Ország-Világ, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1958-01-07 / 1. szám
Amm TŰZ% 4 föld alatt a MOSZKVAI LEVÉL ól kezdődött az új esztendő. Amikor Szilveszter éjszakáján, pontosan éjfélkor, tizenkettőt kondult a Kreml toronyórájának harangja, a mesterséges útitárs, a szputnyik I., éppen 1348-ik körét fejezte be Földünk körül. Nem kis út áll mögötte. Több mint 57 millió kilométert repült már a Föld körül, és ha — mire e sorok megjelennek — talán már el is izzott a légkör alsó rétegeiben, mégis a legnagyobb dicsőség övezi a széthulló részeit. Az első volt a világon. A második, a szputnyik II. még “■csak« 37,6 millió kilométert hagyott maga mögött a világűrben, és tovább kering, hirdeti az ember diadalát. Igen, az ember diadala. Ez a gondolat hatotta át az újesztendőt ünneplő moszkvaiakat. És nemcsak a moszkvaiakat, hanem a Szovjetunió minden vércsénak és kis falujának lakosát is. Mennyi nagyszerű siker koronázta a búcsúzó évben a szovjet tudósok erőfeszítéseit. Ma már ott tartunk, hogy titánium és borkarbid alapanyagokból sikerült olyan ötvözetet kidolgozni, amely kétezer fokos hőmérsékleten sem olvad meg. Szovjet laboratóriumokban — mint arról Blagomarov professzor beszámolt — hemyótalpon mozgó atom-villanytelepek tervén dolgoznak, ezeket az energiaforrásokban szűkölködő hegyes vidékeken kívánják majd felhasználni. Olyan kísérletezések is folynak, amelyeknek célja a vezetéknélküli energiatovábbítás kérdésének megoldása. És terülnek az újabb mesterséges holdak, sőt az első rakéták, amelyek majd elindulnak a Hold és a bolygók felé. Ilyen ragyogó tervekkel és szédítő kilátásokkal indult el a szovjet tudomány az újesztendőbe. De most nem arról szeretnék beszámolni, ami a levegő magasabb rétegeiben zajlik, térjünk csak vissza a Földre, vagy inkább a föld alá, mert ami ott történik, az is a szovjet tudósok diadalát hirdeti, és bátran felveszi a versenyt a tudomány többi sikerévek Arról van ugyanis szó, hogy a tudósoknak sikerült megoldaniuk a bányanélküli -szénbányászást«, sikerült a föld felszínére hozniuk a súlytalan szenet... Több mint 25 évvel ezelőtt, 1931-ben, a moszkvai szénmedence területén a föld mélyében mesterségesen meggyújtották a szénréteget. Ez a tűz most már egynegyed százada szüntelenül ég, hol csak izzik, parázslik, hol pedig erőteljes lánggal lobog Ez a lobogó láng a bányászat új korszakának hajnalhasadását hirdeti. Mi a lényege? Megvalósítja Mengyelejev pontosan 70 esztendős jóslatát: a föld alatt égetik el a szenet és a föld felszínére csak az égés következtében előállott gázt vezetik fel. Ez a gáz fűt, villamos erőművet hajt, és felhasználható mindarra, amire eddig a nehéz munkával kibányászott szenet alkalmazták. Ma már a Szovjetunióban három ilyen földalatti, bányászni Ika i szénbánya működik, az egyik a moszkvai, a a másik a donyeci, a harmadik kuznyecki szénmedencében. De már előrehaladott szakaszba jutott a következő három újtípusú bánya előkészítése, és rövidesen már ezekből is felhozzák a felszínre a szén elégetése után keletkezett értékes gázt. Ahhoz, hogy megértsük az újtípusú bánya lényegét, egy kis technikai ismertetésre van szükség. Azt hiszem, a leghelyesebb, ha a legkorszerűbb, a moszkvai szénmedence Latszk bányatelepén épülő új bánya berendezésével ismertetem meg ezt a forradalmi változást. Latszkban nincsenek fúrótornyok, nincsenek aknalejáratok, gyorsjáratú liftek, csillék, magasra halmozott szénhegyek és nincsenek bányászok sem. Ehelyett sok, sok kilométer hosszúságú kanyargós csőhálózatok vonulnak a CM felszínén. Ezek a csövek jelentik a bányát. A csövek ugyanis folytatódnak a föld alatt Az egyik csőhálózaton több száz méter mélyre levegőit hivatnak be a föld mélyébe, a másikon pedig a gázt vezetik a felszínre. Az újfajta bányászás a következőképpen történik: először lefúrnak egy csatornát több száz méter mélyen a szénrétegekig, e csatornák útján meggyújtják a föld mélyében rejlő szénrétegeket, majd pedig sok atmoszférás nyomással levegőt fúvatnak be, hogy az éledező tüzet táplálják. A szénég és a tűz egyre jobban tovaterjed. A befújtatott levegő nyomása nagyobb, mint a széntelepeknél levő légnyomás. Ennek következtében robbanás áll be, a szénrétegek egy része leomlik, az épségben maradó rétegekben pedig repedések, tehát mesterséges csatornák keletkeznek. És ezeken a repedéseken folytatja útját a tűz. Amikor a láng eléri a szénréteg másik oldalán levő csöveket, az égés következtében fejlődött gázok ezeken a csöveken haladnak a felszínre. A feltörő széngáz ezután tisztító berendezésbe kerül, ahol megszabadul a szénportól, a gyantától és egyéb kísérő anyagoktól. A tiszta gázt csöveken gázturbinákhoz vezetik, ezek pedig működésbe hoznak egy villamoserőművet, így lesz a föld alatt elégetett szénből, emberi érc bekapcsolása nélkül elektromos energia. 1958-ban indul hódító útjára ez az új szénbányászati módszer, amely kétségtelenül forradalmat jelent a bányászati technikában. Ebben az esztendőben már hat ilyen típusú bánya működik majd a Szovjetunióban, hat olyan bánya, harmadköltséggel amely fél- vagy termel villamos energiát, amelyben a munka termelékenysége, már a kezdeti stádiumban, 300—400 százalékkal emelkedik. A tudósok arra is gondoltak, hogy a szén nemcsak igen fontos energiaforrás, hanem kémiai alapanyag, amelyből szintetikus úton a legkülönbözőbb ipari nyersanyagok állíthatók elő. A kutatólaboratóriumokban már ezt a kérdést is megoldották. Megfelelő vegyi folyamat közbeiktatásával a föld alatt elégetett szén gázából mesterséges alkoholt, ammóniákat, benzint és egyéb értékes ipari nyersanyagot állíthatnak elő. És a további tervek? Példaképpen csak egyet említünk: a tudósok azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a föld alatt elégetett szán gázának felhasználásával olvasztókemence nélkül vasat állítsanak elő. _ Jt Ez egy szénbánya*. A föld alatt elégetett szén gázát ezeken a csöveken hozzák felszínre . A „boldogság háza” Egyszerű, kétemeletes lakóház. Külsőre olyan, mint más épületek is Kazányban. Miért nevezik a boldogság házának? A városi gépgyár ifjúmunkásai munkaidő után saját kezükkel építették fundamentumától a tetőzetéig - ifjú házasok részére. Amikor a ház elkészült, beköltöztek a komfortos lakásokba, mint fecskék a maguk építette fészekbe. Minden lakásban fiatal házaspár lakik. Az idén alapítottak családot. Egyik-másik ablakból már gyereksírás hallatszik. A járókelők megállnak, elmosolyodnak: hát persze, a boldogság háza előtt járnak — s önkéntelenül halkabbra fogják a szót, különösen az esti órákban ...