OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-02-14 / 6. szám
146 oKisz Értesítő 6. szám a) Ha a vételár kiegyenlítése közvetlenül a gazdálkodó szervek fejlesztési alapjából, vállalatfejlesztési alapjából, műszaki fejlesztési alapjából (a továbbiakban: fejlesztési alapok) történik, beleértve az ezen alapok javára más szervek — így pl. az adott gazdálkodó szervvel együttműködő más vállalatok és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) — által juttatott összegeket is. b) Ha a vételár kiegyenlítése középlejáratú beruházási hitel terhére történik és a hitelfinanszírozás feltételeként a Bank — a hitelkérelem érdemi bírálata alapján — letét elhelyezését írja elő. A letételhelyezési kötelezettség vonatkozik a nem közvetlenül külkereskedelmi jogú vállalat, hanem közbeiktatott termelőeszközkereskedelmi vállalat (a továbbiakban TEK-vállalat) útján beszerzendő gépekre is. Letétkötelesek a gépbeszerzésre fordított azok az összegek is, amelyeket a gazdálkodó szervek a részükre a népgazdasági tervben címzetten jóváhagyott állami beruházás deviza-előirányzatának kimerülése esetén annak kiegészítésére saját fejlesztési alapjaikból fordítanak. Nem letétkötelesek az a) és b) pontokban meghatározott forrásokból történő licenc, know-how, technológiai dokumentáció stb. vásárlások, amennyiben azokra önállóan (gépbeszerzéssel össze nem kapcsoltan) kerül sor. Nem kell letétet elhelyezni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság külön e célra biztosított kerete terhére eszközölt import esetén. 2. A konvertibilis devizák vagy azokkal egyenértékűnek tekintendő clearing-devizák (a továbbiakban: konvertibilis devizák) körét devizahatósági jogkörében a Magyar Nemzeti Bank — a Külkereskedelmi Minisztérium kereskedelem-politikai szempontjainak figyelembe vételével — állapítja meg és a külkereskedelmi jogú vállalatok útján közli az érdekelt gazdálkodó szervekkel. 3. A letét alapja a gép külkereskedelmi árszorzóval számított beszerzési értéke, ideértve a szereléssel járó esetleges devizaköltségeket is. A vámot a letét megállapításánál figyelmen kell hagyni. 4. A letét mértéke 1970. január 1-től minden konvertibilis devizára egységesen 50%. 5. A letét lekötésének időtartama az elhelyezéstől számított 2 év. Két év után a letét összege a gazdálkodó szerv fejlesztési alapjaiba kerül vissza és azzal a gazdálkodó szerv az adott fejlesztési alapra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével rendelkezik. 6. A letét után a bankok kamatot nem térítenek. 7. A letét összegét az állami vállalatoknak a Magyar Beruházási Banknál, a szövetkezeti vállalatoknak, a kisipari, az általános fogyasztási és értékesítő, valamint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a Magyar Nemzeti Banknál kell elhelyezniük, ha a beszerzés a vállalatfejlesztési alap terhére történik. A műszaki fejlesztési alapból történő beszerzésekhez előírt letétet a Magyar Nemzeti Banknál kell elhelyezni. Azoknak a gazdálkodó szerveknek, amelyelek számláit az Országos Takarékpénztár vezeti, a letétet az OTP-nél kell elhelyezniük. 8. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank 410/1939. (PK. 26.) számú Tájékoztatója szerint a behozatali engedélyezés iránti kérelem elbírálásának előfeltétele, hogy a gazdálkodó szerv rendelkezzék a beruházást finanszírozó számlavezető pénzintézet által a devizafelhasználás jogosultságát illetően záradékolt, valamint a Magyar Beruházási Bank Nemzetközi Osztálya által láttamozott gép-, illetve műszermegrendelési lappal (a továbbiakban: géplap). A letétet a géplap előbbiekben említett záradékolásakor kell elhelyezni. A számlavezető pénzintézet a záradékolást, illetve a Magyar Beruházási Bank Nemzetközi Osztálya a láttamozást csak a letét elhelyezését követően hajtja végre. 9. A letét céljára hitel nem nyújtható. 10. Ha a letétkötelezettség alapjául szolgáló importszerződés részben vagy egészben meghiúsul, a letét részben vagy egészben a két év letelte előtt is visszafizethető. A letét arányos visszafizetését a gazdálkodó szervek abban az esetben kérhetik a Banktól, ha a géplapon feltüntetett teljes devizaösszegből az igénybe nem vett hányad annak 5%-át meghaladja. A visszaigényléshez a külkereskedelmi vállalatnak igazolnia kell, hogy a géplapon feltüntetett devizaösszegből az adott ügylet kapcsán milyen mérvű igénybevétel (devizakifizetés) történt. Egyidejűleg további felhasználásra érvénytelenítenie kell a géplapot. A gazdálkodó szervek a külkereskedelmi vállalat ezen igazolása alapján kérhetik a letét megfelelő hányadának visszatérítését attól a Banktól, amelynél a letétet elhelyezték. Nem igényelhető vissza sem egészben, sem részben az az 1969. december 31. előtt elhelyezett letét (illetve a letét 100%-os és 50%-os mértéke alapján számított különbözet), amely 1969. december 31. előtt a Beruházási Banknál láttamoztatott géplaphoz kapcsolódik, ha azzal kapcsolatban a külkereskedelmi szerződéskötés 1969. december 31. előtt megtörtént, de az áru részben vagy egészben csak 1970. január 1. után érkezik be. 11. A letételhelyezés alól mentesítés kérhető az alábbi esetekben: a) konvertibilis devizában fizetési mérlegjavítást eredményező beruházásoknál (műszaki fejlesztésnél), ha a Magyar Külkereskedelmi Bankkal kötendő szerződésben vállalják a vételárnak megfelelő többletdeviza két éven belüli beszolgáltatását (konvertibilis devizában) az engedélyezést megelőző év tényleges devizabeszolgáltatásához képest. b) A Gazdasági Bizottság 42/1967. (XI. 6.) számú — a nem szocialista országok vállalataival való nemzetközi együttműködés és a termelési kooperáció egyes kérdéseiről szóló határozata (Pénzügyi Közlöny 1967. évi 31. szám) alapján létrehozott kooperációs megállapodások keretében konvertibilis deviza ellenében bonyolódó gépvásárlások esetén. c) Az 1033/1969. (X. 12.) számú kormányhatározat értelmében a 304/1970. PM. III. számú közleményben (Pénzügyi Közlöny 1970. évi 3. szám) felsorolt lakossági ipari és kereskedelmi szolgáltatások, továbbá a lakosság részére végzett áruszállítási szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházásoknál. Az a), b), c) alatti esetekben a letételhelyezés alóli mentesítésre engedélyt a Magyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Minisztérium közös egyetértéssel adhat. Az erre vonatkozó kérelmeket a Magyar Külkereskedelmi Banknál kell benyújtani, amely gondoskodik a Magyar Nemzeti Bank és a Külkereskedelmi Minisztérium engedélyeinek beszerzéséről és erről a kérelmezőt, valamint a beruházást finanszírozó bankot értesíti. Ez az értesítés az alapja a Magyar Beruházási Bank által a letétmentesítés tényéra vonatkozóan a géplapon adandó igazolásnak. d) A 2/1969. (VI. 20.) számú GB határozat értelmében a fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházásoknál. Ilyen esetekben a letételhelyezés alóli mentesítést a Magyar Beruházási Bank igazolja. e) A 3203/1969. (VI. 30.) számú kormányhatározat alapján a tudományos kutatási célú beszerzéseknél. (Az ilyen jellegű letétmentességi kérelmekkel kapcsolatos eljárásról az érdekelteket a Magyar NemzetiBank külön átiratban értesítette.) f) A vonatkozó GB-határozat értelmében a licencia- és know-how vásárlás kapcsán azok alkalmazásához szükséges gépbeszerzés teljes összegére, amennyiben e beszerzések megfelelnek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által az érdekelt minisztériumoknak és fő