OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)

1970-02-14 / 6. szám

146 oKisz Értesítő 6.­ szám­ a) Ha a vételár kiegyenlítése közvetlenül a gazdál­kodó szervek fejlesztési alapjából, vállalatfejlesztési alapjából, műszaki fejlesztési alapjából (a továbbiak­ban: fejlesztési alapok) történik, beleértve az ezen ala­pok javára más szervek — így pl. az adott gazdál­kodó szervvel együttműködő más vállalatok és a minisz­tériumok (országos hatáskörű szervek) — által juttatott összegeket is. b) Ha a vételár kiegyenlítése középlejáratú beruhá­zási hitel terhére történik és a hitelfinanszírozás felté­teleként a Bank — a hitelkérelem érdemi bírálata alap­ján — letét elhelyezését írja elő. A letételhelyezési kötelezettség vonatkozik a nem közvetlenül külkereskedelmi jogú vállalat, hanem köz­beiktatott termelőeszközkereskedelmi vállalat (a továb­biakban TEK-vállalat) útján beszerzendő gépekre is. Letétkötelesek a gépbeszerzésre fordított azok az összegek is, amelyeket a gazdálkodó szervek a részükre a népgazdasági tervben címzetten jóváhagyott állami beruházás deviza-előirányzatának kimerülése esetén an­nak kiegészítésére saját fejlesztési alapjaikból fordí­tanak. Nem letétkötelesek az a) és b) pontokban meghatá­rozott forrásokból történő licenc, know-how, technoló­giai dokumentáció stb. vásárlások, amennyiben azokra önállóan (gépbeszerzéssel össze nem kapcsoltan) kerül sor. Nem kell letétet elhelyezni az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság külön e célra biztosított kerete ter­hére eszközölt import esetén. 2. A konvertibilis devizák vagy azokkal egyenértékű­nek tekintendő clearing-devizák (a továbbiakban: kon­vertibilis devizák) körét devizahatósági jogkörében a Magyar Nemzeti Bank — a Külkereskedelmi Miniszté­rium kereskedelem-politikai szempontjainak figyelembe vételével — állapítja meg és a külkereskedelmi jogú vállalatok útján közli az érdekelt gazdálkodó szervek­kel. 3. A letét alapja a gép külkereskedelmi árszorzóval számított beszerzési értéke, ideértve a szereléssel járó esetleges devizaköltségeket is. A vámot a letét megálla­pításánál figyelmen kell hagyni. 4. A letét mértéke 1970. január 1-től minden konver­tibilis devizára egységesen 50%. 5. A letét lekötésének időtartama az elhelyezéstől számított 2 év. Két év után a letét összege a gazdál­kodó szerv fejlesztési alapjaiba kerül vissza és azzal a gazdálkodó szerv az adott fejlesztési alapra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével rendelkezik. 6. A letét után a bankok kamatot nem térítenek. 7. A letét összegét az állami vállalatoknak a Ma­gyar Beruházási Banknál, a szövetkezeti vállalatoknak, a kisipari, az általános fogyasztási és értékesítő, vala­mint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a Magyar Nem­zeti Banknál kell elhelyezniük, ha a beszerzés a vál­lalatfejlesztési alap terhére történik. A műszaki fejlesz­tési alapból történő beszerzésekhez előírt letétet a Ma­gyar Nemzeti Banknál kell elhelyezni. Azoknak a gaz­dálkodó szerveknek, amelyel­ek számláit az Országos Takarékpénztár vezeti, a letétet az OTP-nél kell elhe­lyezniük. 8. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank 410/1939. (PK. 26.) számú Tájékoztatója szerint a behozatali engedélyezés iránti kérelem elbírálásának előfeltétele, hogy a gazdálkodó szerv rendelkezzék a beruházást finanszírozó számlavezető pénzintézet által a devizafelhasználás jogosultságát illetően záradékolt, va­lamint­­ a Magyar Beruházási Bank Nemzetközi Osz­tálya által láttamozott gép-, illetve műszermegrende­lési lappal (a továbbiakban: géplap). A letétet a gép­lap előbbiekben említett záradékolásakor kell elhe­lyezni. A számlavezető pénzintézet a záradékolást, il­letve a Magyar Beruházási Bank Nemzetközi Osztálya a láttamozást csak a letét elhelyezését követően hajtja végre. 9. A letét céljára hitel nem nyújtható. 10. Ha a letétkötelezettség alapjául szolgáló import­­szerződés részben vagy egészben meghiúsul, a letét részben vagy egészben a két év letelte előtt is vissza­fizethető. A letét arányos visszafizetését a gazdál­kodó szervek abban az esetben kérhetik a Banktól, ha a géplapon feltüntetett teljes devizaösszegből az igénybe nem vett hányad annak 5%-át meghaladja. A visszaigény­léshez a külkereskedelmi vállalatnak igazolnia kell, hogy a géplapon feltüntetett devizaösszegből az adott ügylet kapcsán milyen mérvű igénybevétel (deviza­kifizetés) történt. Egyidejűleg további felhasználásra ér­vénytelenítenie kell a géplapot. A gazdálkodó szervek a külkereskedelmi vállalat ezen igazolása alapján kérhetik a letét megfelelő hányadá­nak visszatérítését attól a Banktól, amelynél a letétet elhelyezték. Nem igényelhető vissza sem egészben, sem részben az az 1969. december 31. előtt elhelyezett letét (illetve a letét 100%-os és 50%-os mértéke alapján számított különbözet), amely 1969. december 31. előtt a Beruhá­zási Banknál láttamoztatott géplaphoz kapcsolódik, ha azzal kapcsolatban a külkereskedelmi szerződéskötés 1969. december 31. előtt megtörtént, de az áru részben vagy egészben csak 1970. január 1. után érkezik be. 11. A letételhelyezés alól mentesítés kérhető az alábbi esetekben: a) konvertibilis devizában fizetési mérlegjavítást eredményező beruházásoknál (műszaki fejlesztésnél), ha a Magyar Külkereskedelmi Bankkal kötendő szerződés­ben vállalják a vételárnak megfelelő többletdeviza két éven belüli beszolgáltatását (konvertibilis devizában) az engedélyezést megelőző év tényleges devizabeszolgálta­tásához képest. b) A Gazdasági Bizottság 42/1967. (XI. 6.) számú — a nem szocialista országok vállalataival való nemzetközi együttműködés és a termelési kooperáció egyes kérdé­seiről szóló­­ határozata (Pénzügyi Közlöny 1967. évi 31. szám) alapján létrehozott kooperációs megállapodá­sok keretében konvertibilis deviza ellenében bonyo­lódó gépvásárlások esetén. c) Az 1033/1969. (X. 12.) számú kormányhatározat ér­telmében a 304/1970. PM. III. számú közleményben (Pénzügyi Közlöny 1970. évi 3. szám) felsorolt lakossági ipari és kereskedelmi szolgáltatások, továbbá a lakosság részére végzett áruszállítási szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházásoknál. Az a), b), c) alatti esetekben a letételhelyezés alóli mentesítésre engedélyt a Magyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Minisztérium közös egyetértéssel adhat. Az erre vonatkozó kérelmeket a Magyar Külkereske­delmi Banknál kell benyújtani, amely gondoskodik a Magyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Minisz­térium engedélyeinek beszerzéséről és erről a kérel­mezőt, valamint a beruházást finanszírozó bankot ér­tesíti. Ez az értesítés az alapja a Magyar Beruházási Bank által a letétmentesítés tényéra vonatkozóan a gép­lapon adandó igazolásnak. d) A 2/1969. (VI. 20.) számú GB határozat értelmében a fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházásoknál. Ilyen esetekben a letételhelyezés alóli mentesítést a Magyar Beruházási Bank igazolja. e) A 3203/1969. (VI. 30.) számú kormányhatározat alap­ján a tudományos kutatási célú beszerzéseknél. (Az ilyen jellegű letétmentességi kérelmekkel kapcsolatos eljá­rásról az érdekelteket a Magyar Nemzeti­­Bank külön átiratban értesítette.) f) A vonatkozó GB-határozat értelmében a licencia- és know-how vásárlás kapcsán azok alkalmazásához szükséges gépbeszerzés teljes összegére, amennyiben e beszerzések megfelelnek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által az érdekelt minisztériumoknak és fő­

Next