Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-23 / 117. szám

J Nyiregyháza, 1920 május 23 . Vasárnap SZASOLOSVÁRMEDrE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATWLOS MAPUJUNiA Előfizetési árafcl helybwl: egész év« 160 K, fcWovr ® 60 K, negyedévre 40 K, egy hónapra K. egész évre 200 K, féléve 100 K, 50 egy hónapra 20 K.­­ Egyee szám­ára 5 szorona. Alapította JÓGA ELEK Fejetes szerkesztő Dr. S. SZABÓ UKSOLO Sw@rfcöac­teség és kiadóhivatal: Tatafc* siáai S^KOHEim-UT 0. SZAM. Postachequ* 295S8 KAei­eratot sem ad­unk vissza. Május elsején a franciaországi sztrájkokat orosz bolsevisták szították A francia szovjet kikiáltásának terve Budapest, május 22. Párisból jelentik : A rendőrség a letartóz­tatott sztrájkolók vallatásánál megállapította, hogy a sztrájkot orosz bolsevisták szították. Páris: A Havas ügynökség jelenti: sztrájk miatt elbocsátott vasutasoknakl házkuta­­­tást tartottak mely alkalommal orosz kommu­nista iratokat találtak. Kiderü­l, hogy a sztrájk a bolsevikiek eszköze volt a francia szovjet kikiáltására. Paris: A Magyar Táv­ Iroda szikratávi­rata : A május elsejei sztrájk kísérlet volt a tanácsköztársaság kikiáltására. A mozgalmat a francia kommunista érzelmű­ munkások az orosz bolsevistákkal egyetértésben tartóztatottak között harminc szervezték. A le­olyan egyén 13 van, akik a szakszervezeteknél fontos állásokat töltöttek be A mozgalomnak a francia sajtó nem tulajdonít nagyobb jelentőséget. Alig teszik hatvanezerre azok számát, akik Franciaország­ban a mozgalom híveinek nevezhetők. i bolseviki hadsereg útban Mezopotámia felé Budapest, május 22. Koppenhágából jelentik . A Berlinske Tidend­e írja : Londonban még semmi bizonyosat nem tudnak a bolsevikiek előnyo­mulásáról. Az érkező hírek ellent­mondó­k. Annyi bizonyos, hogy a Me­zopotá­mia felé nyomuló bolseviki had­sereg, mely negyvenezernél több embert nem számlál, még nem egyesült Euro­patkin csapataival, aki a bolsevista hadi vállalkozás élén áll. A Mezopotámia védésére rendelkezésre álló angol had­erő, m­ely hatvanezer főre tehető, most vonul fel a védelemre. Alsquith a béke revíziójáról. Budapest, május 22. A Neues Wiener Journal-nak jelentik Londonból: Asquith a Central hall­ban nagy beszédet modott, amelyben a béke revíziójának szükségét hangoztatta Középeurópa élelmezése, közegészségügyi helyzete kétségbeejtő A meg­állapított új határok mel­ett életképtelen orszá­gok keletkeztek. A széttagelt országok régi gazdasági egységét biztosítani kell. Azonnal életbe kell léptetni a kereskedelem, a forgalom szabadságát s Ausztria és Magyarország vám­határait el kell törölni. Minden kereskedelmi korlátozást meg kell szüntetni, hogy a szenvedő nép újra háború előtti életet élhessen. Mennyi lesz az idei termés? Hat és félmillió méter mázsa gabonafoltsligri­si hallanak. A »P. Ll.«-ben cikk jelent meg Racher Emil, a Viktória-­ gázmalom igazgatójától Magyarország ezidei termés kilátásáról és a gabonanör­űekben való kiviteli lehető­ségeiről. A cikkíró rámutat­ arra, hogy a gabonanemüeknek mostani világáca mel­lett még a meg­kisebbedet ország is közel 9—181­ 2 milliárd hasznot biztosíthat ma­gának , kenyérmag felesleges kivitele útján. A cikk szerint a tiszántúli vetésterületek­nek csupán 50 százalékát művelték meg és ennek folytán az új országhatárok kö­zött körülbelül 2022000 katasztrális hold terület van búzával és 1033900 katasztrá­lis hold rozzsal bevetve. Ennek a vetés­területeknek a hozama az idei terméski­látások tekintetbe vételével 15938000 métermázsára, rozsból búzából 7684000 métermázsára becsülhető. Így a két legfon­tosabb kenyérmagból 23.6 millió métermá­zsára számíthatunk az idei terméseszten­dőben. A szükséglet vetőmagban a ter­més egy tizede, szóval 3.6 millió méter­mázsa, belfogyasztásra pedig fejenként 2 métermázsa kenyérmagval számítva, millió métermázsa. Így tehát búzából 15 és rozsból 5 millió métermázsa fölöslegünk­­ maradna. De mivel a békeévekben sem­­ érte el a fogyasztás a fejenkénti 2 méter­mázsát, egész bizonyos, hogy az idén sem lesz a fejkvóta 1­8 métermázsánál nagyobb ,és így 6,5 millió métermázsa gabonát és rozsot tudna Magyarország exportálni a külföldre. Árpából is 1—2 millió méter­mázsa kivitelre számíthatunk. A cikkíró belföldi fogyasztás részére 800 koronában állapítsák meg mázsánként a termelőnél átvéve, úgy hogy a fővárosba szállítva 1000 korona volna a búza métermázsája. A vi­lágpiaci árakat tekintetbe véve a cikkíró szerint 2500 koronáért adhatnók búzafö- Ara 1 korona XVI. évfolyam '117 szám löslegünk métermázsáját a külföldnek és mivel az állam exportált mennyiséget mé­termázsánként 1000 koronáért vásárolná a termelőtől, a 6—7 millió métermázsa ex­portált búza, rozs és árpa révén 9—lotyk milliárd korona hasznot biztosithatna az ál­lamkincstárnak. A nemzetgyűlés munkarendje, Budapest, május 22 A nemzetgyűlés legközelebb szerdán gyűl össze. Folytatni fogja a fővárosi törvényhatósági választásokra vonatkozó javaslat tárgyal­ását. Felszólalásra Sándor Károly kisgazda, Ugron Gábor demokrata iratkoztak fel. A jövő héten aztán a bányailletékek ügyére és a közlekedés­ügyi javaslatra tér át. Itt vitákra nem kerül sor, úgy­hogy hamarosan rátérhetnek a közszolgá­lati alkalmazottak sorsának javítására és egyéb pénzügyi intézkedésekre vonatkozó javaslatok vitáira. Ezekkel kapcsolatban végez a nemzet­gyűlés az árdrágítók üldözésére vonatkozó törvénytervezettel is A népszövetség első gyűlése Budapest, május 22. Rómából jelentik. A népszövetségi tanács­ülés Tittoni elnöklése alatt elhatározta, hogy az első szövetségi nagygyűlést november hó­ban tartják. Erről Wilsont a népszövetség el­nökét azonnal értesítették. Megindul a dunai hajózás Budapest, május 22. A Magy. Folyam és Teng. H. T. másfél éves szünetelés után útnak indította az első hajóját a Duna déli szakasza felé A hajó ötszáz utassal az Eötvös-térről indult el. A hajójáratoknak kapcsolata lesz a bécsi jára­tokkal. Nagy zavargások Konstantiná­polyban Budapest, május 22. Bécsből jelenti a Neues Wiener Tagblatt Konstantinápolyban nagy zavargás ütött ki. A közraktárokat feltörték, a hadiszer­raktárt fel­robbantották. A lengyel offenzivának a régi határ elérése a célja. Budapest, május 22. Zürich. A Budapesti tudósító jelenti : Lengyelország offenzivájának nincs más célja, mint az 1772 ben tőle elrabolt területek vissza­szerzése az akkori határokig. A lettek vissza­akarják, ami az övé volt, úgyszintén Ukrajnát is kiürítik a lengyelek, ha az ukrán viszonyok konszolidálódnak. A lengyelek régi határukhoz érve beszüntetik támadásukat és tárgyalást kezdenek az oroszokkal.

Next