Katolikus gimnázium, Nyitra, 1880

alatt aztán a társadalom minden egyes rétege annyira elbetegesedett, hogy vagy a feloszlásnak kellett bekövetkeznie, vagy csak a legdrastikusabb szerek menthették meg attól. Nézzük csak e társadalom betegségét közelebbről. Franciaországban épen a katholicismus képezi a józan demokráciás elemet, mely reactiót volna képes indí­tani az absolutismus ellen.­) XIV. és XV. Lajos tehát a kath. egyházat is igyekezett megingatni s céljaira felhasználni. A „legkeresztényebb fejedelem“­­nek a gallicanismus által az volt célja, hogy viszályba keverje a papságot az az egyház fejével, megsemmisítse ennek tekintélyét s a regále kiterjesztése által a papságot a maga kegyétől tegye függővé. Ez által „a klérus két osz­tályra oszlott, melyeknek egyike püspökségekre, apátságokra s azok gazdag jövedelmeire volt szánva, a másika pedig az apostoli munkákra s azok sze­génységére“.2) — Az udvarhoz csábítgatott főpapság nem csekély részének hiúsága, kincs-, élvezet- és hatalom­szomja, gyűlöletteljes cselszövényei és erőszakoskodásai épen nem voltak összeegyeztethetők sem magasztos hi­vatásukkal, sem arra tettetett komolysággal, melylyel látszólag a népet egyszerű s erényes élet utján a kér­ tökélyre buzdították, valójában pedig a nép vallásos érzelmeit befolyásuk biztosítására és öregbítésére fölhasználni czélozták. — Nem csoda, ha aztán az alsóbb papság is elvesztette tekintélyét s hitszónoki és lelkipásztorkodási működése sem mutathatott föl kellő eredményt. — Az által pedig, hogy a gallicanismus pártolásával a papság is közreműködött az egyházi függetlenség megsemmisítésében, — nagy része volt egyszersmind abban, hogy az absolút hatalom annyira túl mert menni a korláton. Az ország nagyjai udvarias alázatosságai hajoltak meg az udvar céljai és kívánságai előtt, meg lévén győződve, hogy ez által önérdekekt többet nyer, mint az ellenzékeskedés által. A nemesség hivatalok, rendjelek és címek által teljesen az udvarhoz édesgettetett, s elhagyva ősi birtokát „a királyi kegy verőfényében sütkérezett“, s az udvar dobzódásaiban való részvétet tartotta főfeladatának, — észre sem véve, mint fosztatik meg egyrészről ősi jellemétől s jogaitól azáltal, hogy a fejedelem balházasságból származott gyermekei s a fejedelmi maitresse-ek a legfőbb nemesi címeket s méltóságokat elnyervén, vele egybekeverednek, — másrészről az udvart utánzó pompa és fényűzés által elszegényedve, szolgalelkű udvaronccá válik.3) — Gyermekei nevelését majd­nem egyedül a komornákra s a táncmesterre bízván, az ily nevelés mellett felnőtt nemesi fiatalság minden emberi érzés fiijával az üres etiquettenek volt rabja s a divatnak bábja. Nyilván ezekről írja Rousseau , hogy úgy idomítják őket mint lovaglásra szánt lovat s körülnyesik mint kertjök fiait. (Émile I. k.) Ezekről mondja H. Taine, hogy e testileg és szellemileg degene­­rált nemzedék csupán szellemdús csevegése által különbözött az állattól, s hogy az ily nemesek derék módjára a nemzet verejtékének kevés gyümölcsét is *) *) Held u. Corvin, Weltgeschichte, III. k. 646.1. — 2) Mignet, Histoire de la Révolution française. 3. kiad. I. k. Introduction, 10. 1. — 3) V. ô. Held u. Corv. III. 695. és Mangold Lajos: Világtörténet III. 127. 1. és 213.

Next