Ország-Világ, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-05 / 27. szám
PATETIKUS SZIMFÓNIA IV. Az emlékművek vasbetonból készülnek ROBOG AZ AUTÓ a seremetyevói repülőtérről Moszkva központja felé. Már több, mint tizenöt kilométert hagytunk magunk mögött, amikor hirtelen különös látvány bukkan elő. Három bíborszínű, hatalmas vasbeton »X«, olyan, amilyet nagyon is jól ismertünk a második világháború idejéből. Tankakadály a moszkvai országúton?!! — Mi az ott? — érdeklődöm moszkvai kollégámnál. — Az... egy emlékmű. A múlt évben állították fel... Arra emlékeztet, hogy a háborúban egészen eddig merészkedett előre két fasiszta tank... Megállunk az eredetiségében megrázó, háborús emlékmű előtt. Hatalmas, lapos térség. A végében a három óriási vasbeton tankakadály, előtte egy kicsinynek tűnő kőfal, ahova a virágokat helyezték el. Jobbról egy gránitfal, amelyről kemény tekintetű katonaarcok pillantanak a nézőre. És a gránitfalon márvány emléktábla, a következő szöveggel: »A főváros hős védőinek Moszkva és a moszkvai kerület komszomolistái«. Tavaly december 6-án leplezték le ezt a monumentális emlékművet. Pontosan 25. évfordulóján annak a napnak, amelyen a két előretörő német páncélkocsi ennyire megközelítette Moszkvát. Egyszer a Vahtangov színházban voltam, és a felvonás közti szünetben, amikor az előcsarnokban beszélgettünk, megszólalt Mihail Lukonyin költő: — A színházat a háborúban a náci repülők félig lebombázták ... Felépítettük ... Máskor észrevettem a repülőtér felé menet egy jelzőtáblát, amelyen A „nyitott könyvek” utcájának, a Kalinyin sugárútnak egyik vasbeton emlékműve .. . így látja a fotoriporter az Ukrajna szálló huszadik emeletéről az épülő KGST palotát, előtte a Kalinyin híddal.(APN — Alekszandr Cseprunov felvételei)