Ország-Világ, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-01 / 1. szám
.ayarnszas Hu barátai Itt az új esztendő, immár 1969-et írunk. Régi tradíciónk, hogy ilyenkor a Magyar— Szovjet Baráti Társaság lapja, az Ország- Világ év végi számvetést végez és sorra visszaemlékezik az esztendő eseményeire, amelyek a magyar—szovjet barátságot erősítették. Beszámoltunk az ünnepi alkalommal, hogy baráti társaságunk szerte az országban, az internacionalizmus szellemében mit tett a Szovjetunió megismertetéséért. Most kedves olvasóinkat arról kívánjuk tájékoztatni, hogy a testvéri Szovjetunióban mit tesznek Magyarország igaz barátai a mi szeretett hazánk eredményeinek, népünk dolgos életének bemutatásáért. Eleink hajdanában mennyi sokat siránkoztak, hogy rokontalan nép vagyunk, s nincsenek barátaink. Egyedül vagyunk... így sóhajtoztak. A szocialista forradalom e téren is alapjában változtatta meg országunk helyzetét. Testvéreink, barátaink vannak a szocialista világban, akik tisztelnek bennünket, szeretnek minket, köztük elsősorban a hatalmas Szovjetunió népei. Járjon az ember Szibériában vagy Közép- Ázsiában, a messzi Északon vagy a déli Kaukázusban, a magyarok szeretett vendégek mindenütt. A szovjet újságok, a rádió és a tv szinte minden nap közölnek valamit hazánkról. Erről beszélgetést folytattam a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel: Fedoszejev akadémikussal, a Társaság elnökével, Vlagyikin művelődésügyi miniszterhelyettes és Sztrelbickij altábornagy, elnökhelyettesekkel, ők úgy vélték, hogy a szovjet embereknek szinte vérükben van az internacionalizmus, ezért természetes a szocialista Magyarország iránti érdeklődésük. F. I. Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titkára foglalta össze olvasóink számára: mi mindent tesznek a szocialista Magyarország népszerűsítése érdekében. Az ottani baráti társaságnak kollektív tagjai vannak. Ez azt jelenti, hogy 15—20 ezer fős gyári kollektívák kolhozok, szovhozok, iskolák, intézetek, tudományos szervek dolgozói, katonai alakulatok, sőt még hajók matrózai is, magukat a magyar nép barátainak tekintik. Az elnök P. N. Fedoszejev, az SZKP KB tagja, akadémikus. Kimagasló szovjet személyiségek szívesen vállalnak szerepet az elnökségben, mindannyian szeretik a magyar népet, ismerik történelmét, irodalmát és mai életét. Csak néhányuk nevét hadd említsem itt meg, így például: Zaharov marsall, Szamojlova színésznő, Olga Lepesinszkaja világhírű táncosnő, Karaszjov, a Szovjetunió hőse, Marija Fortusz, a nálunk is jól ismert partizánnő és Zamercev tábornok, Budapest felszabadulás utáni első városparancsnoka. A Szovjetunió Kommunista Pártja irányítja ezt a nemes, internacionalista munkát. A megyei és városi pártbizottságok aktívan munkálkodnak a magyar nép iránti barátság ápolásában. Különösen kitűnik e téren a Tyimirjazev-kerületi pártbizottság, valamint a moszkvorecki kerületi pártszervezet. Ők üzemeikben, intézményeikben gyakran fogadják a magyarországi barátságvonatok utasait, kedves, emlékezetes órákat szerezve számukra. Nagyon fontosnak tartják a testvérváros-mozgalmat. Több köztársaságban már működnek baráti társaságok, így például: Ukrajnában, Belorussziában, Moldáviában, Észtországban, Lettországban, Grúziában, Örményországban és most alakul meg Kazahsztánban. Ezekben a köztársaságokban mindenütt nagy érdeklődés közepette rendezték meg a Magyar Kultúra Hetét. Az új évben Kazahsztán népe ismerkedhet meg Magyarország életével. Minden nemzeti ünnepünket magukénak tekintik. Április 4-ét, augusztus 20-át és a fegyveres erők napját előadásokkal, műsoros estekkel köszöntik. A legjobb szovjet írók bevonásával Katona József-, Mikszáth-, Petőfi-, Arany János-, József Attila-, Móricz Zsigmond- és Radnóti Miklós-esteket rendeztek népes hallgatóság részvételével. Ápolják a magyar internacionalisták forradalmi emlékét, különösen Kun Béla, Szamuely Tibor, Ligeti Károly és Zalka Máté hőstetteit ismerik a szovjet emberek milliói. A magyar népgazdaságról, tudományról is szerveznek ismeretterjesztő előadásokat. Ők a fő propagandistái a magyar filmeknek. Gyakran fogadnak budapesti művészeket a Barátság Házában. Járt náluk Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész is. Szovjet és magyar szakemberek, mérnökök, mezőgazdászok tapasztalatcseréit igen fontosnak tartják. Népszerű vetélkedőket tartottak a szovjet ifjúság körében arról, „Ki mit tud Magyarországról?” Fiatal magyar grafikusok és a magyar Alföld festőinek kiállítása igen sikeres volt a Barátság Házában. Barátaink most készülnek megünnepelni az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóját. Már tervezik azt is, hogy Magyarország felszabadulásának 25. évfordulóját majd hogyan tegyék emlékezetessé és ünnepélyessé. Így dolgoznak ők a barátság szent ügye érdekében. Kértek, hogy az Ország-Világ hasábjain tolmácsolják újévi jókívánságaikat az általuk testvérként szeretett magyar népnek. Se. 1. A Barátság Háza ( Bojár Sándor felr.) Nemrégiben rendezték meg Moszkvában, a Barátság Házában szovjet és magyar mezőgazdasági szakemberek csoportjának a találkozóját. A Társaság két elnökhelyettese, Sztrelbickij és Makarov is részt vett a találkozón 3