresztény magyarság is tud kereskedelmet teremteni, arra példa v. Hangya, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Mezőgaz­dák Szövetkezete és a Központi Hitelszövet. A kormány a progresszív adózás alapján áll, a vagyonadó tervét elvetette, mert vagyon­adó létesítésével kibújhatnának az adózás alól azok a nagy vagyonok, amelyeknek jövedelmé­ből akarja az állam a legnagyobb adóbevételt biztosítani. A kormány ezzel meg akarja és meg fogja akadályozni azt, hogy a hadimilli­omosok eldugják tőkéjüket. Annál nagyobb súlyt helyeznek az állandó progresszív jövedelem­adóra. Meggyőződése, hogy a választásokon a kisgazda- és földmívespárt elhatározó győzel­met fog aratni. Nagyon sok kisgazdára van szükségünk a közéletben is az ország sorsának intézésénél, mert megismertük azokat a nemes tulajdonságokat, amelyekkel a kisgazdák ren­delkeznek. A kisgazdatársadalom hordja szívé­ben azt a nemes konzervativizmust, amely az ősi hagyomány tisztelete alapján biztosítja­ Magyarország jövőjét. — A munkásokra vonatkozó törvényho-

Next