Ország-Világ, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-04 / 27. szám

Az atombombával új, minden eddiginél ' ' puszii több erejű fegyver jelent meg a történelem színpadán. Néhány évvel ké­sőbb azonban már felfedezték a hidrogén­bombát is, melynek pusztító hatása ezer­szeresen múlja felül az atombombákét. Az 1954 március elején a Csendes-óceáni Bikini szigeteken kipróbált amerikai hid­rogénbomba 20 millió egy tonnás robbanó bomba hatásával ért fel. A robbanás mé­reteit a kép jobb sarkában látható csata­hajók is mutatják. Egy 1958-as típusú hid­rogénbomba egymagában is húszszor na­gyobb pusztítást okozhat, mint a második világháborúban az európai hadszínterekre ledobott amerikai és angol repülőbombák együttvéve. De vannak már százmillió tonnás szuper hidrogénbombák is. Egy ilyen bomba pusztító hatása nagyobb, mint az emberi történelem során lezajlott háborúkban felhasznált robbanóanyagé együttvéve. H­­a­talmas robbanás hallatszott, füst- és lángnyelvek törtek az ég felé, s ami­kor félórával később lassan elült a min­dent beborító füst és korom, a városnak csak romjai voltak, s alattuk 160 000 ember lelte halálát. H h­asonlóan nagy fej­lődésen mentek át a bombákat szállító eszközök is. interkontinentális rakétákkal ma már a Föld bármely pontja elérhető. A szputnyik-pályán haladó szovjet globális rakéták ellen pedig már semmilyen elhárító eszköz nem létezik. Gyüindez világossá teszi: az agresszor nem remélheti, hogy rajtaüthet ellenfelén anélkül, hogy a visszacsapástól tartania kelljen. Ilyen körülmények között a háború egyetemessé válna. Joggal mondotta N. Sz. Hruscsov: »►Itt az ideje, hogy ne pazaroljuk tovább esztelenül a nép pénzét, a nép energiáját háború és rombolások előkészítésére ... Mit javasol a szovjet kormány? Négy év alatt valamennyi állam hajtson végre teljes leszerelést és ne rendelkezzék többé had­viselési eszközökkel­.

Next