Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)
1857-08-06 / 10. szám
151 szercsegés helyett sejtlégzés, itt-ott szortyogás állott be, a kontatási hang éles meg teljes lett, szóval a tüdők épsége csaknem egészen helyreállott. De mivel a beteg ereje igen meg volt törve, a kínahéj-főzetet December végéig itatták vele, de vilsav és kámfor nélkül. Azután vérszaporító étkezés által annyira lábrakapott a fölüdülő, hogy következő január hó 6-án bizton haza mehetett. 4) J. P. 19 éves, hajadon, cseléd; két évvel előbb kapta meg a hószámát, mely azóta összesen csupán háromszor jelenkezett. Tavai egész nyáron át harmadnapos váltólázban, télen pedig négy hetes vérköpésben szenvedett. Jelen baja 1856-iki December végén kezdődött következőképen: a beteg először heves nyilaió fájdalmat érzett közte- és térdizületeiben, e fájdalmakhoz hideg és forróság érzete, tikkasztó szomj,meg nagy elgyöngülés folytonos szívdobogással járult, s nyolc napi fekvés után, baját mindinkább súlyosbodni érezvén, orvosi karodánkra hozatta magát. 1857-ki január 10-kén került a beteg orvosi vizsgálat alá. Láza rendkívül nagy volt, melyben föltűnő volt a magas testi hérmérsék s az érvelés szaporasága, az ütér percenként 125 ízben lüktetett; e lüktetés meglehetősen teljes, erős és feszült volt; a testi bágyadtság pedig akora, hogy a beteget mellvizsgálás közben ülő helyzetében is tartani kellett. A mellkas szabályos alakú s térfogatú; hátul mindkét oldalon az ötödik bordától le végig a kontatási hang az ürest és tompát közelítette meg, ugyan e helyeken, kivált a bal mellkasban, terjedt szeres égést hallottunk; a beteg ritkán köhög, de légzése rövid, s percenként 16 helyett legalább 28-ig szaporodik. A szív hatalmasan ver, minden verésével megrendíti a bal roszttájat; a szivtáj haránt átmérőben terjedtebb tompa hangot ad a rendesnél, a bal szívgyomorban az első hang helyett fúvó zörejt (strepitus flatuosus) lehetett tisztán hallani, a tüdütér tövében a második hang nyomatékosabb (magis accentuatus). A kézte- és térdizületek hevesen fájnak, a hajlítást épen nem tűrik, kívül mérsékelten duzzadtak, forrók. Itasürülés az előbb vett hajtószerre következett. Vizelete kevés, lángszínű, magas fajsúlyú (1029), erősen savas hatású, minden só nagyobb mennyiségben van benne hugyanynyal együtt, csak a hólyagok fogytak meg, a kihűlt húgysav húgysavas sókat üleszt. Imént elősorolt kórjelekből e betegség szívbe- hártyalobbal együtt föllépő kétoldali karélyos tüdőlábnak határoztatok. A jóslat kétes, mert a) a vérkeringés mindkét központja és tényezője van terjedelmes lob által megtámadva, b) a láz belterje még szerfölött nagy, felül, hogy a lob gyúlékony tápanyaga, a vér rostanya, most is túlmennyiségben kering az edényszerben, miért méltán a lob tovább terjedésétől kell tartanunk. A vér túlrostanyossága csökkentésére kapott a beteg kénsavas rézéleget szokványos vényünk szerint. Ap. aquae destill. simpl. inc. sex. adde cupri sulfurici cryst. gr. sex. pulv. laudani puri gr. semis. MS. Óránkint egy ötkanálnyit bevenni. Jan. l1-kén mindkét oldalon terjedtebben habszott a szercsegés, különben a beteg állapota a tegnapi; a kénsavas rézéleget ismételtük. Jan. 12-kén, tizenkét szemet kénsavas rézélegre az érverés 110-ig szállott lejebb, az ötödik bordától le a kontatási hang a hat mellkasban teljesen üres és tompa jön, ugyanitt szercsegés helyett hörgségzést és hörghangot hallottunk, a jobb mellkasban a kontatási hang a tompához közelitő maradt, s a gyérülő szercsegést együtt nem hangzó szortyogás (stertor non consonans) váltotta föl, felül, hogy a tüdőlob nem terjedt tovább, hanem ez baloldalon májosodásba ment át, jobb oldalon pedig az első szak maga oszlásnak indult. A szív s az ízületek kórjelei tegnapelőttiek. Betegünk a fölolvasztott kénsavas rézéteg iránt undorral viseltetvén, utolsó bevételkor kihányta, miért azt poralakban nyújtottuk neki: Rp. cupri sulfurici cryst. subtil. pulv. gr. sex acde P. laudani puri gr. semis, P. rad.liquir. serup. unum. M. exactis., f. pulvis, div. in des. aeq. uno duodec. S. egy napra való. Jan. 13-kán a beteg a kéns.rézéteget porban jól tűri; árverése 100-ig csökkent. A szívdobogás s az izületi fájdalmak engedtek. Gyógyszerünket poralakban folytattuk. Jan. 14 — 15. A láz minden kórjeleivel szemlátomást fogy, érvelése 90—és 80 közt ingadoz; a mellkas jobbján a kontatási hang éles-teljesbe megy át, balján az üres meg tompa hang osztani kezd, amott gyér szortyogás, emitt hörglégzés helyett harmadik szaki szercsegés hallszik; a gyógyszer a tegnapi. Jan. 16. A láz harminchat szemerkéns, rézéleg adagolása után megszűnt, az érverés 75-ig lassudott, a szív fúvóröreje gyöngén hallszik, a test hévmérséke rendes, a bal tüdőben a szercsegés gyérül, az ízületek csak mozdításra fájnak, a szívverés lassú ugyan, de erős. A kénsavas rézéleg félretétetvén a szív túltevékenysége lehangolására s ha a szívbillentyűkön levő lábtermény heveny származású, ennek fölszivatására piros-gyűszűvirág levelei forrázata eképen jön rendelve: Bp. Inf. föl. digit.purp. e gr. sex colat. inc. quatuor, adde natri nitrici serup. unum. tart. stiphiati grani unius quartam ptem. sacch. albi dr. duas. Az 1851—ik évben Magyarhon nagyobb városaiban legtöbb házasság köttetett hajadonok közt Pozsonban és pedig 35%, legkevesebb N.-Váradon és pedig 59%. B. Születések. A népesség mozgalma leginkább függ a szülötteknek a megholtakon felüli számától. A születések száma semmikép sem egyezik meg a szülöttek számával, miután többes születések is fordulnak elő. Mindenütt bebizonyulva látjuk azon tényt, miszerint a gyári kerületekben és a szegényebb néposztályiak közt aránylag legnagyobb a születések száma. Születések és szülöttek. A születések és szülöttek száma nem egyenlő a többes születések miatt, amazok rendesen 4%-al kisebb számmal fordulnak elő. 1857-ben Pesten 5,918 gyermek született élve és 254 halva. „ Budán 2221 „ „ „ 51 „ Összesen : 8139 285 Főösszeg: 8424. (Folyt. köv.) I. osztályban hol mind a két fél hajadon volt . 72% II. ti ,, ,* 1* ft özvegy t, • . 5, / o III. „ ,, özvegy hajadon menyasszonnyal 14,% IV. „ „ ,, nő nőtlen férfival . . 9,% 152