Ország-Világ, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-01 / 1. szám
iü ® KÉRDÉSE Mit eredményezett a kubai forradalom 10 év alatt? ■•vel ezelőtt, 1959. január óta a kubai forradalm, amely a történelem új útjára indította a latin-amerikai szigetországot. Az új esztendő kezdetén tehát Kuba szabad, független életének második évtizedébe lép. Mit hozott a hős latin-amerikai nép számára az elmúlt 10 év? Az elnyomó diktatúra megdöntése, a hatalom megszerzése után a forradalmi erők a félgyarmati múlt súlyos hagyatékának felszámolásához láttak. Először a mezőgazdaságban kellett rendezni a társadalmi és termelési problémákat. A forradalom előtt 894 latifundium-tulajdonos és 28 északamerikai vállalat a megművelhető földterület 46 százalékát birtokolta, ugyanakkor 200 000 parasztcsaládnak egyáltalán nem volt földje. 400 000 mezőgazdasági munkás — az akkori hivatalos szóhasználattal élve — ,,abszolút nyomorban” élt. Ma a megművelhető földterületnek több mint 70 százaléka az állam kezében van. A mezőgazdasági munkások százezrei állandó munkához jutottak, míg a régi rendszerben egy évben csak három hónapig tudtak keresni. Több mint 100 000 parasztcsalád földet is kapott. A termelés frontján mindenekelőtt a cukornádtermés gyarapításáért indult meg a harc — sikerrel. De ez nem jelentette azt, hogy Kuba meg akarja őrizni az egykori kizsákmányolói által rákényszerített monokultúrás jellegét. Az elmúlt évtizedben megkezdte az ipari bázis kiépítését is. Megteremtette a hazai építőipart, születőben van a kohászat, növekszik az áramtermelés és a cementgyártás. Az eredmények értékét csak növeli, hogy Kuba az amerikai monopóliumok erőltette, de egyre kilátástalanabb imperialista blokád ellenére fejleszti szocialista gazdaságát. Ebben döntő segítséget kap a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Csupán egy példa ennek illusztrálására: Kuba 1960-ban 100 millió, 1968-ban további 295 millió rubel értékűzovjet hitelt kapott. gyetlen latin-amerikai ársem mérhető a forradalmi bához a közoktatás, az Zségvédelem, a lakásépítés, nkanélküliség felszámolótekintetében. S főleg abx, ahogy a nép fegyverer számmal, sok áldozat és izzó elszánti hazáját az amerikaiizmussal szemben, az USA egy pillanatra fel azt a tervét, hogy erőszakkal elhallgattassa a szocializmus kürtösét az amerikai földrész. A szocialista és a kapitalista világrendszer közötti erőviszonyok azonban visszatartják a Pentagont ettől a beláthatatlan következményű kalandor lépéstől. Sok még a megoldatlan kérdés, nehézség Kubában, s az útkeresés, a forradalmi tapasztalatok általánosítása nem kevés bel- és külpolitikai probléma forrása. De mindez nem változtat a megmásíthatatlan tényen: a kubai forradalom az elmúlt 10 év alatt a szabadság, az alkotás, a társadalmi igazság, a szocializmus szigetét hozta létre Amerikában, az imperializmus fellegvárának közvetlen szomszédságában. Ezzel pedig előrelendítette a forradalmi mozgalmat Latin-Amerikában és az egész világon. 2 KÉPES Az Apollo 8. űrsikere Gagarin űrutazása óta a legnagyobb jelentőségű űrsiker az Apollo utazása. Az amerikai űrhajósok az elsők, akik a maguk szemével kilométeres közelségből Földünk öreg kísérőjét. Tízszer körülrepüli aztán „hazaindultak”, a Földre ... Ez a képünk az Apollo 8. startja eu Az űrhajósok elindulnak a kilövőhelyre. Elöl Frank Borman, a parancsnok, jötte James Lovell (integet) és William Anders És még egy földi kép. Lovell őrnagy családja a Kennedy űrhajós központban nézi az Apollo 8. kilövését. Középen Marilyn Lovell, kisfiával, Jeffreyvel, balról Susan, jobbról Barbara lánya. A negyedik gyerek, James, nem látszik a képen MTI — Külf. képszolg. Ez a kép a Hold felé tartó Apollo 8-ról érkezett televízión. William Anders 222 ezer kilométer távolságból mutatja a fogkeféjét... A Koreai NDK szabadon bocsátotta a Pueblo legénységét Tizenegy hónapja volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fogságában a Pueblo nevű USA- kémhajó, 82 főnyi legénysége és tisztikara. Korea már régen felajánlotta a személyzet szabadon bocsátását, ha az USA bocsánatot kér és megígéri, többé nem kémkedik a koreai felségvizeken. A Johnson-kormány hallani sem akart erről, sőt kezdetben háborúval fenyegetőzött. De tizenegy hónap után mégis meggondolta magát: bocsánatot kért és megérte, többé nem kémkedik . .. e nyomban szabadon engedték matrózokat. Képünkön: decemt 23-án, a Panmindzson közelén levő amerikai táborban helikcerre ülnek a Pueblo tisztjei trózai. Rögtön ezután az USA unta beismerését, bocsánat-